eur:
411.2
usd:
392.6
bux:
79229.24
2024. november 22. péntek Cecília
Irán, 2022. június 26.Az iráni védelmi minisztérium által közreadott képen felbocsátanak egy Zuljanah hordozórakétát egy meg nem nevezett helyszínről Iránban 2022. június 26-án.
Nyitókép: MTI/EPA/Iráni védelmi minisztérium

Irán már csak egy lépésre van az atombomba létrehozástól

Ez már az atomfegyverhez közeli szint – Irán 60%-osra növeli az urán dúsítottságát két atomtelepén, azt követően, hogy a Nemzetközi Atomenergia Ügynökségben egy Teheránt elítélő határozati javaslatot fogadtak el. Emellett Irán jelentősen fokozni akarja dúsítási kapacitásait.

Azt, hogy Irán 60%-ra növelte a fordov-i nukleáris telepén dúsított urán dúsítottsági szintjét a helyi állami média jelentette. Emellett az Iszfahan közelében fekvő Natanz-komplexumban is feltöltötték a dúsító centrifugákat.

Az Iszlám Köztársaság az utóbbi időben, 2021-ben tett hasonló lépést a natanzi telep elleni támadás nyomán, amit Izrael számlájára írt. Azóta korszerűbb centrifugákat helyezett üzembe, amelyekkel gyorsabban megy a dúsítás és könnyebb átállítani a dúsítási szintet.

Szakértők szerint

a 60%-os dúsítottsági szint egy lépésre van az atomfegyverben is használható urántól,

amelyet 90%-osra kell dúsítani. Az atomfegyverek potenciális elterjedését megfigyelő elemzők szerint Iránnak elegendő, 60%-os dúsítottságú uránja van ahhoz, hogy azt továbbdúsítva legalább egy atombombát tudjon létrehozni.

Teherán, amely hosszú idő óta néz farkasszemet a külvilággal programja miatt, folyamatosan azt állítja, hogy nukleáris projektjei békés és polgári célokat szolgálnak.

A dúsítás mostani fokozása válasz volt a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség tagjai által elfogadott nyugati határozati javaslatra, amely elítélte Teheránt, mert „nem működik együtt”.

Közben megfeneklettek a 2015-ös nemzetközi atomalku felélesztésére tett lépések – ez az egyezmény tette lehetővé Iránnak, hogy a nukleáris program korlátozásával enyhítsék a gazdaságát gúzsbakötő nemzetközi szankciókat. (Az elnyomás és gazdasági helyzet miatt az utóbbi hetekben is masszív tiltakozások robbantak ki Iránban, amelyekre a hatalom brutálisan válaszolt és sokan meghaltak.)

Az atomalku 2018-ban kezdett összeomlani, amikor Donald Trump volt amerikai elnök kiléptette országát az egyezményből és visszaállította a szankciókat, amelyekkel Washington az Iránnal kereskedő, harmadik országbeli cégeket is büntet.

Az egyezményben továbbra is részt vevő Nagy-Britannia, Németország és Franciaország kedden nyilatkozatban ítélte el Teherán újabb lépését: „ezzel jelentősen növelték az atomfegyverek elterjedésének kockázatát, úgy, hogy nem adtak lépésükre hihető, polgári magyarázatot” – írták.

A Nemzetközi Atomenergia Ügynökség – amely közben az ukrajnai Zaporijzsje Erőmű körüli veszélyekre is kénytelen figyelni – korábban közölte: szerinte Irán már így is megnövelte dúsított uránkészleteit. Az elítélő határozati javaslatban pedig azt hangsúlyozta, hogy az irániak továbbra is akadályozzák a NAÜ hozzáférését, hogy szakértői figyelemmel tudják kísérni az iráni atomtelepeken folyó tevékenységet.

Az irániak két éve nem engedik be az ellenőröket

és öt hónapja leszerelték a NAÜ megfigyelő eszközeit.

Egy további jelentés szerint Irán nem hajlandó információt szolgáltatni arról, hogy három, be nem jelentett telephelyén feldolgozott urán nyomaira bukkantak – ami akadályozza az atomalku felélesztésére tett erőfeszítéseket.

Címlapról ajánljuk
Szakad a hó az országban, az elakadt kamionok már több utat blokkolnak

Szakad a hó az országban, az elakadt kamionok már több utat blokkolnak

Péntek hajnalban megérkezett a nagy havazás. Számos helyen akadtak el, csúsztak árokba járművek, kidőlt fák akadályozzák a közlekedést több úton.

Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség

Szlovákiában a rendőrség Szervezett Bűnözés Elleni Hivatala létrehozott egy különleges nyomozócsoportot, melynek feladata az elmúlt választási időszakban Ukrajnának adott szlovák katonai felszerelések adományozásával kapcsolatos jogsértések felderítése. A vizsgálat kiterjed az akkori védelmi minisztérium és a kormány tagjainak döntéseire.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Ahogyan arra számítani lehetett, megérkezett a 2025-ben még fennmaradó extraprofitadókról szóló kormánydöntés. A Magyar Közlöny csütörtök esti számában ugyanis megjelent a kormány legújabb rendelete, mely azt szabályozza, hogy miként marad velünk a bankok extraprofitadója, valamint a biztosítók és kiskereskedelmi cégek pótadója. Az eredetileg két évre ígért extraprofitadók egy jelentős része tehát négy évig hatályban marad. A kormány rendelete egyúttal azt is tartalmazza, hogy mely extraprofitadóktól szabadulhatnak meg jövőre az érintett ágazatok. Ezek szerint örülhetnek a gyógyszergyártók, a távközlési szektor cégei, valamint a megújuló energiát termelők, bányajáradék-alanyok.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×