eur:
411.21
usd:
392.62
bux:
79229.24
2024. november 22. péntek Cecília
Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke beszédet mond a Vajdasági Magyar Képző-, Kutató- és Kulturális Központ (VM4K) székháza új épületrészének átadásán Szabadkán 2022. november 11-én.
Nyitókép: MTI/Molnár Edvárd

Pásztor István: történelmi siker született a szerbiai magyar kisebbségi önkormányzati választáson

Soha nem látott, történelmi győzelmet aratott a Magyar Összefogás listája és a Vajdasági Magyar Szövetség - hangsúlyozta Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) elnöke vasárnap esti sajtótájékoztatóján, amelyet a szerbiai nemzeti kisebbségi önkormányzati választások lezárását követően tartott.

"A Magyar Összefogás listára leadott szavazatok száma meghaladja a négy évvel ezelőtt összesen leadott szavazatok számát". 2018-ban a kisebbségi választói névjegyzékre feliratkozottak 36,55 százaléka voksolt. Pásztor István azt is hangsúlyozta, hogy a Magyar Összefogás listája soha nem kapott még annyi szavazatot, mint most, pontos számokat és adatokat azonban nem közölt.

A nemzeti tanácsi választásokon való részvételhez a szavazásra jogosultaknak külön választói névjegyzékre kellett feliratkozniuk. A köztársasági választási bizottság adatai szerint a legtöbben - több mint 116 ezren - a magyar választói névjegyzékre iratkoztak fel.

A Magyar Összefogás nevű lista egyedüliként indult a vajdasági Magyar Nemzeti Tanács (MNT) tagjaira vonatkozó választáson, így várható volt, hogy az összes mandátumot ez a lista szerzi meg, ám a vártnál magasabb részvételi arány a sikeres kampányról árulkodik. A szerbiai sajtó azt várta, hogy a részvételi arány ezúttal 30 százalék alatt marad.

Pásztor István szerint a választási siker annak a bizonyítéka, hogy a "vajdasági magyar közösség nem mond le önmagáról", és még egy olyan nehéz, "választásokkal és politikai megmérettetésekkel teli" év sem tudja megtörni, mint az idei. A vajdasági magyar közösség minden nehézségtől függetlenül "egyértelműen kinyilvánította önmagához, a szülőföldjéhez és az identitásához való ragaszkodást" - húzta alá a VMSZ elnöke.

Az első, közvetlen módon választott Magyar Nemzeti Tanácsban 2010-ben a Magyar Összefogásnak 28 képviselője volt, négy évvel később pedig a 35-ből 31 helyet tudott megszerezni, míg 2018 és 2022 között 30 helyet tudhatott magáénak. A következő négy évben mind a 35 hely ezé a listáé lesz.

Az MNT a Szerbiában élő magyarok országos kisebbségi önkormányzati szerve. A délvidéki magyarság ezen a testületen keresztül valósíthatja meg a kulturális autonómiához való jogát, a testület jogköre a művelődés, a tájékoztatás, a nyelvhasználat és az oktatás területére terjed ki.

Címlapról ajánljuk
Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség
Tudósítónktól

Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség

Szlovákiában a rendőrség Szervezett Bűnözés Elleni Hivatala létrehozott egy különleges nyomozócsoportot, melynek feladata az elmúlt választási időszakban Ukrajnának adott szlovák katonai felszerelések adományozásával kapcsolatos jogsértések felderítése. A vizsgálat kiterjed az akkori védelmi minisztérium és a kormány tagjainak döntéseire.

Fontos kérések az érkező havazás miatt, mindenkit érint

Bár a meteorológiai prognózisokban mindig van némi bizonytalanság, az aktuális előrejelzések szerint november 22-én, pénteken akár nagyobb mennyiségű hó is hullhat Budapesten.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Ahogyan arra számítani lehetett, megérkezett a 2025-ben még fennmaradó extraprofitadókról szóló kormánydöntés. A Magyar Közlöny csütörtök esti számában ugyanis megjelent a kormány legújabb rendelete, mely azt szabályozza, hogy miként marad velünk a bankok extraprofitadója, valamint a biztosítók és kiskereskedelmi cégek pótadója. Az eredetileg két évre ígért extraprofitadók egy jelentős része tehát négy évig hatályban marad. A kormány rendelete egyúttal azt is tartalmazza, hogy mely extraprofitadóktól szabadulhatnak meg jövőre az érintett ágazatok. Ezek szerint örülhetnek a gyógyszergyártók, a távközlési szektor cégei, valamint a megújuló energiát termelők, bányajáradék-alanyok.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×