Infostart.hu
eur:
377.95
usd:
319.69
bux:
130030.34
2026. február 7. szombat Rómeó, Tódor
Coronavirus structural morphology 3d illustration on a liquid environment. Some Elements of this image furnished by Centers for Disease Control and Prevention (CDC).
Nyitókép: membio/Getty Images

Koronavírus: eljárás alá vonták a korábbi francia miniszterelnököt

A gyanúsított és a tanú közötti státuszba helyezte a francia igazságszolgáltatás Édouard Philippe volt miniszterelnököt a koronavírus-járvány franciaországi kezelése miatt folyó vizsgálatban.

A volt kormányfőt, aki 2017. májustól 2020. júliusig volt hivatalban, kedden hallgatta meg a miniszteri rangú politikusok ügyeivel foglalkozó, 1999-ben létrehozott francia köztársasági bíróság (CJR), s a várakozásokkal ellentétben közvetlenül nem vádolta meg.

A testület egy évvel ezelőtt indított eljárást mások élete veszélyeztetésének gyanújával Agnes Buzyn ellen, aki Philippe kormányában az egészségügyi tárcát vezette. A volt miniszterelnököt -, aki jelenleg a normandiai Le Havre polgármestere és a kormányt támogató Horizontok nevű centrista párt elnöke - viszont csak a "jogi képviselővel rendelkező tanú" státuszba helyezte. Ez azt jelenti, hogy az eljárásban ugyan meggyanúsították, de bűncselekmény elkövetésével közvetlenül nem vádolják.

A Franciaországban eddig 155 ezer életet követelő koronavírus-járvány kezdetén hivatalban lévő kormány ellen eredetileg 90 panasz érkezett arra a jogszabályra hivatkozva, amely szerint két év szabadságvesztéssel és 30 ezer eurós (10,5 millió forint) pénzbüntetéssel sújtható az a kormánytag, aki szándékosan elmulasztja a megfelelő intézkedéseket meghozni az emberek biztonságára veszélyt jelentő eseményekkel szemben.

A 90-ből 53-at vizsgált meg a CJR, és kilencet talált befogadhatónak. Ezek alapján 2020. július 7-én indította meg az előzetes vizsgálatot Édouard Philippe korábbi miniszterelnök, Agnes Buzyn volt egészségügyi miniszter és utóda, Olivier Véran ellen. Közülük egyelőre csak Agnes Buzyn vádlott, jóllehet az ügyészség korábban mindhármuknál tartott házkutatást.

A nemzetgyűlés vizsgálóbizottsága előtt 2020 júniusában Buzyn elmondta: január 11-én írásban jelezte a miniszterelnöknek és a köztársasági elnöknek is, hogy a koronavírus "potenciális veszélyt" rejt magában, miközben nyilvánosan még azt állította, hogy a koronavírus elterjedésének kockázata a lakosság körében nagyon csekély, bár hozzátette, hogy ez még változhat. Később úgy nyilatkozott: a tárcától való februári távozásakor "tudta, hogy a cunami előttünk áll".

Címlapról ajánljuk
„Guru jellegű ember volt” – emlékezés Vásáry Tamásra

„Guru jellegű ember volt” – emlékezés Vásáry Tamásra

Életének 93. évében elhunyt Vásáry Tamás, a nemzet művésze, Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas zongoraművész, karmester. 1933-ban született Debrecenben. 6 éves csodagyerekként már rendszeresen koncertezett, bőven a korhatár alatt nyert felvételt a Debreceni Zenedébe. Egy zseni volt – Batta András zenetörténész, a Magyar Zene Háza ügyvezető igazgatója emlékezése az InfoRádióban.

Új partnereket keresett Friedrich Merz, gázüzlet és fegyvereladás is volt a tarsolyában

Kilenc hónappal hivatalba lépése után bemutatkozó látogatásnak szánta Friedrich Merz a Perzsa-öböl országaiban tett vizitjét. A Rijádban, Dohában és az utolsó állomást jelentő Abu-Dzabiban folytatott tárgyalások azonban messze túlmutattak ezen, mindenekelőtt a gazdasági, ezen belül az energetikai és nem utolsósorban a biztonságpolitikai együttműködést célozták.
inforadio
ARÉNA
2026.02.09. hétfő, 18:00
Salát Gergely
sinológus, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem és a Magyar Külügyi Intézet munkatársa
A klímaváltozás komoly fejtörést okoz a biztosítóknak – Egyre kevésbé jelezhetők előre a kockázatok

A klímaváltozás komoly fejtörést okoz a biztosítóknak – Egyre kevésbé jelezhetők előre a kockázatok

2017-ben a párizsi One Planet Summit során az AXA vezérigazgatója drámai módon kijelentette, hogy ha a világ 4 °C-kal melegebbé válik, akkor az többé nem lesz biztosítható. Pedig a biztosítás célja éppen az, hogy megvédje az embereket és vállalkozásokat az olyan rendszerszintű kockázatokkal szemben, mint amilyeneket az éghajlatváltozás okoz. Egyre világosabbá válik ugyanakkor a kutatók számára, hogy az éghajlatváltozás következménye az is, hogy csak múltbeli adatok alapján már egyre kisebb bizonyossággal jósolhatók meg a jövőbeli viharok, aszályok gyakorisága, intenzitása. Ezért új, sztochasztikus modellek kellenek a rendszerszintű kockázatok és az azokhoz tartozó káresemények következményeinek előrejelzéséhez/becsléséhez és az ezzel összefüggő összes biztosítási gyakorlat átgondolásához.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×