Infostart.hu
eur:
384.97
usd:
331.89
bux:
122311.2
2026. január 17. szombat Antal, Antónia
Emmanuel Macron francia elnök bemutatja a féléves EU-elnökség programját az Európai Parlament strasbourgi üléstermében 2022. január 19-én. Január 1-jétől Franciaország tölti be fél évig az Európai Unió Tanácsának soros elnöki tisztségét.
Nyitókép: MTI/EPA/Julien Warnand

Indul az EU-csúcs - Emmanuel Macron: egység kell energiaügyben!

A francia elnök, a német kancellár és az Európai Tanács elnöke is elmondta "belépőjét" a brüsszeli találkozó előtt.

Az a legfontosabb, hogy az Európai Unió megőrizze egységét a gáz- és az energiaállátás ügyében folytatott tárgyalások és az ellátásbiztonság megteremtése során - jelentette ki Emmanuel Macron francia elnök Brüsszelben, az uniós tagállami vezetők kétnapos csúcstalálkozójára érkezve csütörtökön.

Emmanuel Macron újságíróknak nyilatkozva hangsúlyozta, teljes egyetértésre van szükség a tagállamok között, és kijelentette: "nem jó" Európának, ha Németország "elszigeteli magát" a lehetséges gázárplafonról tervezett uniós tárgyalások során.

A francia elnök reményét fejezte ki, hogy az EU-tagországok vezetői "megtalálják a módját", hogy "széles konszenzussal" találjanak megoldást az energiaellátással kapcsolatban.

A Franciaország és Németország közötti kapcsolatokra utalva a francia elnök tagadta, hogy Párizs és Berlin együttműködése megromlott volna, és azt mondta, a két ország az elmúlt években mindig az "egység építésén" dolgozott.

Charles Michel, a tagállami vezetőket tömörítő Európai Tanács elnöke előremutatónak nevezte az Európai Bizottság energiaügyben előterjesztetett javaslatát, és az mondta, az EU energiamegállapodása a javaslat alapján lehetséges, de nehéz munka előzi meg. Kérdésre válaszolva közölte: úgy látja, az utóbbi hetekben közeledett a tagországi vezetők álláspontja az energiaellátás kérdéseit illetően. Az Európai Tanács elnöke végezetül a tagállamok közötti szolidaritás fontosságát hangsúlyozta az emberek és a vállalkozások védelme érdekében.

Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke arról beszélt, hogy a bizottsági energiajavaslat fő célja a cseppfolyósított földgáz (LNG) árképzésére vonatkozó új referenciaérték meghatározására irányuló munka előmozdítása. Javaslatot tesz árkorrekciós mechanizmus kidolgozására, amely révén dinamikus árplafon alakítható ki a TTF gáztőzsdén lebonyolított ügyletekre vonatkozóan, valamint a villanyáram árának függetlenítése a gázáraktól.

Az uniós bizottság vezetője fontosnak nevezte az energiainfrastruktúra bővítését, és befektetést a megújuló energiaforrásokba egy független és "jövőálló gazdaság" megteremtésére érdekében.

Olaf Scholz német kancellár érkezésekor arra buzdította a tagállami vezetőket, hogy egyesítsék piaci erejüket a gáz beszerzési árának csökkentése érdekében. Véleménye szerint az EU-nak először "el kell távolítania azokat a versenypolitikai akadályokat", amelyek jelenleg megtiltják a vállalatoknak, hogy az árak egyeztetése terén együttműködjenek.

Azon német tervvel kapcsolatban, hogy az állam 200 milliárd eurós csomaggal segítené az energia drágulása miatt nehéz helyzetbe jutott vállalatokat, Scholz kijelentette: az ország lépései arányosak más kormányok lépéseivel, különösen, hogy ez az összeg két évre oszlik el.

"Ha figyelembe vesszük ezt az időtartamot, akkor ez ugyanaz, mint amit Franciaország, Olaszország, Spanyolország és sok más ország tesz" - fogalmazott Scholz, majd hozzátette: mivel a német terv "jól illeszkedik ahhoz, amit Európában sok más ország esetében látunk, jó alapot jelent a közös munkához".

Mark Rutte holland miniszterelnök érkezésekor kijelentette, országa nem ellenzi a gázárplafon bevezetését, de - mint mondta - kihívás lesz olyan módon csökkenteni a gáz árát, hogy az ellátás továbbra is zavartalan maradjon. Véleménye szerint az uniós csúcs zárónyilatkozatában a tagállami vezetők további értékelést kérnek majd arról, hogy az Európai Bizottság javaslatai a valóságban is működni fognak-e.

Címlapról ajánljuk
Ha halálra is ítélik, akár egy év múlva szabadulhat is a puccsista dél-koreai exelnök

Ha halálra is ítélik, akár egy év múlva szabadulhat is a puccsista dél-koreai exelnök

2024-ben próbált hadiállapotot bevezetni, de az alkotmányos reflexek működtek, sőt egy előre hozott választáson Jun Szogjol minden hatalmát elvesztette, így elsőre szigorúnak látszó ítélet vár rá. Három rettenetes út állhat előtte, de csak európai szemmel, a dél-koreai történelem ugyanis más mintázatokat mutat. Nagy Angelina, a Magyar Külügyi Intézet kutatója az InfoRádióban magyarázta el a részleteket.

Orbán Viktor Miskolcon „egy hosszú szerelmi történetről” beszélt, bejelentést tett a tanárbérről

A digitális polgári körök rendezvényén a közönség kérdéseire válaszolt a pártelnök-miniszterelnök, a Tisza Pártot és a DK-t a háborúfenntartók közé igyekvő pártoknak nevezte, a városiakat pedig kérte, döntsék el, hogy egy nagy ipari beruházást szeretnének, vagy több kisebbet, ezután áll rendelkezésre. Bejelentette, hamarosan 900 ezer forint lesz az átlagos tanárbér, a Benes-dekrétumok miatt joghátrányt szenvedők pedig segítséget kapnak.
inforadio
ARÉNA
2026.01.19. hétfő, 18:00
Pletser Tamás
az Erste Bank olaj- és gázipari elemzője
Történelmi szövetség formálódik a feszült régióban: létrejöhet az „iszlám NATO”, de sok a rejtett akna

Történelmi szövetség formálódik a feszült régióban: létrejöhet az „iszlám NATO”, de sok a rejtett akna

Törökország csatlakozásával háromoldalúvá bővítenék a katonai szövetséget Szaúd-Arábia és Pakisztán között. A formálódó együttműködés alapjaiban írhatja felül azt, amit korábban a Közel-Kelet biztonságpolitikájáról gondoltunk. A helyzet rendkívül instabil, könnyen lángba borulhat a teljes régió, ráadásul egymásnak teljesen ellentmondó érdekek halmazából kell valamilyen, az eddigiekhez képest alternatív védelmi együttműködést kialakítani. A kihívás nagy, de régióban elrejtett veszélyes politikai-gazdasági aknák könnyedén boríthatnak mindent.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×