eur:
409.64
usd:
375.83
bux:
74332.61
2024. november 5. kedd Imre
Nyitókép: Micha Pawlitzki / Getty

Elbuktak a liberálisok, újra berobbant a német atomvita

Az FDP új stratégiára váltott a kormánykoalícióban, és nyíltan szembemegy a Zöldekkel az atomerőművek üzemidejének meghosszabbítása ügyében.

A három pártból álló német kormánykoalíció legkisebb pártja, a liberális FDP leszerepelt az Alsó-Szászországban tartott tartományi választásokon, és be sem jutott a helyi törvényhozásba. Elemzők szerint a Szabad Demokrata Párt az Olaf Scholz kancellár vezette koalícióban leggyengébb láncszemként elveszítette korábbi arculatát, amit első lépésben most az atomerőművek működésével kapcsolatban erőteljesebb fellépéssel igyekszik visszaszerezni.

Németországban a Zöldekkel ellentétben a liberális párt kitart amellett, hogy az energiaválság miatt meg kell hosszabbítani a még működő atomerőművek üzemidejét, és meg kell vizsgálni, hogy vissza lehet-e állítani a termelésbe már kikapcsolt erőműveket.

Christian Lindner pénzügyminiszter, az FDP elnöke kezdettől fogva hangsúlyozta, hogy nem ért egyet a koalíciós társ Zöldekhez tartozó gazdasági minisztérium tervével, miszerint a három utolsó atomerőmű közül csak kettőt tartanak üzemben 2023-ban, és azokat is csupán egy negyedévre. Lindner szerint mindhárom erőmű üzemidejét meg kell hosszabbítani, méghozzá egy teljes évre, egészen 2024-ig, és meg kell vizsgálni, hogy a leállított atomerőművek közül hányat lehet biztonságosan újra üzembe helyezni.

Robert Habeck alkancellár, gazdasági miniszter, a Zöldek politikusa legutóbb azt közölte, hogy valószínűleg változtatni kell azon a korábbi terven, miszerint a még három működő atomerőmű közül egyet végleg leállítanak az év végén, kettőt pedig úgynevezett készenléti üzemmódba helyeznek 2023 első negyedévére. Az új menetrend az lehet, hogy a két erőműben mégis folytatják a termelést három hónapig, mert Franciaországban a vártnál kedvezőtlenebbül alakul a villamosenergia-ellátási helyzet, ezért a szokásosnál több áramot kell Németországból Franciaországba exportálni – fejtette ki a miniszter.

Eszerint

készenléti üzemmód helyett tovább termel majd a Baden-Württenberg tartományi Neckarwestheim 2 és a bajorországi Isar 2 atomerőmű

az első negyedévben, amikor a legnagyobb az energiafogyasztás. A harmadik még működő németországi atomerőműben, az Alsó-Szászországban működő Emsland erőműben azonban december 31-én véglegesen leállítják a termelést.

Az FDP súlyos tartományi választási kudarca azonban máris kiélezte a vitát a Zöldek és a szabad demokraták között. A liberális párt megakadályozta, hogy az atomerőművek további működtetésére vonatkozóan egy kompromisszumos kormányhatározatot fogadjanak el. Sőt újabb követeléssel állt elő, hangoztatva, hogy az emslandi erőmű esetében sem lehet szó a termelés végleges leállításáról.

Ez viszont a Robert Habeck vezette gazdasági minisztérium tiltakozását váltotta ki, úgyhogy egyelőre nincs láthatárom semmifajta közös megállapodás. Az idő ugyanakkor szorít, különös tekintettel arra, hogy a bajorországi Isar-2 erőmű további működtetéshez sürgős javításokra van szükség.

A liberális FDP Alsó-Szászországban immár negyedik súlyos tartományi választási kudarcát szenvedte el. A pártelnök-pénzügyminiszter máris kijelentette, hogy

a hagyományos szabad demokrata arculat helyreállítása érdekében a kormánykoalícióban új stratégiára váltanak.

Az atomerőművekkel kapcsolatos vita kiélezése a liberálisok stratégiaváltásának első jele. Mindezt követheti a közelmúltban elhatározott, 200 milliárd eurós tehercsökkentési program megvalósításával, valamint a tervezett gázárfék finanszírozásával összefüggő nézeteltérések erősödése.

Címlapról ajánljuk
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.05. kedd, 18:00
Hankó Balázs
kultúráért és innovációért felelős miniszter
Amerikai elnökválasztás 2024: ma eldől Trump és Harris küzdelme, befutott az első eredmény

Amerikai elnökválasztás 2024: ma eldől Trump és Harris küzdelme, befutott az első eredmény

A mai nappal pont kerül a számtalan váratlan fordulatot hozó 2024-es amerikai választási kampány végére, és eldől, hogy az Egyesült Államok következő elnökét Donald Trumpnak vagy Kamala Harrisnek fogják hívni. A republikánus és a demokrata jelölt megválasztása is történelminek minősülne: Trump az első bíróság által elítélt bűnözőként, és a legöregebb elnökként kezdhetné második ciklusát, előtte pedig csak egyszer volt arra példa, hogy egy politikust nem egybefüggő nyolc évre küldtek vissza a Fehér Házba. Mindeközben a hivatalban lévő Joe Bident lecserélő Kamala Harris alelnök győzelmével az első nőt iktatnák be pár hónap múlva a "szabad világ vezetőjévé". A küzdelem egyébként rendkívül szorosnak ígérkezik: a billegő államokban és az országos pollokban is fej-fej mellett vannak a jelöltek, az első, Dixville Notchból érkező eredmény pedig döntetlen is lett. A legfrissebb fejleményekről és választási eredményekről szóló percről-percre tudósításunkat alább követhetik.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×