Alsó-Szászországban megbukott az utolsó tartományi nagykoalíció, a szociáldemokrata SPD és a Zöldek Pártja alakíthat kormányt. A nagy vesztes a liberális Szabad Demokrata Párt (FDP), amely be sem jutott a hannoveri törvényhozásba. De vesztes a konzervatív CDU is, amely évtizedek óta nem ért el olyan rossz eredményt a tartományban, mint a hétvégi választáson, amelyen a helyi témákat kiszorították az Ukrajnában zajló háború következményei és ettől elválaszthatatlanul az energia-, illetve a megélhetési válság.

Ezt hangsúlyozta az Infostartnak adott értékelésében Kiss J. László Németország-szakértő. A Budapesti Corvinus Egyetem tanára a német nagypolitikában szinte jelképesnek nevezte, hogy az SPD és a CDU 2017 óta tartó közös kormányzása után az utolsó nagykoalíció is megszűnt. Az eredmények alapján egyértelmű opció, hogy az északnyugati tartományban a szociáldemokraták és a Zöldek Pártja alakíthat kormányt.

A szakértő ugyanakkor mindenekelőtt a szabad demokrata FDP "nagy veszteségét" emelte ki, különös tekintettel arra, hogy liberális párt az SPD és a Zöldek Párja mellett a német koalíciós kormány tagja. Kiss J. László idézte a párt egyik vezetőjét, egyben a német parlament, a Bundestag alelnökét, Wolgang Kubickit, aki szerint

a szavazók az FDP azért büntették, mert nem értenek egyet azzal a szereppel, amelyet a koalícióban betölt.

Mindezt már a választási eredmények ismeretében megerősítette a szabad demokraták elnöke, Christian Lindner is, aki szerint pártjának át kell értékelni koalíciós szerepvállalását.

A szakértő arra mutatott rá, hogy a Németországban tavaly decemberben hivatalba lépett koalícióban saját identitásából mostanáig a legtöbbet az FDP veszítette. Ez pedig megítélése szerint egyre nagyobb kihívást jelent majd Olaf Scholz kancellárnak, illetve kormányának, különös tekintettel a zöldek és a liberálisok közötti koalíciós ellentétekre.

A Corvinus tanára emlékeztetett arra, hogy az ország háború utáni történetében a nagy belpolitika váltóállítások mindig is azzal függtek össze, hogy az FDP partnert váltott. A jelenlegi helyzetben a párt számára önazonosságának, illetve hagyományos választóinak megőrzése hosszabb távon hasonló lépést érlelhet. A szakértő szerint a koalíció jövőjét jelentős mértékben befolyásolhatja, hogy az FDP a jövőben milyen stratégiát dolgoz ki.

A CDU visszaesését a Corvinus Egyetem tanára azzal magyarázta, hogy a tartományban a kereszténydemokrata pártnak az SPD-vel szemben nem sikerült az alternatív ellenzéki párt szerepét betöltenie. Sőt mindez a Friedrich Merz pártelnök vezette országos CDU-ra is vonatkozik. A párt gyakorlatilag egy "jobban kivitelezett" kormánypolitikát kér számon.

Nem különösebben látványos a pártnak a Merkel-korszak utáni átalakulása sem. A szakértő szerint Alsó-Szászországban nyilvánvalóvá vált, hogy a korábbi jó tartomány eredmények után a CDU-nak az egyre nehezebb válsághelyzetben nem sikerült az igazi, erőteljes ellenzéki pozíciót megjeleníteni.

A radikális jobboldali AfD viszont csaknem megkétszerezte korábbi szavazóinak számát, majdnem 11 százalékot szerezve.

Különösképp említésre méltó, hogy a a párt a keletnémet tartományi sikerek után ezt az eredményt első ízben érte el egy nyugati tartományban. Ez pedig azt bizonyítja, hogy a "válságprofitőrnek" tartott párt immár Németország nyugati felében is képes profitálni az éleződő válsághelyzetből.

A legnagyobb kérdés most az, hogy az alsó-szászországi választási eredmény miként befolyásolja majd a központi kormány politikáját, különös tekintettel a belső törésvonalakra. Kiss J. László szerint Olaf Scholz kancellár felelőssége, egyben egyik legnagyobb feladata annak elérése, hogy enyhüljenek a Zöldek és az FDP közötti ellentétek, és a koalíció egyben maradjon.

Alsó-Szászország után Berlinben minden bizonnyal feszültebb lesz a hangulat.

A koalíciós pártok között mindenekelőtt az energiaellátással, az atomerőművek működésével és a költségvetés kapcsán az FDP által hangsúlyozott adósságfékkel kapcsolatos nézeteltéréseket kell elsimítani.