Több tagállam, elsősorban Franciaország és Olaszország elmarasztalta a német kormányt az energiaválság kapcsán a közelmúltban elfogadott, 200 milliárd eurós tehercsökkentési programja miatt.

A bírálók mindenekelőtt azt rótták fel Berlinnek, hogy a tervezett grandiózus támogatásokkal Németország, illetve a német vállalatok az egységes uniós piacon jelentős versenyelőnyhöz jutnak. Ezáltal pedig tovább növekedhet a szakadék a gazdagabb és a szegényebb országok között.

Thierry Breton, a unió belső piacért felelős francia biztos, valamint az olasz Paolo Gentiloni gazdaságpolitikai biztos közös állásfoglalásában úgy vélekedett, hogy a külső hitelfelvétellel finanszírozott 200 milliárd eurós terv számos kérdést vet fel.

"Vannak olyan tagállamok, amelyek egyáltalán nem rendelkeznek olyan költségvetési játéktérrel, mint Németország" – fogalmaztak a biztosok, nagyobb szolidaritást és közös eszközöket sürgetve. Kifogásolták, hogy a Scholz-kormány a terv elfogadása előtt nem egyeztetett Brüsszellel.

A közszolgálati televíziók által ismertetett nyilatkozatában a német kancellár védelmébe vette a 200 milliárd eurós programot.

"Egy kiegyensúlyozott, rendkívül okos és rendkívül határozott csomagtervről van szó, amelynek célja, hogy az árakat alacsony és elviselhető szinten tartsuk mindaddig, amíg a kihívások tartanak" – fogalmazott Olaf Scholz.

A kancellár hangoztatta azt is, hogy a program nem rövid-, hanem hosszú távra, 2024-ig szól.

"Néhány más ország már hosszabb ideje jelentős támogatásokkal, illetve különböző intézkedésekkel ugyanazt teszi, amit a német kormány erre az évre és a következő két esztendőre elhatározott" – érvelt a szociáldemokrata politikus.

Scholz külön is visszautasította Thierry Breton bírálatát a gázárfék tervezett bevezetése miatt.

"Bretonnak tudnia kell, hogy ezek az intézkedések egyáltalán nem egyedülállóak, hasonlókat már másutt is bevezettek, mellesleg joggal" – hangoztatta.

Elutasította a kancellár az elsősorban Gentiloni által felvetett közös hitelfelvételt a válság leküzdésére. Scholz ennek kapcsán azzal érvelt, hogy a koronavírus-járvány idején

a helyreállítási alap céljából felvett hitelek nagy részét még nem vették igénybe.

A kancellár emlékeztetett arra, hogy összességében egy 750 milliárd eurós óriásprogramról van szó.

Ennek az összegnek még meglévő, rendkívül jelentős része most különösen hasznos lehet, és segíthet – érvelt Scholz.

A kancellár nyilatkozatával egyidőben a német kormány gazdasági minisztere "néhány baráti országot" vádolt azzal, hogy – mint fogalmazott – csillagászati magasságokig srófolják a földgáz árát. Robert Habeck – aki egyben alkancellár is – név szerint egyedül az Egyesült Államokat említette. Szavai szerint ez problémákat vet fel, amelyekről beszélni kell.

"Az Európai Bizottságnak erről egyeztetnie kell a baráti országokkal" – fogalmazott a miniszter

Habeck szerint az ilyen törekvésekkel szemben az segítene, ha az Európai Unió összehangolná a tagországoknak a földgáz beszerzésével kapcsolatos magatartását.