A számlák decemberi összegének visszatérítését jövőre differenciáltabb támogatási rendszer követi, amely maximalizálja a számlák felső összegét, de spórolásra ösztönzi a fogyasztókat - írja a The Guardian.
2023 márciusától 2024 áprilisának végéig a magánháztartások kilowattóránként 0,12 eurót - nagyságrendileg 51,3 forintot - fizethetnek az előző évi gázfelhasználás 80 százalékának megfelelő gázmennyiségért. Az ipar 2023. január 1-jétől 2024. április végéig kilowattóránként 0,07 - nagyságrendileg 29,2 forintot - eurót fizetne a tavalyi felhasználás 70 százalékának megfelelő mennyiségért.
Így ismét tervezhetők lesznek a kiadások
Veronika Grimm, a szakértői testület társelnöke szerint a támogatott árak új normát jelenthetnek, amelyekkel mind a magánemberek, mind a kkv-k tudnak tervezni, ugyanakkor nem térnek vissza mesterségesen azokhoz az alacsony árakhoz, amelyek az ukrajnai háború előtt jellemezték a német energiapolitikát.
"Az ár a jövőben nem fog ismét 7 centre csökkenni, sokáig nem jutunk orosz gázhoz" - mondta Grimm.
A rendszer költsége mintegy 90 milliárd euró lehet, nyilatkozta Siegfried Russwurm, a panel egyik tagja, a Német Ipari Szövetség elnöke.
Az Olaf Scholz vezette koalíciós kormány minden valószínűség szerint bevezeti a szakszervezeti és tudományos képviselőkből álló bizottság javaslatát. A kancellár még szeptember végén jelentette be, hogy 200 milliárd euró értékű "védőpajzsot" hoz létre a fogyasztók védelmére, de akkor nem fejtette ki részletesebben, hogy ez miként működne a gyakorlatban.
A gázárplafon éles fordulat a korábbi rendszerhez képest, amelyben a fogyasztókat októbertől további gázilletékkel sújtották volna. A cél az lett volna, hogy az energiaszolgáltatókat kompenzálják a megnövekedett importköltségekért.
Az árplafon kevésbé népszerűtlen intézkedés, viszont kétséges, mennyiben szorítja rá a fogyasztókat arra, hogy spóroljanak a gázzal.
A kormány kommunikációja ellenére is emelkedett ugyanis a németek gázfogyasztása 2021 októberéhez képest.
Olaf Scholz 200 milliárd eurós támogatási csomagját egyes uniós tagállamok is fenntartásokkal fogadták. Lengyelország például azzal vádolta Németországot, hogy saját vállalkozásainak támogatásával "tönkreteszi" az EU belső piacát, miközben ellenzi a gázárak páneurópai felső határát.
