Infostart.hu
eur:
373.89
usd:
340.97
bux:
137648.73
2026. november 21. szombat Olivér
Vlagyimir Putyin orosz elnök voksol egy moszkvai szavazóhelyiségben 2019. szeptember 8-án, az orosz helyhatósági választások napján. Oroszországban 16 régió vezetőjét, 13 regionális törvényhozás képviselőit, 22 adminisztratív központ önkormányzati képviselőit és 3 központ vezetőjét választják meg, emellett a parlamenti alsóház négy egyéni választókörzetében tartanak pótválasztást, és mintegy ötven referendumot is megrendeznek.
Nyitókép: MTI/EPA/Szputnyik/Alekszej Nyikolszkij

Nemzetközi jogász: az ukrajnai népszavazások jogsértők

Tovább mélyíthetik az ukrajnai konfliktust az oroszok által megszállt területeken tervezett referendumok – mondta Vizi Balázs, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Nemzetközi Jogi Tanszékének docense.

A nemzetközi jog alapján ezeknek a területeknek Ukrajna joghatósága alatt kellene állniuk, jelenleg azonban az ország területi egységét sértő, fegyveres konfliktus miatt kerültek ki az ukrán állam fennhatósága alól. Az így kialakult helyzetet azonban sem a nemzetközi jog, sem pedig a nemzetközi közösség nem ismeri el. Emiatt nem is lehet legitim módon népszavazást tartani ezeken a területeken. Törvényes módon csak az ukrán állam szabályai, illetve Kijev fennhatósága alatt lehetne referendumot rendezni – mondta Vizi Balázs, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Nemzetközi Jogi Tanszékének docense

A nemzetközi jogász említett egy legális lehetőséget a népszavazás megtartására: ha a referendumról Ukrajna és Oroszország között születne nemzetközi szerződés, hogy a vitatott státusú területek hovatartozásáról népszavazáson kell dönteni. De erről nincs szó, mint ahogy arról sem, hogy a vitatott területek sorsáról valamilyen nemzetközi döntés született volna. Például az ENSZ Biztonsági Tanácsa határozhatna egy referendum kiírásáról.

"Ezért ez a népszavazási kezdeményezés egyértelműen jogellenes és nem legitim.

Ilyenformán sem a nemzetközi közösség, sem pedig Ukrajna nem fogja az eredményeket elfogadni" – hangsúlyozta Vizi Balázs.

A jogi szakértő úgy ítéli meg, hogy a népszavazás megrendezése csak tovább mélyítheti az ukrajnai konfliktust. Szerinte ugyanis Oroszország kész tények elé akarja állítani a nemzetközi közösséget, mert egy, a háború lezárását célzó béketárgyaláson azzal érvelhet, hogy ezeknek a területeknek a hovatartozásáról már született döntés. Mivel pedig Moszkva saját területének tekintené ezeket a vidékeket, nyilván azt sem engedné, hogy a hovatartozásuk kérdése szerepeljen egy béketárgyalás napirendjén.

Ezzel az oroszok olyan mély szakadékot teremthetnek a két állam között, amely hosszú távon lehetetlenné tehet egy tartós és nemzetközi szerződésben rögzített békemegállapodását – mondta a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Nemzetközi Jogi Tanszékének docense.

Az ukrajnai háborús helyzetről beszélt Kaiser Ferenc az InfoRádió Aréna című műsorában:

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Hogyan születik a mozgatórugó-ember?

Hogyan születik a mozgatórugó-ember?

Mozgatórugók – olyan személyek, akik az aktív élettel vagy a sporttal lendületbe hozzák a közösségüket. Az Aktív Magyarország Fejlesztési Központ adatai szerint egy-egy mozgatórugó képes egy teljes települést aktivizálni. Egy minapi konferencián Pósfai Gábor belügyminiszter arról is beszélt, hogy a versenysport mellett kulcsszerepe van a szabadidős sportoknak egy aktívabb Magyarország létrejöttében. De mi a mozgatórugók titka? Az InfoRádió Gerencsér Balázs közösségfejlesztési szakembert, az Aktív Magyarország Fejlesztési Központ kabinettitkárát kérdezte.

Kijött a szegedi Csillagból Bús Balázs, bűnügyi felügyeletben folytatja

Megszüntette Bús Balázs, a Nemzeti Kulturális Alap (NKA) volt alelnökének letartóztatását a Kecskeméti Törvényszék, és négy hónapra elrendelte a volt óbudai fideszes polgármester bűnügyi felügyeletét szombaton.
inforadio
ARÉNA
2026.11.23. hétfő, 18:00
Gyurkó Szilvia
a Szociális és Családügyi Minisztérium gyermekjogi és gyermekvédelmi államtitkára
15 eurós sarc bevezetését fontolgatják a magyarok egyik kedvenc üdülőhelyén

15 eurós sarc bevezetését fontolgatják a magyarok egyik kedvenc üdülőhelyén

Dubrovnik új, fejenkénti napi 15 eurós környezetvédelmi illeték bevezetését javasolta a tengerjáró hajók utasaira, amelyet még azoknak is meg kellene fizetniük, akik le sem szállnak a fedélzetről. A kezdeményezés célja a hajóturizmusból fakadó pénzügyi és infrastrukturális terhek igazságosabb megosztása, valamint az, hogy a bevételeket a város megóvására fordítsák. A lépés precedenst teremthet más horvát kikötővárosok, különösen az egyre nagyobb tömegeket fogadó Split számára a gazdasági haszon és a környezetvédelem közötti egyensúly megteremtésében - jelentette a Dalmacija Danas.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×