Infostart.hu
eur:
389
usd:
330.56
bux:
0
2025. december 26. péntek István
Vlagyimir Putyin orosz elnök voksol egy moszkvai szavazóhelyiségben 2019. szeptember 8-án, az orosz helyhatósági választások napján. Oroszországban 16 régió vezetőjét, 13 regionális törvényhozás képviselőit, 22 adminisztratív központ önkormányzati képviselőit és 3 központ vezetőjét választják meg, emellett a parlamenti alsóház négy egyéni választókörzetében tartanak pótválasztást, és mintegy ötven referendumot is megrendeznek.
Nyitókép: MTI/EPA/Szputnyik/Alekszej Nyikolszkij

Nemzetközi jogász: az ukrajnai népszavazások jogsértők

Tovább mélyíthetik az ukrajnai konfliktust az oroszok által megszállt területeken tervezett referendumok – mondta Vizi Balázs, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Nemzetközi Jogi Tanszékének docense.

A nemzetközi jog alapján ezeknek a területeknek Ukrajna joghatósága alatt kellene állniuk, jelenleg azonban az ország területi egységét sértő, fegyveres konfliktus miatt kerültek ki az ukrán állam fennhatósága alól. Az így kialakult helyzetet azonban sem a nemzetközi jog, sem pedig a nemzetközi közösség nem ismeri el. Emiatt nem is lehet legitim módon népszavazást tartani ezeken a területeken. Törvényes módon csak az ukrán állam szabályai, illetve Kijev fennhatósága alatt lehetne referendumot rendezni – mondta Vizi Balázs, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Nemzetközi Jogi Tanszékének docense

A nemzetközi jogász említett egy legális lehetőséget a népszavazás megtartására: ha a referendumról Ukrajna és Oroszország között születne nemzetközi szerződés, hogy a vitatott státusú területek hovatartozásáról népszavazáson kell dönteni. De erről nincs szó, mint ahogy arról sem, hogy a vitatott területek sorsáról valamilyen nemzetközi döntés született volna. Például az ENSZ Biztonsági Tanácsa határozhatna egy referendum kiírásáról.

"Ezért ez a népszavazási kezdeményezés egyértelműen jogellenes és nem legitim.

Ilyenformán sem a nemzetközi közösség, sem pedig Ukrajna nem fogja az eredményeket elfogadni" – hangsúlyozta Vizi Balázs.

A jogi szakértő úgy ítéli meg, hogy a népszavazás megrendezése csak tovább mélyítheti az ukrajnai konfliktust. Szerinte ugyanis Oroszország kész tények elé akarja állítani a nemzetközi közösséget, mert egy, a háború lezárását célzó béketárgyaláson azzal érvelhet, hogy ezeknek a területeknek a hovatartozásáról már született döntés. Mivel pedig Moszkva saját területének tekintené ezeket a vidékeket, nyilván azt sem engedné, hogy a hovatartozásuk kérdése szerepeljen egy béketárgyalás napirendjén.

Ezzel az oroszok olyan mély szakadékot teremthetnek a két állam között, amely hosszú távon lehetetlenné tehet egy tartós és nemzetközi szerződésben rögzített békemegállapodását – mondta a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Nemzetközi Jogi Tanszékének docense.

Az ukrajnai háborús helyzetről beszélt Kaiser Ferenc az InfoRádió Aréna című műsorában:

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

46 százalékkal nőtt a közvetlentőke-befektetések állománya 2023-ról 2024-re Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében – erről beszélt Szigethy-Ambrus Nikoletta, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzője az InfoRádióban.
VIDEÓ
Megnyílik előttünk Latin-Amerika piaca

Megnyílik előttünk Latin-Amerika piaca

Néhány esztendeje egy vezető hazai politikus jelentette ki, hogy a vétójog az utolsó védőbástyája az európai sokszínűségnek és szuverenitásnak. Nos, a kormány tagjai – mint a dicső végvári vitézek büszke utódai – az elmúlt időben igencsak sűrűn gyakorolhatták a nemzeti szuverenitás védelmét, mivel jószerint csak azokat az EU-s kezdeményezéseket és indítványokat nem vétóztak meg, amelyek egy csepp áldozatot sem kívántak meg hazánktól. A megvétózott kezdeményezések sorába tartozott az Európai Tanács decemberi ülésének napirendjére tűzött, a Mercosur-országokkal (tagjai Argentína, Brazília, Paraguay és Uruguay, társult tagjai pedig Chile, Kolumbia, Ecuador, Guyana, Peru, Suriname és Bolívia) kötött új védintézkedésekről szóló megállapodás megerősítéséről szóló határozat is.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×