Infostart.hu
eur:
380.04
usd:
322.44
bux:
125733.91
2026. február 22. vasárnap Gerzson
Vlagyimir Putyin orosz elnök voksol egy moszkvai szavazóhelyiségben 2019. szeptember 8-án, az orosz helyhatósági választások napján. Oroszországban 16 régió vezetőjét, 13 regionális törvényhozás képviselőit, 22 adminisztratív központ önkormányzati képviselőit és 3 központ vezetőjét választják meg, emellett a parlamenti alsóház négy egyéni választókörzetében tartanak pótválasztást, és mintegy ötven referendumot is megrendeznek.
Nyitókép: MTI/EPA/Szputnyik/Alekszej Nyikolszkij

Nemzetközi jogász: az ukrajnai népszavazások jogsértők

Tovább mélyíthetik az ukrajnai konfliktust az oroszok által megszállt területeken tervezett referendumok – mondta Vizi Balázs, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Nemzetközi Jogi Tanszékének docense.

A nemzetközi jog alapján ezeknek a területeknek Ukrajna joghatósága alatt kellene állniuk, jelenleg azonban az ország területi egységét sértő, fegyveres konfliktus miatt kerültek ki az ukrán állam fennhatósága alól. Az így kialakult helyzetet azonban sem a nemzetközi jog, sem pedig a nemzetközi közösség nem ismeri el. Emiatt nem is lehet legitim módon népszavazást tartani ezeken a területeken. Törvényes módon csak az ukrán állam szabályai, illetve Kijev fennhatósága alatt lehetne referendumot rendezni – mondta Vizi Balázs, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Nemzetközi Jogi Tanszékének docense

A nemzetközi jogász említett egy legális lehetőséget a népszavazás megtartására: ha a referendumról Ukrajna és Oroszország között születne nemzetközi szerződés, hogy a vitatott státusú területek hovatartozásáról népszavazáson kell dönteni. De erről nincs szó, mint ahogy arról sem, hogy a vitatott területek sorsáról valamilyen nemzetközi döntés született volna. Például az ENSZ Biztonsági Tanácsa határozhatna egy referendum kiírásáról.

"Ezért ez a népszavazási kezdeményezés egyértelműen jogellenes és nem legitim.

Ilyenformán sem a nemzetközi közösség, sem pedig Ukrajna nem fogja az eredményeket elfogadni" – hangsúlyozta Vizi Balázs.

A jogi szakértő úgy ítéli meg, hogy a népszavazás megrendezése csak tovább mélyítheti az ukrajnai konfliktust. Szerinte ugyanis Oroszország kész tények elé akarja állítani a nemzetközi közösséget, mert egy, a háború lezárását célzó béketárgyaláson azzal érvelhet, hogy ezeknek a területeknek a hovatartozásáról már született döntés. Mivel pedig Moszkva saját területének tekintené ezeket a vidékeket, nyilván azt sem engedné, hogy a hovatartozásuk kérdése szerepeljen egy béketárgyalás napirendjén.

Ezzel az oroszok olyan mély szakadékot teremthetnek a két állam között, amely hosszú távon lehetetlenné tehet egy tartós és nemzetközi szerződésben rögzített békemegállapodását – mondta a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Nemzetközi Jogi Tanszékének docense.

Az ukrajnai háborús helyzetről beszélt Kaiser Ferenc az InfoRádió Aréna című műsorában:

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Kiss László: lehet, hogy a naprendszerek keletkezéséről alkotott elméleteink dőlnek most meg

Kiss László: lehet, hogy a naprendszerek keletkezéséről alkotott elméleteink dőlnek most meg

Különc exobolygót fedezett fel a Cheops űrtávcső. A feldezés eredménye szembemegy a bolygókeletkezés eddigi modelljeivel, mivel a vörös törpecsillag legtávolabbi bolygója kőzetbolygó ott, ahol a jelenlegi elméletek szerint inkább gázóriásoknak kellene kialakulniuk – fogalmazott az InfoRádiónak nyilatkozva Kiss László csillagász, akadémikus, a HUN-REN Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont főigazgatója.

Orbán Viktor: a gazdasági káosz az ukránok fejében út az ellenzék választási sikeréhez

Ezen a hétvégén Békéscsabán rendeztek háborúellenes gyűlést a digitális polgári körök, a szokásos forgatókönyv szerint Orbán Viktor miniszterelnök is beszédet mondott, majd pedig kérdésekre válaszolt. Közölte, hogy kivédi a kormány az ukránok energiafegyver-támadását. Beszélt a békési földutak helyzetéről, az extraprofitadók rendszerének fontosságáról, valamint egy márciusi kínai-amerikai nagy megegyezés esélyéről is.
inforadio
ARÉNA
2026.02.23. hétfő, 18:00
Áder János
volt köztársasági elnök, a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány kuratóriumi elnöke
Fagyos figyelmeztetést küldött az idei tél a világnak: egy sokat kritizált szereplő lépett elő megmentőként

Fagyos figyelmeztetést küldött az idei tél a világnak: egy sokat kritizált szereplő lépett elő megmentőként

Az elmúlt hetekben rendkívüli hideggel, heves havazással és erős széllökésekkel szokatlanul zord téli időjárás csapott le az Egyesült Államok több államára. Becslések szerint az extrém körülmények miatt több mint 1 millió tengerentúli háztartás és vállalkozás maradhatott áram nélkül, ami ugyan jelentős szám, de lényegesen kisebb, mint a legutóbbi hasonló téli vihar, a 2021-es Uri idején tapasztalt érték, amikor is több mint 5 millió felhasználót sújtott áramszünet. A Fern névre keresztelt vihar lehetőséget adott a tengerentúli áramszolgáltató vállalatoknak arra, hogy bebizonyítsák, tanultak a korábbiakból, és a jelek szerint ezt sikerült is nekik. Az eset arra is rávilágított: amikor az időjárásfüggő megújulók háttérbe szorulnak, egy sokat támadott, de megbízható pillér tartja életben az energiarendszert.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×