eur:
411.21
usd:
392.62
bux:
79229.24
2024. november 22. péntek Cecília
Vlagyimir Putyin orosz elnök voksol egy moszkvai szavazóhelyiségben 2019. szeptember 8-án, az orosz helyhatósági választások napján. Oroszországban 16 régió vezetőjét, 13 regionális törvényhozás képviselőit, 22 adminisztratív központ önkormányzati képviselőit és 3 központ vezetőjét választják meg, emellett a parlamenti alsóház négy egyéni választókörzetében tartanak pótválasztást, és mintegy ötven referendumot is megrendeznek.
Nyitókép: MTI/EPA/Szputnyik/Alekszej Nyikolszkij

Nemzetközi jogász: az ukrajnai népszavazások jogsértők

Tovább mélyíthetik az ukrajnai konfliktust az oroszok által megszállt területeken tervezett referendumok – mondta Vizi Balázs, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Nemzetközi Jogi Tanszékének docense.

A nemzetközi jog alapján ezeknek a területeknek Ukrajna joghatósága alatt kellene állniuk, jelenleg azonban az ország területi egységét sértő, fegyveres konfliktus miatt kerültek ki az ukrán állam fennhatósága alól. Az így kialakult helyzetet azonban sem a nemzetközi jog, sem pedig a nemzetközi közösség nem ismeri el. Emiatt nem is lehet legitim módon népszavazást tartani ezeken a területeken. Törvényes módon csak az ukrán állam szabályai, illetve Kijev fennhatósága alatt lehetne referendumot rendezni – mondta Vizi Balázs, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Nemzetközi Jogi Tanszékének docense

A nemzetközi jogász említett egy legális lehetőséget a népszavazás megtartására: ha a referendumról Ukrajna és Oroszország között születne nemzetközi szerződés, hogy a vitatott státusú területek hovatartozásáról népszavazáson kell dönteni. De erről nincs szó, mint ahogy arról sem, hogy a vitatott területek sorsáról valamilyen nemzetközi döntés született volna. Például az ENSZ Biztonsági Tanácsa határozhatna egy referendum kiírásáról.

"Ezért ez a népszavazási kezdeményezés egyértelműen jogellenes és nem legitim.

Ilyenformán sem a nemzetközi közösség, sem pedig Ukrajna nem fogja az eredményeket elfogadni" – hangsúlyozta Vizi Balázs.

A jogi szakértő úgy ítéli meg, hogy a népszavazás megrendezése csak tovább mélyítheti az ukrajnai konfliktust. Szerinte ugyanis Oroszország kész tények elé akarja állítani a nemzetközi közösséget, mert egy, a háború lezárását célzó béketárgyaláson azzal érvelhet, hogy ezeknek a területeknek a hovatartozásáról már született döntés. Mivel pedig Moszkva saját területének tekintené ezeket a vidékeket, nyilván azt sem engedné, hogy a hovatartozásuk kérdése szerepeljen egy béketárgyalás napirendjén.

Ezzel az oroszok olyan mély szakadékot teremthetnek a két állam között, amely hosszú távon lehetetlenné tehet egy tartós és nemzetközi szerződésben rögzített békemegállapodását – mondta a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Nemzetközi Jogi Tanszékének docense.

Az ukrajnai háborús helyzetről beszélt Kaiser Ferenc az InfoRádió Aréna című műsorában:

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség
Tudósítónktól

Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség

Szlovákiában a rendőrség Szervezett Bűnözés Elleni Hivatala létrehozott egy különleges nyomozócsoportot, melynek feladata az elmúlt választási időszakban Ukrajnának adott szlovák katonai felszerelések adományozásával kapcsolatos jogsértések felderítése. A vizsgálat kiterjed az akkori védelmi minisztérium és a kormány tagjainak döntéseire.

Fontos kérések az érkező havazás miatt, mindenkit érint

Bár a meteorológiai prognózisokban mindig van némi bizonytalanság, az aktuális előrejelzések szerint november 22-én, pénteken akár nagyobb mennyiségű hó is hullhat Budapesten.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Ahogyan arra számítani lehetett, megérkezett a 2025-ben még fennmaradó extraprofitadókról szóló kormánydöntés. A Magyar Közlöny csütörtök esti számában ugyanis megjelent a kormány legújabb rendelete, mely azt szabályozza, hogy miként marad velünk a bankok extraprofitadója, valamint a biztosítók és kiskereskedelmi cégek pótadója. Az eredetileg két évre ígért extraprofitadók egy jelentős része tehát négy évig hatályban marad. A kormány rendelete egyúttal azt is tartalmazza, hogy mely extraprofitadóktól szabadulhatnak meg jövőre az érintett ágazatok. Ezek szerint örülhetnek a gyógyszergyártók, a távközlési szektor cégei, valamint a megújuló energiát termelők, bányajáradék-alanyok.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×