eur:
410.96
usd:
392.3
bux:
79229.24
2024. november 22. péntek Cecília
Szavazólapok egy orosz címerrel ellátott urnában az Oroszországhoz való csatlakozásról tartott népszavazáson a Krím félszigeti Szevasztopolban 2022. szeptember 23-án. A referendum szeptember 27-ig tart a szakadár Donyecki és Luhanszki Népköztársaság, valamint az orosz megszállás alá került Herszon és Zaporizzsja ukrán megyék hovatartozásáról.
Nyitókép: MTI/EPA

Bendarzsevszkij Anton: a manipulált népszavazás új helyzetet teremt a háborúban

Pénteken kezdődött az ötnapos népszavazás az ukrajnai szakadár donyecki és luhanszki területen, illetve Herszon és Zaporizzsja megyék orosz ellenőrzés alá került részein. A legfrissebb fejleményekről Bendarzsevszkij Anton Oroszország-szakértőt, a Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány szakmai igazgatóját kérdeztük.

Moszkva vasárnap este kimondta: három területen már érvényes a referendum, miután a részvétel Zaporizzsjában a 67, Donyeckben a 76 és Luhansz területén pedig a 77 százalékot is meghaladta – mondta Bendarzsevszkij Anton. A posztszovjet térség szakértője emlékeztetett, hogy az oroszok által szervezett referendum semmilyen jogi norma alapján nem nevezhető megfelelőnek, így elsősorban csak azt az érdeket szolgálja, hogy Oroszország annektálja Ukrajna mintegy 15 százalékát, ami nagyjából egy magyarországnyi terület, kilencmilliós – háború előtti – lakossággal.

Hírügynökségi jelentések szerint a területen maradt lakosokra komoly nyomást gyakorolnak az oroszok erők – mondta az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány szakmai igazgatója. Manipulációra adhat lehetőséget, hogy bár a referendum hivatalosan szeptember 23-tól 27-ig tart, a szavazóhelyiségeket – a biztonságra hivatkozva – csak a keddi napon lehet majd felkeresni, addig házról házra járnak a szavazatszedő bizottság tagjai.

„Nyilván senki sem fogja tudni leellenőrizni, hogy pontosan kik adták le a voksukat. A valóban ott élők, vagy bárki más” – fűzte hozzá Bendarzsevszkij Anton, utalva az olyan hírekre, amelyek szerint a Krím-félszigetről is hoztak már szavazókat a herszoni és a zaporizzsjai területekre.

A szakértő arra is felhívta a figyelmet, hogy a mostani népszavazás gondolata nem új keletű, a háború kezdete óta folyamatosan napirenden volt, hogy egy referendumot követően „független népköztársaságokat” hozzanak létre – a donyecki és luhanszki mintájára – Zaporizzsja és Herszon esetében is. Eddig viszont úgy tűnt, Moszkva nem lesz képes megszervezni jogilag, és nincs is mögötte lakossági támogatás sem, „így most

erőszakosan próbálkoznak, semmilyen jogi külcsínt be nem tartva.”

Bendarzsevszkij Anton szerint a referendum eredménye révén Moszkva magyarázattal tud szolgálni, hogy miért van szükség a területek bekebelezésére. Másrészt ezzel meg tudja indokolni a múlt héten bejelentett mozgósítást is, mondván, innentől kezdve a saját területeik megvédéséhez van szükség a legalább 300 ezer ember behívására.

Bendarzsevszkij Anton szerint ha kevésbé „pofátlan” az orosz vezetés, akkor 50-60 százalék közötti eredményeket fognak végül „berajzolni”, de inkább 80-90 százalékos eredmények várhatók. Lehetséges azonban, hogy bizonyos területeken, például a 2014 óta orosz megszállás alatt lévő „Donyecki és Luhanszki Népköztársaságokban” a lakosság valóban nagy aránnyal szavaz majd a csatlakozásra, mert az számukra lehetőség, hogy valamiféle jogi státuszt kapjanak, miután az eddigi befagyasztott konfliktusban egy senki által el nem ismert helyzetben lebegtek, "de ez a területeknek csak egy nagyon kis részét jelenti”.

Az orosz belpolitikában egy magas eredmény azt jelezheti Putyin ellenfeleinek, az elégedetlenkedőknek, hogy az elnök politikája működik, és a megszállt ukrán területek lakossága Oroszország mellett áll – magyarázta a szakmai igazgató.

Hetek óta benne van a légkörben a nukleáris fenyegetés – különösen Vlagyimir Putyin múltheti beszéde után. Azzal kapcsolatban, hogy ez mennyire reális ebben a helyzetben, Bendarzsevszkij Anton úgy fogalmazott: eddig nem volt túl sok realitása, hiszen az orosz katonai doktrína szerint sem lehetett volna alkalmazni, amely erre két lehetőséget hagy nyitva:

  • ha orosz területeket éri agresszió, akár konvencionális, akár nem hagyományos eszközökkel, vagy
  • ha olyan támadás éri Oroszországot, ami miatt az orosz államiság kerül veszélybe,

Most viszont a hónap végéig várhatóan Moszkva el fogja fogadni a négy terület annexióját, ahol jelenleg is katonai műveletek folynak, így egyáltalán nem elképzelhetetlen, hogy Oroszország akár nukleáris csapást mérjen az ukrán hadseregre, legyen szó stratégiai, akár taktikai töltetről. Megjegyezte, már önmagában az a tény is elégséges lehet egy orosz támadásra, hogy az ukránok bizonyos területeket kontrollálnak, hiszen a négy (referendumot tartó) terület egyikét sem uralják teljes egészében az orosz erők. Orosz logikába átfordítva: miután a területeket becsatlakoztatták Oroszországhoz, azt fogják mondani, hogy „Ukrajna tartja megszállás alatt a mi területeinket”, onnantól kezdve pedig a nukleáris csapás is lehetővé van téve az orosz hadsereg számára.

Orosz mozgósítás: Putyin újfajta háborúra készül. Mit érhet el? Erről is beszélt Demkó Attila, az MCC Geopolitikai Műhelyének vezetője az InfoRádió Aréna című műsorában:

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség
Tudósítónktól

Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség

Szlovákiában a rendőrség Szervezett Bűnözés Elleni Hivatala létrehozott egy különleges nyomozócsoportot, melynek feladata az elmúlt választási időszakban Ukrajnának adott szlovák katonai felszerelések adományozásával kapcsolatos jogsértések felderítése. A vizsgálat kiterjed az akkori védelmi minisztérium és a kormány tagjainak döntéseire.

Fontos kérések az érkező havazás miatt, mindenkit érint

Bár a meteorológiai prognózisokban mindig van némi bizonytalanság, az aktuális előrejelzések szerint november 22-én, pénteken akár nagyobb mennyiségű hó is hullhat Budapesten.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Ahogyan arra számítani lehetett, megérkezett a 2025-ben még fennmaradó extraprofitadókról szóló kormánydöntés. A Magyar Közlöny csütörtök esti számában ugyanis megjelent a kormány legújabb rendelete, mely azt szabályozza, hogy miként marad velünk a bankok extraprofitadója, valamint a biztosítók és kiskereskedelmi cégek pótadója. Az eredetileg két évre ígért extraprofitadók egy jelentős része tehát négy évig hatályban marad. A kormány rendelete egyúttal azt is tartalmazza, hogy mely extraprofitadóktól szabadulhatnak meg jövőre az érintett ágazatok. Ezek szerint örülhetnek a gyógyszergyártók, a távközlési szektor cégei, valamint a megújuló energiát termelők, bányajáradék-alanyok.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×