Infostart.hu
eur:
388.03
usd:
329.53
bux:
0
2025. december 27. szombat János
Vjosa Osmani koszovói államfő hivatalában fogadja Novák Katalin (b) köztársasági elnököt Pristinában 2022. szeptember 13-án.
Nyitókép: MTI/Bruzák Noémi

Novák Katalin: Magyarországnak közvetítő szerepe van a Nyugat-Balkán és az EU között

A köztársasági elnök erről az Vjosa Osmani koszovói államfővel tartott sajtótájékoztatóján beszélt Pristinában.

Novák Katalin kiemelte: Európa békéjéhez, stabilitásához szükséges, hogy a Nyugat-Balkánon béke és biztonság legyen, ehhez járul hozzá a KFOR-haderő, valamint egy jövőbeli európai uniós tagság a Nyugat-Balkán országai számára.

Közölte, hogy Magyarország határozott és elkötelezett a nyugat-balkáni országok európai uniós integrációjának támogatásában és ebbe beletartozik Koszovó európai integrációja is.

Most, hogy Ukrajna és Moldova megkapta a tagjelölti státuszt, ez egyszerre lehetőség és veszély - mondta, hozzátéve: egyfelől lehetőség, hiszen felgyorsíthatja a csatlakozást azoknak, akik teljesítik a követelményeket, de veszély is, hiszen beelőzhetnek olyanok, akik politikai okból kapnak tagjelölti státuszt, és később kell majd teljesíteniük a kritériumokat.

Novák Katalin hangsúlyozta: ebben a vonatkozásban az esélyt látjuk, és azt a lehetőséget szeretnénk megragadni, hogy a mostani időszak felgyorsíthatja a már várakozó országoknak az integrációt.

Kiemelte, hogy a koszovói vízummentességet Magyarország az első perctől fogva támogatja.

Koszovói látogatásának kapcsán Novák Katalin elmondta: Magyarországon a köztársasági elnök a Magyar Honvédség főparancsnoka, és ebben a minőségben hagyomány, hogy meglátogatja a külföldön szolgálatot teljesítő katonákat is. Hozzátette: ennek a hagyománynak tesz eleget, amikor a koszovói KFOR-misszióban meglátogatja a szolgálatot teljesítő ötszáz magyar katonát. Kitért arra is, hogy a koszovói látogatáson részt vesz Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter is.

"Különös büszkeség az, hogy magyar parancsnoka van ennek a KFOR-missziónak" - mutatott rá, gratulálva Kajári Ferenc vezérőrnagynak a szolgálatához.

Vjosa Osmani emlékeztetett, hogy Magyarország számos területen támogatta Koszovót a történelem folyamán, beleértve a pandémia időszakát is.

Hozzátette: a két ország kapcsolata történelmi hagyományokra épül, ugyanakkor közös értékeken és célkitűzéseken is osztozunk. Koszovó jövőképe és célkitűzése fenntartani az euroatlanti szövetséget, valamint az integrálódás Európába - tette hozzá.

Kitért arra is, hogy Magyarország óriási támogatást biztosított a koszovói hallgatók számára, mintegy 300 hallgató vett részt a Stipendium-ösztöndíjban.

Kiemelte, hogy más európai országokhoz hasonlóan, Koszovó is energiaválsággal néz szembe. Mint mondta, az egész régiónak fokoznia kell az együttműködést ezen a területen annak érdekében, hogy csökkenteni lehessen a terheket.

Vjosa Osmani elmondta: itt az ideje, hogy Koszovó kapcsolata az Európai Unióval szintet lépjen, és ebben az évben Koszovó jelentkezni fog a tagjelölti státuszra. Hozzátette: az európai integrációs út minden lépésekor számítanak Magyarország hathatós és folyamatos támogatására, hogy Koszovó elnyerje megérdemelt helyét a nagyobb európai családban.

Címlapról ajánljuk
Túlélte az első vihart az örökös válságország

Túlélte az első vihart az örökös válságország

Argentína 2025-ben átfogó gazdaságpolitikai irányváltást hajtott végre: Javier Milei elnök a korábbi államközpontú modellről egy piacalapú rendszerre helyezte át a gazdaság intézményeit. Az intézkedésekkel az elnök a fiskális fegyelem megteremtését, a tartósan magas infláció letörését és a tőke- és árfolyamkorlátok fokozatos feloldását célozta. Ahogy egy ilyen mértékű reform esetén az várható volt, az évet nagy sikerek és kudarcok váltakozása jellemezte, a viszonylagos stabilitást pedig csak az Egyesült Államok politikai és pénzügyi támogatása és Milei október végi választási győzelme hozta el.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×