eur:
411.76
usd:
395.78
bux:
79740.18
2024. november 22. péntek Cecília
A sugárveszélyre figyelmeztető jelet formázzák meg mécsesekből megemlékezők az atomkatasztrófa után a sugárszennyezett területen dolgozó likvidátorok, azaz a nukleáris baleset utáni mentesítő munkálatokban részt vett csernobili áldozatok emlékművénél a Kijevtől 190 kilométerre északra fekvő Szlavuticsban 2020. április 26-án hajnalban, a csernobili atomerőmű katasztrófájának 34. évfordulóján. A csernobili atomerőmű negyedik blokkjában 1986. április 26-án történt detonáció a világ eddigi legsúlyosabb nukleáris balesete volt.
Nyitókép: MTI/EPA/Szerhij Dolzsenko

Ez vár azokra, akik túlélnek egy potenciális atomháborút

A zaporizzsjai atomerőmű kapcsán felmerülő aggodalmak hatására egyre gyakrabban merül fel a kérdés, hogy mi történhet egy nukleáris konfliktus esetén. Egy dolog a biztos: a kezdeti, óriási veszteségeket követően is maradandó hatásai lehetnek egy ilyen eseménynek.

A Euronews számol be arról a kutatásról, mely hat lehetséges kimenetelt mutat be: ezek közt a legrosszabb egy totális nukleáris háború Amerika és Oroszország közt, melynek eredménye akár ötmillió, az éhezésbe belehaló ember is lehet.

Egy kisebb horderejű, India és Pakisztán közt kibontakozó konfliktus is éhezéssel járhat ugyanakkor.

Drasztikusan lehűlhet a Föld

Nukleáris háborúban a városokra és ipari területekre célzott bombák tűzviharokat indítanának el. Ez

nagy mennyiségű kormot juttat a levegőbe,

ami hosszú távon hűtheti a Földet, drasztikus hatást gyakorolva a klímára, ezáltal az élelmiszertermelésre is. A különböző szcenáriók bekövetkezte esetén legalább egy, de akár tizenhat fokkal is csökkenhetne a Föld hőmérséklete.

A kutatók kiszámították azt is, hogy az egyes konfliktusok mekkora visszaesést okoznának élelmiszer-termelés terén. Az indiai-pakisztáni háború megvalósulása esetén is 7 százalékkal csökkennének a terméshozamok öt éven belül. A világ kilenc atomfegyverekkel rendelkező országa közül ez a kettő állam folyamatosan fejleszti arzenálját.

A termés 90 százalékát is elveszthetjük

Az amerikai-orosz atomháború két olyan ország konfliktusát jelentené, amelyek a világ atomfegyvereinek 90 százalékát birtokolják. A harcok kezdetét követő 3-4 éven belül 90 százalékkal csökkennének a terméshozamok, ha esetükben nem működik a diplomácia.

A kutatók számításaikba bevontak olyan lehetőségeket is, mint a takarmánynövények emberek által történő elfogyasztása, a háztartási élelmiszerhulladék csökkentése,

de ezek nem segítenek abban, hogy a világ nagyobb területein ne alakuljon ki éhínség egy ilyen konfliktus miatt. A terméscsökkenés a közepes és magas szélességi fokokon fekvő országokban lenne a legsúlyosabb - ide tartozik Oroszország és az USA is.

Be kell tiltani az atomfegyvereket

"Jövőbeni számításaink még részletesebbé tehetik a termésmodelleket. A sztratoszféra felmelegedése

több ultraibolya sugárzást eredményez a felszínen:

meg kell értenünk, hogy ez milyen hatással van az élelmiszer-ellátásra" - mondta Lili Hszia, a tanulmány vezető szerzője, a Rutgers Egyetem Környezet- és Biológiai Tudományok Iskolájának adjunktusa.

"Ha léteznek nukleáris fegyverek, akkor azokat be lehet vetni, és a világ már többször is közel került a nukleáris háborúhoz. Egy hosszú távú megoldás van: az atomfegyverek betiltása" - mondta Alan Robock, a tanulmány társszerzője, a Rutgers Egyetem Környezettudományi Tanszékének klímatudományi professzora. Kiemelte azt is: Az ENSZ-szerződést a nukleáris fegyverek betiltásáról aláírta 66 nemzet, de egy atomhatalom sem volt ezek közt.

Címlapról ajánljuk
Budakalászt kiragadná természetes közegéből az új választási földrajz – megszólalt a polgármester

Budakalászt kiragadná természetes közegéből az új választási földrajz – megszólalt a polgármester

Nemcsak a fővárost, hanem az agglomerációs településeket is érzékenyen érintheti a választókerületek tervezett átalakítása. Forián-Szabó Gergely budakalászi polgármester elmondta, hogy a javaslat Budakalászt teljesen leválasztaná a természetes kapcsolatrendszeréről, ami a hétköznapi életben a lakosság számára komoly hátrányokkal járhat.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Eljött a nagy fordulat ideje – Ezeket a részvényeket kell most venni

Eljött a nagy fordulat ideje – Ezeket a részvényeket kell most venni

Hiába zajlott le már több, mint két hete az amerikai elnökválasztás, a "Trump trade" továbbra is dübörög, sőt, a januári beiktatást követően akár még markánsabb kilengések is jöhetnek. A 100 ezer dolláros álomszint körül táncol a bitcoin, de nem csak a kriptotér lett nagyon izgalmas, a befektetők gőzerővel keresik, hogy melyik szektorok profitálhatnak a republikánus elnök második ciklusából. Egy ilyen történelmi jelentőségű választást követően, ebben a turbulens és bizonytalan geopolitikai környezetben adódik a kérdés: mi az, amit még nem áraztak be a piacok? Melyik szektor, mely vállalatok nyerhetnek még nagyot Donald Trump elnökségével hosszabb távon? Ezzel kapcsolatban mutatunk most egy izgalmas lehetőséget, amiben egyébként nem csak Donald Trump miatt lehet most nagy fantázia.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×