A Csernobillal történő összehasonlításokat általában elutasítják a szakértők: ha tényleg megsérülne a reaktor, az leginkább a környéken élő ukránokat érintő problémát okoz majd. Az Európai Nukleáris Társaság elnöke, Leo Cizelj szerint a következmények nem söpörnek majd át Európa egy részén úgy, mint azt Csernobil esetén tapasztalhattuk.

"A legrosszabb esetben olyasmi történhet, amit Fukusima kapcsán láthattunk" – fogalmazott. Az a baleset súlyos, ugyanakkor lokalizált volt, és ez történhet Ukrajnában is, főként az erőmű dolgozóira, az annak környékén élőkre és a Dnyipro folyó partjai mellett lakó emberekre hathat – írja a CNN.

Kisebb meghibásodások már voltak

Az Energoatom, az ukrán állami atomenergetikai vállalat szerint a zaporizzsjai erőműben az elmúlt hetekben keletkezett tűz

• megrongálta a száraz tároló létesítményt – ahol a kiégett nukleáris fűtőelemeket tárolják az erőműben –, valamint
• a sugárzásmérő detektorokat.
• Augusztus 5-én több robbanás történt az elektromos kapcsolótábla közelében, áramszünetet okozva,
• az egyik reaktor pedig lekapcsolódott az elektromos hálózatról

– közölte az ENSZ Nemzetközi Atomenergia-ügynökségének (NAÜ) vezetője. Ez már nagyon aggasztó állapotot jelent.

Kijev azzal vádolja az oroszokat, hogy robbanóanyagot tárolnak az erőműben kihasználva azt, hogy tudják: az ukránok nem fogják lőni a komplexumot.

Az oroszok ugyanakkor azzal vádolják az ukránokat, hogy lövik a reaktort. Mindezek ellenére a tűzharc folytatódik.

"A lövések veszélyeztetik a helyszínen dolgozó operátorok biztonságát, a jelentések szerint egy munkást repeszek találtak el" – mondta Henry Preston, a londoni székhelyű Nukleáris Világszövetség kommunikációs vezetője a CNN-nek kiemelve az erőműben dolgozók professzionalizmusát.

A biztonsági rendszer nagyon jó

Jó hír lehet, hogy Zaporizzsja modern erőműként kifinomult biztonsági rendszerekkel van ellátva – ezek normál körülmények közt képesek kivédeni egy katasztrófát, de Preston szerint nem háborús környezetre tervezték azokat.

Cizelj elmondása szerint a reaktorokat

fémből és méteres vastagságú betonból álló falak védik,

ezeket véletlenszerű bombázás nem tudja károsítani, de az kérdéses, hogy mi történne akkor, ha szándékosan bombáznák Zaporizzsját.

Az atomerőművek számos kiegészítő biztonsági rendszert használnak a reaktorok hűtésének fenntartására, például dízelgenerátorokat és külső hálózati csatlakozásokat. Zaporizzsjában permetező tavat is használnak, egy olyan tározót, amelyben az erőmű belsejéből származó forró vizet hűtik. Ha ezek a rendszerek meghibásodnának, akkor az atomreaktor gyorsan felmelegedne, ami nukleáris olvadást idézne elő. Ez lehet a legrosszabb eset, de ez is csak kis területre koncentrálódó hatásokkal járna.

A fűtőberendezések hordoznak rizikót

James Acton, a Carnegie Endowment for International Peace Nukleáris Politikai Programjának társigazgatója szerint a fő veszélyt a hűtőberendezések meghibásodása hordozza.

"Háborúban lehetetlen megjavítani ezeket a berendezéseket vagy más intézkedéseket végrehajtani. A legrosszabb esetben az anyag megolvadhat, nagy mennyiségű radioaktivitást juttathat a környezetbe" – mondta.

A kiégett nukleáris fűtőelemek tárolására használt épületek elleni támadás szintén kockázatot jelent,

mivel radioaktív anyagot juttathat a környező területre.

A szakértők szerint azonban ez nem jutna messzire. Az Energoatom vezetője, Petro Kotin elmondta, hogy az egyik korábbi augusztusi csapás a feldolgozott fűtőelemek tárolására szolgáló terület közelében történt.

"Ez azért nagyon veszélyes, mert a rakéták a tárolótól 10-20 méterre csapódtak be, de ha a feldolgozott üzemanyagot tartalmazó konténereket találták volna el, az sugárbaleset lett volna. Ha egy konténert találnak el, az helyi baleset lesz az üzem területén és a közeli területen. Ha két-három konténerről van szó, akkor az érintett terület megnő" – mondta Kotin az ukrán televízióban.

Egész más volt a szovjet technika

Csernobillal azért sem érdemes összehasonlítani Zaporizzsját, mert az grafitmoderátoros forralóvizes atomreaktor volt különösebb védelmi rendszer nélkül, míg ezek nyomott vizes reaktorok, amelyek egy masszív acéltartályba vannak zárva, betonház mögött. Egy feltételezett nukleáris olvadás mértéke is jóval kisebb lenne, mint a csernobilié. Az 1986-os olvadás után a radioaktív szennyeződés

az északi félteke nagy részén szétszóródott,

a NAÜ szerint Fehéroroszországban, Oroszországban és Ukrajnában mintegy 150 ezer négyzetkilométernyi terület szennyeződött. Ez a szennyezés a helyszíntől 500 kilométerre északra is elterjedt.

Nem ettől félnek a környékbeliek a legjobban

Zaporizzsjánál ugyanakkor néhány tíz kilométert utazhatna legfeljebb a szennyező anyag, ezután már nem jelentene akkora veszélyt az egészségre. Acton szerint a háború sújtotta Dél-Ukrajnában élő emberek számára azonban nem a nukleáris katasztrófa jelenti a legközvetlenebb veszélyt.

"Ha összehasonlítjuk a többi kockázattal, amellyel szembesülnek, ez a kockázat nem túl nagy" – tette hozzá.