Ha egy orosz állampolgár az Európai Unió bármelyik országába kíván utazni, rendkívül kényelmetlen útra vállalkozik. Az Oroszországból kiinduló repülő- vagy vonatösszeköttetés a szankciók miatt már nem működik, a beutazás csakis költséges átszállásokkal vagy szárazföldi úton valósulhat meg. Ehhez azonban schengeni vízumra van szükség, amely 90 naptól 180 napig érvényes.

Olaf Scholz kancellár azon a véleményen van, hogy ennek így is kell maradnia. Az orosz turisták hadd jöhessenek korlátozás nélkül az uniós országokba.

Scholz fő érve az, hogy a háború Vlagyimir Putyin és nem az orosz nép háborúja.

Egy beutazási tilalom mindenekelőtt azt az orosz polgári lakosságot sújtaná, amelynek többségében semmi köze a háborúhoz – idézte a kancellárt az ARD közszolgálati televízió. A napokban mindezt Oslóban skandináv kollégái előtt is megerősítette.

Németország nem kívánja elzárni az Európai Unióba vezető utat az orosz ellenzékiek és más menekülni vágyók elől. Egyetlen általunk hozott döntés sem nehezítheti meg az orosz emberek számára, hogy a szabadságot választva elhagyják az országot, és megszabaduljanak a diktatúrától" – hangsúlyozta a német kancellár.

Scholz szavait azonban nem igazolják a legfrissebb felmérések. Ezek szerint az orosz lakosság mintegy 80 százaléka továbbra is Putyin mögött áll. Az Ukrajnában zajló háború elleni tömeges tiltakozásoknak egyelőre semmi nyoma. Továbbá arról sincs szó, hogy az oroszok számára a menedékjogot hatályon kívül helyezték volna.

Élesen bírálta az Olaf Scholz vezette kormány megközelítését a kisebbik konzervatív ellenzéki párt, a CSU egyik vezető politikusa.

Egy ország lakosságát végső soron mindig sújtják a politikai vezetés cselekedetei – érvelt Thomas Erndl, a Bundestag külügyi bizottságénak elnökhelyettese.

Egy kormánypárti politikus ugyanakkor kiállt a kancellár mellett. Ulrich Lechte, a szabad demokrata FDP külpolitikai szóvivője aggodalmának adott hangot, hogy egy ilyen korlátozás az utazási szabadság végéhez vezetne. Emlékeztetett a keletet és a nyugatot elválasztó egykori vasfüggönyre, az utazási szabadság akkori teljes hiányára.

"Nem gondolom, hogy a hidegháborút kellene ismét bevezetnünk, amihez hozzátartozott az is, hogy kölcsönösen nem tudtuk meglátogatni egymást"

– érvelt a szabad demokrata politikus, aki maga is a hetvenes években nőtt fel.

Utalt arra a több ezer, az uniós tagországokban élő emberre, akik rokoni kapcsolatokkal rendelkeznek Oroszországban. Számukra – mindkét irányban – biztosítani kell azt a lehetőséget, hogy láthassák egymást – tette hozzá.

Az EU tagállamainak külügyminiszterei a tervek szerint a hónap végén Prágában vitatják meg a vízumkérdést. Értesülések szerint több észak- és kelet-európai ország igyekszik nyomást gyakorolni Németországra a korlátozás érdekében. Legutóbb Litvánia és Dánia javasolta, hogy a tagországok szüntessék be a turistavízum kiadását orosz állampolgárok részére Ukrajna orosz megszállása miatt. Finnország és Észtország még a múlt héten tett erre javaslatot, és Tallinn az intézkedést már életbe is léptette.

Az EU féléves elnökségét jelenleg betöltő Csehország azt tervezi, hogy a kérdést napirendre tűzi a következő, augusztus végi EU-külügyminiszteri találkozón.