A középvonalat az Egyesült Államok húzta meg egyoldalúan a hidegháború alatt. Bár Peking hivatalosan sohasem ismerte el, az elmúlt évtizedekben de facto határként szolgált Kína és Tajvan között.

A Reuters globális hírügynökség az ügyre rálátással bíró forrásra hivatkozva jelentette, hogy mintegy tíz tajvani és tíz kínai hadihajó közelítette meg egymást. Egy megfigyelő tengeren zajló "macska-egér játéknak" nevezte a történéseket. "Az egyik fél igyekszik átkelni, míg a másik fél elállja az útját" - mondta.

Tajvan közölte, hogy a szárazföldi telepítésű, hajók elhárítására szolgáló rakétáit, Patriot légvédelmi rakétarendszereit és korszerű légiharcrakétákkal felfegyverzett F-16-os típusú harci repülőgépeit készültségbe helyezte.

A tajvani védelmi tárca szerint a nap folyamán 66 kínai harci repülőgép és 14 hadihajó folytatott tevékenységet a Tajvani-szorosban.

Vang Ji kínai külügyminiszter vasárnap Bangladesben tett látogatása során kijelentette, hogy Tajvan nem az Egyesült Államok, hanem Kína területe. Közölte azt is, hogy míg Washington álokoskodik Tajvan ügyében, addig Peking lépései igazságosak, arányosak és törvényesek, valamint az ország szuverenitásának és területi épségének megóvását szolgálják.

Vang Ji hangsúlyozta azt is, nem hagyja az Egyesült Államoknak, hogy a Kína fennhatósága alá tartozó Tajvant irányítsa, és véget fog vetni a sziget vezetésének Washington támogatásával elérendő, függetlenségről dédelgetett fantáziáinak.

Kína Nancy Pelosi amerikai házelnök tajpeji látogatását követően hadgyakorlatokba kezdett, amelyek a Hszinhua állami hírügynökség szerint vasárnap délig tartanak, bár Peking eddig nem jelentette be hivatalosan ezek végét. Az önálló kormányzattal rendelkező sziget körül hat helyszínen zajló manőverek keretében éleslőszert is használtak, valamint rakétákat lőttek át Tajvan fölött. A tajvani védelmi minisztérium szombaton azzal vádolta meg Kínát, hogy támadást szimulál egy kiemelkedően fontos tajvani célpont ellen.

Szu Ceng-csang tajvani miniszterelnök vasárnap arról beszélt, hogy Kína pökhendi módon katonai akciókba kezdett, hogy megzavarja a térség békéjét és stabilitását. Felszólította egyben Kínát, hogy hagyjon fel katonai erőfitogtatásával. Hozzátette, hogy "külföldi ellenségek" kibertámadásokkal és dezinformációs kampányokkal próbálják aláásni a tajvani közhangulatot.

Bár Kína többször hadgyakorlatozott a Tajvani-szorosban az elmúlt években, a jelenlegihez hasonló átfogó műveletre még nem került sor. Tajpej blokádnak minősítette Kína tevékenységét, és Caj Ing-ven elnök felelőtlenségnek nevezte, hogy Peking "szándékosan emelte a katonai fenyegetés szintjét".

Kína, amely saját részének tekinti az 1949 óta önálló politikai vezetéssel bíró Tajvant, árulásként hivatkozott Pelosi útjára.