Infostart.hu
eur:
361.5
usd:
310.96
bux:
131696.18
2026. május 16. szombat Botond, Mózes
Az Oroszországból Németországba földgázt szállító csővezeték, az Északi Áramlat 1 Kanadában megjavított turbinája a Siemens Energy német energetikai vállalat mülheimi üzemében 2022. augusztus 3-án. Scholz szerint nincs akadálya a turbina Oroszországba szállításának, amelynek hiányára hivatkozva a Gazprom orosz vállalat egyötödére csökkentette az Északi Áramlat-1-en Németországba szállított földgáz mennyiségét.
Nyitókép: MTI/EPA/Sascha Steinbach

Hortay Olivér: az egész energiapiaci konfliktus kirobbanásának egyetlen vita volt a „ravasza”

Nem lehet visszaszállítani Oroszországba az Északi Áramlat-1 gázvezeték turbináját a nyugati szankciók és az alkatrészt gyártó Siemens szerződéses kötelezettségeinek megszegése miatt – közölte a Gazprom. Így továbbra is a vállalt gázmennyiség 20 százalékát továbbítják Németország felé a csővezetéken. Németország szerint azonban nincs akadálya annak, hogy Oroszország teljesítse a gázszállítási kötelezettségeit. A vita részleteiről Hortay Olivért, a Századvég energia- és klímapolitikai üzletágvezetőjét kérdeztük.

Hortay Olivér elmondás szerint a szóban forgó turbina karbantartás utáni visszaszállítása egy komplex művelet, hiszen a konkrét szállításon túl komoly dokumentációs feladatok is felmerülnek. Mindazonáltal a jelenleg rendelkezésre álló információk alapján nem lehet egyértelműen eldönteni, hogy az oroszoknak vagy a németeknek van-e igazuk – jegyezte meg.

Németország azt mondja, semmilyen korlátja nem lenne annak, hogy a turbina visszakerülhessen az oroszokhoz, hogy aztán beszerelhessék és újra megnövelhessék az Északi Áramlat-1 kapacitását. Ezzel szemben Oroszország azt állítja, hogy a dokumentációban tapasztalható hiányok egyszerűen jogilag nem teszik lehetővé a visszaszállítást. A Századvég energia- és klímapolitikai üzletágvezetője szerint

azt, hogy kinek van igaza, alighanem jogászok fogják eldönteni a következő hónapokban vagy években.

Csakhogy a következményeken ez mit sem változtat. Vagyis minden egyes nappal, amíg az Északi Áramlat-1 alacsony, 20 százalékos kapacitáson működik, tovább csökken annak az esélye, hogy Németország, illetve tágabb értelemben Nyugat-Európa kellő gáztartalékot legyen képes gyűjteni a fűtési időszak kezdetére. Ezáltal napról napra növekszik az ellátási kockázat az európai piacon – magyarázta Hortay Olivér.

Mindeközben Vlagyimir Putyin szóvivője jelezte, hogy Gerhard Schröder volt német kancellár a látogatásán felvetette, hogy az Északi Áramlat-2-n is lehetne – az Északi Áramlat-1 helyett – gázt szállítani. Ez az orosz elnök szerint műszakilag egyébként megoldható. A szakértő ezzel kapcsolatban azt mondta: amellett, hogy a vezetéken valódi gázszállításra még nem került sor, az egész energiapiaci konfliktus kirobbanásának az e vezeték körüli vita volt a „ravasza”. A gázvezeték műszakilag teljesen elkészült, feltöltötték gázzal, tehát azok a műszaki korátok, amelyek akadályozták volna a szereplőket a kereskedés beindításában, teljesen elhárultak. Ám több mint egy éve csúszik az engedélyeszeztetése, aminek – német tisztségviselők elmondása szerint is – politikai okai vannak.

Hortay Olivér ezért meglepőnek tartja, hogy most épp német részről merült föl az Északi Áramlat-2 beüzemelésének lehetősége. Azt nem vitatja, hogy a korábbi, mondjuk egy évvel ezelőtti korlátozás arra irányult az Északi Áramlat-1-en, hogy az oroszok nyomást gyakoroljanak a másik vezeték engedélyeztetésre, azt viszont nem gondolná, hogy most is erről lenne szó. Úgy látja, mintha Oroszország rövid távon letett volna arról, hogy az Északi Áramlat-2 a közeljövőben üzembe álljon.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
inforadio
ARÉNA
2026.05.18. hétfő, 18:00
Salát Gergely
sinológus, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem és a Magyar Külügyi Intézet munkatársa
Komolyabb esés volt az amerikai tőzsdéken

Komolyabb esés volt az amerikai tőzsdéken

A befektetők ma is elsősorban az iráni háború friss fejleményeire fókuszálnak, illetve az amerikai-kínai kereskedelmi találkozóra; Hszi Csin-ping kínai elnök arra figyelmeztetett, hogy a Tajvan körüli feszültségek „összecsapásokat, sőt akár konfliktusokat” is kiválthatnak az Egyesült Államok és Kína között. Donald Trump amerikai elnök szeptember 24-re meghívta Hszi elnököt a Fehér Házba, ami arra utal, hogy a tárgyalások túlmutatnak az e heti, kétnapos pekingi csúcstalálkozón. Az ázsiai tőzsdéken esést láthattunk, Európában is borongósan zajlik a nap. A hazai piacon is bőven vannak izgalmak, hiszen ma hajnalban tette közzé legfrissebb gyorsjelentését az OTP: a bank újra megverte az elemzői profitvárakozásokat, de első ránézésre nem tűnik erősnek a negyedév, hiszen a profit alaposan visszaesett, főként a rekordközeli adóterhek miatt. Eközben pedig a 4iG árfolyama is nagy nyomás alá került. Az amerikai kötvényhozamok emelkednek, ami nem kedvez a tőzsdéknek, az amerikai tőzsdék komolyabb eséssel zárták a napot.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×