Infostart.hu
eur:
388.03
usd:
329.53
bux:
0
2025. december 28. vasárnap Kamilla
Nancy Pelosi, az amerikai képviselőház demokrata párti elnöke a Donald Trump amerikai elnök alkotmányos elmozdítását lehetővé tévő eljárást (impeachment) megelőző nyilvános meghallgatásokról nyilatkozik a törvényhozás, a Kongresszus washingtoni épületében, a Capitoliumban 2019. november 14-én.
Nyitókép: MTI/EPA/Jim Lo Scalzo

Nancy Pelosi most Dél-Koreában kritizálja északot

Azt mondta, "növekvő a fenyegetés".

Az Észak-Korea jelentette növekvő fenyegetés miatti aggodalmának adott hangot Nancy Pelosi amerikai és Kim Dzsin Pjo dél-koreai házelnök csütörtökön, megegyezve arról, hogy fenntartják a határozott és kiterjedt elrettentést a phenjani rezsimmel szemben.

Sajtótájékoztatóján Pelosi elmondta: Kimmel a biztonsági, a gazdasági és a klímaügyi együttműködés kiterjesztéséről is tárgyaltak.

Dél-Korea az Egyesült Államok fontos szövetségese, ahol 28 500 amerikai katona állomásozik.

Az amerikai házelnök szerda este érkezett Szöulba tajvani látogatása után. Csütörtökön az amerikai nagykövetség tisztségviselőivel és dél-koreai képviselőkkel találkozott. A nap folyamán felkeresi a két Korea határát - mondta el egy dél-koreai forrás. Donald Trump egykori amerikai elnök után ő lesz a legmagasabb rangú amerikai tisztségviselő, aki így tesz.

Pelosi csütörtökön telefonon egyeztet Jun Szuk Jol dél-koreai államfővel, aki a héten szabadságon van - közölte a szöuli elnöki hivatal.

A dél-koreai médiában olyan hírek kaptak szárnyra, hogy Jun kerüli a találkozót az amerikai házelnökkel, hogy ne bőszítse fel Kínát. Pelosi tajvani látogatása heves tiltakozást váltott ki a kínai vezetésből, amely válaszul több napos hadgyakorlatba kezdett a sziget körül, bekérette az Egyesült Államok pekingi nagykövetét, illetve gazdasági szankciókkal sújtotta Tajvant. Kína saját részeként tekint az 1949 óta saját kormányzattal rendelkező szigetre.

Címlapról ajánljuk
Túlélte az első vihart az örökös válságország

Túlélte az első vihart az örökös válságország

Argentína 2025-ben átfogó gazdaságpolitikai irányváltást hajtott végre: Javier Milei elnök a korábbi államközpontú modellről egy piacalapú rendszerre helyezte át a gazdaság intézményeit. Az intézkedésekkel az elnök a fiskális fegyelem megteremtését, a tartósan magas infláció letörését és a tőke- és árfolyamkorlátok fokozatos feloldását célozta. Ahogy egy ilyen mértékű reform esetén az várható volt, az évet nagy sikerek és kudarcok váltakozása jellemezte, a viszonylagos stabilitást pedig csak az Egyesült Államok politikai és pénzügyi támogatása és Milei október végi választási győzelme hozta el.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×