eur:
410.9
usd:
392.21
bux:
79229.24
2024. november 22. péntek Cecília
Nyitókép: Micha Pawlitzki / Getty

Itt a fordulat: már a Zöldek sem ellenzik teljes gőzzel az atomerőműveket Németországban

Ismét egy lépéssel közelebb került Németország ahhoz, hogy a kialakult gázválság miatt tovább működhessenek az atomerőművek. A Zöldek kezdik beadni a derekukat, és a kormánykoalíció legerősebb pártja, a szociáldemokrata párt (SPD) is "mérlegel".

A német parlamenti pártok többsége immár azt hangoztatja, hogy az atomerőművek további működésének engedélyezése nem ideológiai kérdés, annak megfontolását az ukrajnai orosz háború nyomán kialakult energiaellátási válság diktálja.

Németországban korábban tizenhét atomerőmű működött, azok túlnyomó többségét a 2011. márciusi fukusimai atomkatasztrófa után még a Merkel-korszakban leállították.

Ma már csak három működik, de egy korábbi kormányhatározat szerint az év végén azokat is kivonják a forgalomból.

A tavaly decemberben hivatalba lépő Olaf Scholz szociáldemokrata kancellár vezette, három pártból álló koalíció még kiállt emellett, az Ukrajna ellen indított orosz háború azonban a német energiaellátás terén is rendkívül súlyos gondokat okozott.

A kormány első lépésként a már alig működő vagy teljesen leállított szénerőművek reaktiválása mellett döntött, most viszont úgy tűnik, hogy elsősorban az ellenzéki konzervatív CDU/CSU nyomására a jelek szerint a három szóban forgó atomerőmű további ideiglenes működtetését is fontolóra vette.

Ezúttal az ARD közszolgálati televíziónak nyilatkozó zöld párti parlamenti elnökhelyettes, Katrin Göring- Eckardt állt elő azzal a javaslattal, hogy

vitassák meg az erőművek "határidőn túli", úgynevezett szakaszos működtetését.

Ez szakértők szerint durván azt jelentené, hogy az atomerőművek a nukleáris fűtőelemek természetes életciklusán túl is működhetnének egy ideig tovább, de immár napról-napra kisebb teljesítménnyel.

"Ha olyan válságos helyzet alakul ki, hogy a kórházak is leállásra kényszerülnének, akkor erről is lehetne beszélni" – fogalmazott a Zöldek politikusa.

Alig néhány nappal korábban az ugyancsak zöld párti Robert Habeck gazdasági miniszter és egyben alkancellár azt hangoztatta, hogy még ősz előtt az energiaellátás biztonságát felmérő, úgynevezett stressztesztet végeznek.

Az atomerőművek további működésének esetleges engedélyezését pedig a teszt adataitól, azok elemzésétől teszik függővé.

Az SPD elnöke, Saskia Esken sem zárkózott el az atomenergiából "kiszállás" halasztásától.

Azt hangoztatta, hogy pártja nem ideológiai alapon közelíti meg a kérdést.

A szövetségi kormány jelenleg minden opciót vizsgál – tette hozzá.

Címlapról ajánljuk
Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség
Tudósítónktól

Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség

Szlovákiában a rendőrség Szervezett Bűnözés Elleni Hivatala létrehozott egy különleges nyomozócsoportot, melynek feladata az elmúlt választási időszakban Ukrajnának adott szlovák katonai felszerelések adományozásával kapcsolatos jogsértések felderítése. A vizsgálat kiterjed az akkori védelmi minisztérium és a kormány tagjainak döntéseire.

Fontos kérések az érkező havazás miatt, mindenkit érint

Bár a meteorológiai prognózisokban mindig van némi bizonytalanság, az aktuális előrejelzések szerint november 22-én, pénteken akár nagyobb mennyiségű hó is hullhat Budapesten.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Ahogyan arra számítani lehetett, megérkezett a 2025-ben még fennmaradó extraprofitadókról szóló kormánydöntés. A Magyar Közlöny csütörtök esti számában ugyanis megjelent a kormány legújabb rendelete, mely azt szabályozza, hogy miként marad velünk a bankok extraprofitadója, valamint a biztosítók és kiskereskedelmi cégek pótadója. Az eredetileg két évre ígért extraprofitadók egy jelentős része tehát négy évig hatályban marad. A kormány rendelete egyúttal azt is tartalmazza, hogy mely extraprofitadóktól szabadulhatnak meg jövőre az érintett ágazatok. Ezek szerint örülhetnek a gyógyszergyártók, a távközlési szektor cégei, valamint a megújuló energiát termelők, bányajáradék-alanyok.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×