A NATO 300 ezer főre emeli a legmagasabb szintű készültségben tartott katonai erőinek létszámát, hogy kezelni tudja az Oroszország által jelentett biztonsági kihívásokat - jelentette ki Jens Stoltenberg NATO-főtitkár a szervezet tagországainak közelgő madridi csúcstalálkozója előtti brüsszeli sajtótájékoztatóján.

"Megerősítjük azt a képességünket is, hogy konfliktus esetén több előre telepített katonai felszereléssel tudjunk reagálni" - tette hozzá a főtitkár.

Mint mondta, arra számít, hogy a NATO-tagországok egységesen úgy ítélik meg: Oroszország a legjelentősebb és legközvetlenebb fenyegetés a szövetségesek biztonságára, értékeire és a szabályokon alapuló nemzetközi rendre nézve.

Eddig 40 ezer főből állt a NATO legmagasabb szintű készültségben tartott katonáinak száma.

"Megerősítjük azt a képességünket is, hogy konfliktus esetén több, előre telepített katonai felszereléssel, légvédelemmel tudjunk reagálni" - tette hozzá. Mint mondta, ennek keretében, többek között, megerősített parancsnokságra, korszerűsített védelmi tervekre lesz szükség. "Mindez védelmünk legnagyobb átalakítását jelenti a hidegháború óta" - jelentette ki.

"Alapvető változás következik a védelmünk megszervezésében" - fogalmazott Jens Stoltenberg egy kérdésre válaszolva.

Stoltenberg véleménye szerint a kedden kezdődő madridi NATO-csúcs átalakító jellegű lesz: a szövetségesek várhatóan az új biztonsági helyzethez alkalmazkodó stratégiai koncepciót fogadnak el, amely Oroszországot tekinti a legközvetlenebb fenyegetésnek, és foglalkozik a Kína által jelentett biztonsági kihívásokkal is. Elmondta továbbá, hogy a csúcstalálkozón a szövetségesek megegyeznek egymilliárd euró költségvetésű NATO Innovációs Alap létrehozásáról, amely a kettős felhasználású új technológiákba történő beruházást szolgálja. Ezenkívül várhatóan Ukrajnának nyújtandó katonai segítségnyújtási csomagról is megállapodnak.

Az már ismert, hogy a katonai szövetség csúcstalálkozóján Oroszország "státusa" stratégiai partnerből ellenséges országgá változhat.

A NATO-főtitkár azt is bejelentette, hogy a csúcson előrelépést szeretnének elérni Finnország és Svédország történelmi jelentőségű NATO-tagsági kérelmével kapcsolatban, a szövetség valamennyi tagállamának aggályait figyelembe véve.