A Friedrich Ebert Alapítvány konferenciáján tartott beszédében a szociáldemokrata pártvezető hangsúlyozta, hogy Németországnak fel kell hagynia több évtizedes tartózkodásával, és igényt kell formálnia arra, hogy nemzetközi téren vezető hatalommá (Führungsmacht) váljon.

Lars Klingbeil mindezt azzal indokolta, hogy szemmel láthatóan megnövekedtek az elvárások az ország nemzetközi szerepvállalásának növelése iránt, ezért eleget kell tenni ezeknek a várakozásoknak.

Csaknem nyolcvan év tartózkodása után Németországnak ma új szerepe van a nemzetközi koordinátarendszerben

– fogalmazott a politikus, aki szerint az elmúlt évtizedekben az ország széles körű nemzetközi bizalomra tett szert, ez ugyanakkor a vele szemben támasztott elvárásokat is jelenti.

"Németország egyre inkább a középpontban áll, nekünk pedig meg kell felelnünk az elvárásoknak" – jelentette ki, hangsúlyozva: Németországnak igényt kell formálnia arra, hogy vezető hatalommá váljon.

Az SPD elnöke nem zárta ki katonai erő bevetését, ha ez szükségessé válik.

"A békepolitika számomra azt jelenti, hogy a katonai erő is a politika egyik legitim eszköze"

– fogalmazott.

A Klingbeil-beszéddel kapcsolatos első elemzések rámutattak arra, hogy Olaf Scholz kancellár Oroszország Ukrajna ellen indított háborúja óta említette a "korszakváltás" kifejezést, változást ígért a német kül- és biztonságpolitikában, és útnak indította a német hadsereg, a Bundeswehr jelentős megerősítését.

Ez utóbbi kapcsán több alkalommal is utalt arra, hogy Németország ezáltal Európa messze legerősebb haderejével rendelkezik majd.

A Klingbeil által sürgetett vezető hatalmi szerepről azonban a kancellár eddig nem beszélt.

Olaf Scholznak ugyanakkor most bőven lesz alkalma, hogy bizonyítsa tekintélyét a nemzetközi politikában. Küszöbön áll az Európai Unió brüsszeli csúcstalálkozója, a jövő héten a kancellár házigazdája lesz a vezető ipari országokat tömörítő G7-csoport bajorországi csúcstalálkozójának, majd a hónap végén a madridi NATO-csúcs következik.

Scholz eddigi külpolitikai szerepvállalása nem aratott osztatlan sikert. Meglehetősen sokáig tartott, míg kormánya felfüggesztette az Oroszországot Németországgal összekötő Északi Áramlat-2 gázvezeték üzembe helyezését, és bírálatokat váltott ki az Ukrajna nehézfegyverekkel történő támogatásával kapcsolatos, hosszabb ideig tartó vonakodása is. Mint ahogy az is, hogy egészen a közelmúltig nem volt hajlandó Kijevbe látogatni.

Egyelőre nem tudni, hogy maga a szociáldemokrata kancellár dédelgeti-e pártja elnökének a vezető nemzetközi hatalmi szerepvállalást célzó tervét. Az elkövetkező napok csúcstalálkozóival kapcsolatban előzetesen csak annyi szivárgott ki, hogy Scholz "felmelegíti" majd korábbi, még Angela Merkel helyetteseként, illetve pénzügyminiszterként előterjesztett javaslatát egy nemzetközi klímavédelmi klub létrehozására. A klubnak minden olyan ország tagja lehet, amely elkötelezett az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentésére.