eur:
411.68
usd:
395.29
bux:
79551.8
2024. november 23. szombat Kelemen, Klementina
Szergej Lavrov orosz külügyminiszter megbeszélést folytat Vlagyimir Putyin orosz elnökkel (a képen nem látható) Moszkvában 2022. február 14-én.
Nyitókép: MTI/AP/Szputnyik/Alekszej Nyikolszkij

Szergej Lavrov: "nem indítottunk inváziót Ukrajna ellen"

"Hát akkor nosza, próbálják meg" - üzent a brit kormányfőnek az orosz külügyminiszter.

Az orosz külügyminiszter szerint Oroszország nem hajtott végre inváziót Ukrajna ellen. Szergej Lavrov a BBC brit közszolgálati televíziónak adott, csütörtökön sugárzott interjúban megismételte azt a hivatalos orosz álláspontot, hogy Moszkva "különleges hadműveletet" hirdetett meg.

Lavrov szerint Oroszország azért indította ezt a hadműveletet, mert semmiféle egyéb módon nem tudta elmagyarázni a Nyugatnak, hogy Ukrajna "bevonszolása a NATO-ba bűncselekménnyel érne fel".

Az orosz külügyminiszter

megismételte azt a vádat is, hogy Ukrajnában nácik tevékenykednek.

A BBC-riporter felvetette, hogy egy nemrégiben kiadott ENSZ-jelentés szerint orosz katonák Csernihiv térségében 360 lakost, köztük 74 gyermeket és öt, fogyatékkal élő embert 28 napig tartottak fogva egy iskola alagsorában, ahol sem víz, sem mellékhelyiség nem volt, és ezalatt tíz idős ember meghalt.

Arra a kérdésre, hogy ez is az ukrajnai nácik elleni küzdelem része volt-e, Szergej Lavrov úgy fogalmazott: mindez nagyon sajnálatos, de a nemzetközi szervezetek tisztviselői, köztük az ENSZ emberi jogi főbiztosa, a világszervezet főtitkára és más ENSZ-illetékesek is nyugati nyomás alá kerültek, és nagyon gyakran a Nyugat által terjesztett álhírek felhangosítására használják őket.

Arra a kérdésre ugyanakkor, hogy ezek szerint "Oroszország makulátlanul tiszta-e ebben az ügyben", Lavrov nemmel válaszolt, mondván: "Oroszország az, ami, de nem szégyelljük megmutatni, hogy kik vagyunk".

Szergej Lavrov az interjúban kijelentette: a BBC sem tárta fel, hogy mi zajlott a kelet-ukrajnai térségben, ahol az ukrán fegyveres erők nyolc évig lőtték a civil lakosságot.

A "Donyecki Népköztársaság" nevű - csak Oroszország által elismert - szakadár kelet-ukrajnai terület legfelsőbb bírósága által nemrégiben halálra ítélt két brit állampolgár ügyéről az orosz külügyminiszter azt mondta: egyáltalán nem érdekli, hogy a Nyugatnak mi a véleménye erről, őt csak a nemzetközi jog érdekli, és a nemzetközi jog alapján a zsoldosokra nem vonatkoznak a hadviselő feleket megillető jogosultságok.

Arra a felvetésre, hogy a két brit, a 28 éves Aiden Aslin és a 48 esztendős Shaun Pinner - akiket a dél-ukrajnai Mariupol kikötővárosban fogtak el még áprilisban - nem zsoldos, hanem az ukrán fegyveres erők kötelekében szolgált, Lavrov azt mondta, hogy ennek eldöntése a bíróság feladata.

Hozzátette: meggyőződése, hogy a "Donyecki Népköztársaság" bírósága, amely eljárt ebben az ügyben, független bírói testület.

Arra a kérdésre, hogy miként jellemezné a brit-orosz viszonyt, az orosz külügyminiszter kijelentette: nem hiszi, hogy maradt volna bármiféle mozgástér a kétoldalú kapcsolatokban, miután Boris Johnson brit miniszterelnök és Liz Truss külügyminiszter nyíltan arról beszél, hogy le kell győzni, térdre kell kényszeríteni Oroszországot.

"Hát akkor nosza, próbálják meg"

- tette hozzá Lavrov.

Az orosz külügyminiszter szerint Nagy-Britannia politikai ambíciói kedvéért újból saját népének érdekeit áldozza fel, miután politikusai semmi másra nem gondolnak, csak a következő választásokra.

Címlapról ajánljuk
Demkó Attila: az orosz–ukrán háború legvéresebb szakasza következik

Demkó Attila: az orosz–ukrán háború legvéresebb szakasza következik

A lehetséges tárgyalások előtt várható a háború legrosszabb szakasza – mondta az InfoRádióban a biztonságpolitikai szakértő, miután Ukrajna nyugati rakétákat lőtt ki Oroszországra, az pedig minden korábbinál keményebb válaszlépésekkel fenyegetőzik, sőt egyet már végre is hajtott Dnyipro városával szemben.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.25. hétfő, 18:00
Csizmazia Gábor
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézetének tudományos munkatársa
Váratlan fordulat az építőiparban: a külföldi munkaerő már nem jön Magyarországra

Váratlan fordulat az építőiparban: a külföldi munkaerő már nem jön Magyarországra

Jelentős kihívásokkal néz szembe az utóbbi években a hazai építőipar, így talán soha nem volt még akkora jelentősége a technológiai újításoknak, mint manapság. Hol tartunk most az építőipari ciklusban? Elértük már a mélypontot vagy továbbra is lefelé tartunk? Mire számíthatunk a következő években az iparág és a technológiai újítások terén? Többek között ezekről kérdeztük Ézsiás Miklóst, a zsaluzatokkal, állványzatokkal és mérnöki szolgáltatásokkal foglalkozó PERI Magyarország ügyvezető igazgatóját.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×