A Kiel Világgazdasági Intézet, ami már az orosz–ukrán háború kitörése előtt is nyomon követte a szövetségesek hadászati, pénzügyi és humanitárius felajánlásait Ukrajnának, közzétette friss összesítését. A lista május végén 37 országot tartalmazott, az EU-tagországok, illetve a G7-országok mellett Ausztráliát, Dél-Koreát, Törökországot, Norvégiát, Új-Zélandot és Svájcot is.

Az adatbázis csak hivatalosan megerősített kormányzati felajánlásokat tartalmaz, tehát például a Nemzetközi Vöröskereszten, vagy más civil szervezeten keresztül Ukrajnába eljuttatott magánadományokat nem – emlékeztet a VG.

A lista alapján a legtöbb forrást eddig az Egyesült Államok ajánlotta fel Ukrajnának, a nemrég elfogadott második segélycsomaggal együtt már 43 milliárd eurónyi fegyverszállítmányt, pénzügyi forrást illetve humanitárius segélyt ígért a háború sújtotta országnak. Az EU-országok összesen 16 milliárd eurónyi segélyt ajánlottak fel, mintegy harmadát az amerikai adománynak.

Az EU-országok az elmúlt hetekben egyre lassabban cselekedtek, nem csak a fegyverszállítmányok, hanem a pénzügyi és a humanitárius segély is késik – foglalta össze a számokat a Kiel Intézet szakértője. Christoph Trebesch elmondta azt is: az új lista az Ukrajnából érkezett menekültek ellátására fordított forrásokat is tartalmazza, mert, mint azt a kutató elismerte: egyes országok joggal hívják fel a figyelmet arra a tényre, hogy az Ukrajnából érkező menekültek befogadása jelentős terheket ró a költségvetésükre.

A menekülteknek a legtöbb segítséget Lengyelország, Magyarország, Románia és Szlovákia adta.

A Kiel az egyes országok hozzájárulásait gazdasági erejükhöz mérten is összehasonlította. Ebből az derült ki, hogy GDP-arányosan a legnagyobb hadászati, pénzügyi illetve humanitárius segítséget a háború eleje óta folyamatosan Észtország és Lettország nyújtotta Ukrajnának, és csak ezeket az országokat követi a rangsorban az Egyesült Államok.

Az Ukrajnának nyújtott második amerikai segélycsomag elfogadásáig Lengyelország volt a harmadik legbőkezűbb adakozó; a GDP-je 0,45 százalékát ajánlotta fel bajban lévő szomszédjának. Ha a menekültekre fordított forrásokat is a tekintjük, akkor a lengyeleknek végképp nincs okuk a „szégyenkezésre”: ők nyújtották a legnagyobb támogatást Ukrajnának.

Magyarország az ötödik, Németország csak a tizennegyedik – a bruttó hazai terméke 0,06 százalékával egyenértékű – segítséggel. Amennyiben csak a fegyver, pénz és humanitárius segélyszállítmányokat nézzük, Észtország a GPD-je 0,81 százalékával egyenértékű felajánlást tett Ukrajnának május végéig, Lettország 0,72, Lengyelország 0,46 százaléknyit, Litvánia 0,2 százaléknyit, Szlovákia 0,12 százaléknyit,

Norvégia és Magyarország a bruttó hazai össztermék 0,9 százalékával egyenértékű felajánlást tett,

Franciaország és Csehország 0,8 százaléknyit.