Az orosz védelmi minisztérium szóvivője szerint több száz ukrán katona adta meg magát a bekerített mariupoli Azovsztal acélműben. Resperger István ezredes szerint már jóval korábban eldőlt Mariupol sorsa, hiszen egy nagyon kis területen összpontosultak csak az Azov és a 36. tengerészgyalogos dandárnak az erői. Mint ismert, szerda esti adatok szerint összesen 959 katona adta meg magát - közülük 51-en voltak sebesültek, őket kórházba vitték -, rájuk mint hadifoglyokra egy hosszú jogi procedúra vár most. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem Katonai Nemzetbiztonsági Tanszékének vezetője szerint ők biztonságban vannak, hiszen mind a nemzetközi közvélemény, mind az orosz fél próbál arra figyelni, hogy a hadifogolystátusznak megfelelő elbánásban részesüljenek. A betegeket átkötözték és kórházba vitték - ezekről felvételek vannak -, a hadifoglyokat pedig orosz fennhatóságú területre szállították.

Annak, hogy ilyen sokáig tartották ezek az erők az acélgyárat, kevésbé katonai, inkább média- és pszichológiai hatást tulajdonít Resperger István.

"A 81. napon vagyunk a háborúban, és ez a két alakulat nagyon hosszú ideig, majdnem 60 napig kitartott. A képeken azért látszik, hogy most már nagyon rossz állapotban voltak, nagyon kevés víz és élelem állt rendelkezésükre, ezért sok lehetőségük már nem lehetett a továbbiakban." Hozzátette, nyilván fontos az is, hogy

ez a két dandárnyi erő - körülbelül 7000 fő - majdnem 20 000 katonát, 15-20 zászlóalj harccsoportot kötött le az orosz erőktől,

így ezeket nem tudták bevetni a donyecki területeken, mert a várost kellett körbevenniük és blokád alatt tartaniuk, valamint megakadályozniuk, hogy az itt levő ukrán erők kitörjenek vagy egyesüljenek a többi ukrán erővel.

Nagy kérdés, mi lehet az oroszok számára a folytatás az Azovsztal elfoglalása után. A felszabaduló erőket az ezredes szerint nem lehet rögtön bevetni máshol, mert újjá kell szervezni őket, fel kell tölteni a készleteiket, és a létszám sem teljes, miután Mariupolban is jelentős veszteséget okoztak az orosz erőknek az ukránok. Az itteniekből pár zászlóalj harccsoportot lehet csak bevetni a donbaszi térségben, ahova most az orosz fő támadások összpontosulnak.

Mindkét oldal igyekszik szépíteni a helyzetet, de "az igazi felmérések és a különböző jelentések szerint az inváziós haderőnek mintegy 25-26 ezer fő személyi vesztesége van, valamint 6-700 harckocsit, több ezer páncélozott szállító harcjárművet is vesztettek.

Az ukránoknak viszont nem sikerült sokat kilőni a repülőgépek, a helikopterek és az orosz tüzérségi eszközök közül.

A másik oldalon is hasonlóak a veszteségek: 15-20 ezer főre teszik a szakértők az ukrán személyi állomány veszteségét, amelyen túl 3-400 harckocsit és nagyon sok páncélozott szállító harcjárművet veszthettek."

Arra a kérdésre, hogy vajon a nyári idő eljövetelével más lesz-e az orosz támadás intenzitása, Resperger István ezredes megjegyezte: annyiban minden bizonnyal, hogy már nem csak az utakat tudják majd használni. Ám

most minden a Donbászra koncentrálódik, ahol még közel 10-12 ezer négyzetkilométert szeretne elfoglalni Oroszország.

Jelenleg az ukrán erők egy kisebb bekerítésére van lehetősége, illetve a Harkiv alatti területről Mariupol irányába alakulhat ki egy nagyobb bekerítés. Most sokkal több tüzérségi eszközt tudtak az oroszok egy szűkebb területre összpontosítani, így több sikert értek el" - értékelt.

Ha a Donbászt megszerzi Oroszország, vége van-e a háborúnak? Resperger István ezredes szerint következhet fegyverszünet vagy tűzszünet, de ez egy hosszú távra befagyott konfliktus lesz, hiszen bármelyik fél újrakezdheti. Az ukránok a megszállt területeken akár aszimmetrikus vagy partizán gerillaakciókat szervezhetnek, az oroszok pedig, ha új erőre kapnak, akkor még Odesszát elővehetik a tervekből - mondta a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Katonai Nemzetbiztonsági Tanszékének vezetője.

(A nyitóképen: Vizet forral rögtönzött tábori konyhájában egy ukrán katona a kelet-ukrajnai Derhacsiban 2022. május 15-én.)