Infostart.hu
eur:
364.34
usd:
317.21
bux:
152753.74
2026. szeptember 20. vasárnap Friderika
Légi felvétel kiirtott erdőkről az Amazonas-medencében lévő a brazíliai Porto Velho közelében 2019. augusztus 23-án. A Föld tüdejének is nevezett amazonasi esőerdő a legnagyobb a világon. Létfontosságú a szén-dioxid elnyelésében, ezáltal lassítja a globális felmelegedést. Hozzávetőleg egymillió őslakos és hárommillió növény- és állatfaj él a vidéken. 2019-ben rekordszámú, több mint 72 ezer erdőtüzet észlelt az Amazonas vidékén a térség őserdeit megfigyelő Brazil Nemzeti Űrkutatási Intézet (INPE). Ez 83 százalékkal több, mint amennyit 2018 azonos időszakában jegyeztek fel, és a legmagasabb szám 2013 óta. Az erdőtüzek nem ritkák a száraz időszakban, de a gazdák szándékosan is felgyújtanak erdőterületeket, hogy illegálisan irtsák a fát legelők létrehozása céljából.
Nyitókép: MTI/EPA-EFE/Joedson Alves

Katasztrofális hírek a brazil esőerdőkről

Kiugróan sok, több mint 1000 négyzetkilométernyi esőerdőt vágtak ki áprilisban a brazíliai Amazonas-medencében - közölte pénteken a brazil űrkutatási intézet, az INPE.

A műholdas megfigyelések előzetes kiértékelése szerint 1012,5 négyzetkilométernyi esőerdő irtottak ki a múlt hónap, csaknem kétszer annyit, mint a múlt év azonos havában.

Az esős évszak utolsó hónapjának számító áprilisban általában még szerény méreteket ölt az erdőirtás Amazóniában, az idei április érték azonban megközelíti a száraz évszak első hónapjának tartott június eddigi legmagasabb értékét, a tavaly mért 1061 négyzetkilométert.

Tavaly áprilisban 580 négyzetkilométernyi - 1400 focipályányi - esőerdőt irtottak ki Brazíliában. Az idei év első négy hónapjában 1954 négyzetkilométernyi amazóniai esőerdő eltűnését jelezték a műholdas megfigyelések, csak a dupláját a tavalyinak.

Az eddigi adatok azt jelzik, hogy idén rendkívül erős nyomás nehezedik az amazóniai esőerdőkre - mondta Maria Napolitano, a WWF Brazília tudományos szakértője. Marcio Astrini, a Klímaobszervatórium nevű zöldszervezet szakértője "szörnyűnek, ijesztőnek és felháborítónak" nevezte az idei április adatokat.

A Jair Bolsonaro elnök hatalomra kerülése óta eltelt három évben évente 75 százalékkal több esőerdőt irtottak ki, mint az előző tíz év átlagában. Az elnök 2019. januári kormányra kerülése óta a környezet védelmére hivatott állami szervek a jelzett illegális erdőirtásoknak mindössze 2,17 százaléka esetében léptek közbe - közölték természetvédők.

Leonardo di Caprio hollywoodi filmsztár a múlt héten felszólította a brazil fiatalokat, hogy nagy számban vegyenek részt az októberi elnökválasztáson, mert Brazília a klímaváltozás szempontjából kulcsfontosságú ökológiai rendszereknek, köztük az amazóniai esőerdőnek ad otthont, és - mint mondta - a fiatalok szavazata elengedhetetlen ahhoz, hogy az országban "a bolygó egészségének javára változzanak a dolgok".

Címlapról ajánljuk
Nem a vámháború a legnagyobb veszély, hanem az, ami utána jöhet

Nem a vámháború a legnagyobb veszély, hanem az, ami utána jöhet

Amerika és Kína nem csupán a kereskedelmi volumen csökkentésén dolgozik. Mindkét ország célja az, hogy egy válságban chipek, kritikus ásványok, energia és ipari kapacitások hiánya miatt ne lehessen térdre kényszeríteni. Száz évvel ezelőtt Nagy-Britannia és Németország is hasonló úton indult el. Akkor a gazdasági versenyből fokozatosan biztonsági dilemma, fegyverkezés, blokkosodás, majd háború lett. Ma is ez a legnagyobb kockázat. Ha ugyanis a kölcsönös függőséget mindkét fél veszélynek tekinti, akkor a béke egyik legerősebb gazdasági motivátora tűnhet el.

Magyar Péter bejelentése Pécsett: lehet, hogy a kormány rendezi meg a Békemenetet

Ezen gondolkodik a miniszterelnök és Ruff Bálint kancelláriaminiszter azok után, hogy a megrendezni tervezők idő előttiségre hivatkozva lemondták az október 23-ra tervezett rendezvényt. Magyar Péter Pécsett beszélt őszi országjárásán. Bejelentette: elengedhetik a szolidaritási hozzájárulás egy részét az önkormányzatoknak.
inforadio
ARÉNA
2026.09.21. hétfő, 18:00
Seremet Sándor
a Magyar Külügyi Intézet vezető kutatója
Még a halálozási adatokban is kimutatható, milyen fontos szerepet töltenek be hőség idején a fák a városokban

Még a halálozási adatokban is kimutatható, milyen fontos szerepet töltenek be hőség idején a fák a városokban

Az idei, rendkívül meleg nyár is rámutatott arra, hogy a városokban egyre fontosabb szerep jut a fáknak és a zöldfelületeknek a hőterhelés mérséklésében. A városok túlzott beépítése nemcsak a természetet károsítja, hanem a városi hőszigethatás erősödésén keresztül az egészséget és az élhetőséget is veszélyezteti. Tanulmányok szerint a nagyvárosok jelentősen melegebbek lehetnek környezetüknél, miközben a fák, parkok, vízfelületek és más megoldások mérsékelhetik a hőterhelést. Európa városaiban azonban a zöldfelületekhez való hozzáférés egyenlőtlen, és az úgynevezett 3–30–300-as szabálynak is csak a lakosság kisebb része felel meg teljesen. Budapest különösen érintett: a sűrűn beépített területeken erős a hőhatás, miközben a zöld-kék infrastruktúra bővítését a helyhiány, a finanszírozás és a szabályozási-bürokratikus akadályok is nehezítik.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×