Infostart.hu
eur:
364.34
usd:
317.21
bux:
152753.74
2026. szeptember 20. vasárnap Friderika
Nyitókép: Pexels.com

Sokkal jelentősebb előnyöket nyújtanak az erdők, mint azt eddig gondoltuk

Az erdők legalább fél Celsius-fokkal hűvösebben tartják a Földet egy új kutatás friss adatai szerint.

A globális és helyi hőmérsékletre gyakorolt hatásuk miatt a világ erdei sokkal nagyobb szerepet játszanak a klímaválság elleni védekezésben, mint korábban gondolták – írja a The Guardian online kiadása a Frontiers in Forests and Global Change című tudományos lapban megjelent kutatás alapján.

Az erdők szén-dioxid-felvételben játszott szerepét alaposan megvizsgálták már. Új, átfogó adatok azonban arra utalnak, hogy ennél sokkal jelentősebb előnyöket nyújtanak: ahogy az energiát és a vizet átalakítják, segítenek hűvösen és nedvesen tartani a közeli és távoli levegőt.

Az egyes erdők – a szén-dioxid-felvételen túli – előnyeit feltáró első kutatás azt találta, hogy a Latin-Amerikán, Közép-Afrikán és Délkelet-Ázsián végighúzódó esőerdősávból jut a Földnek a legtöbb előny.

Amerikai és kolumbiai kutatók megállapították, hogy összességében

legalább fél Celsius-fokkal tartják hűvösebben a Földet az erdők.

Brazíliától és Guatemalától Csádig, Kamerunig és Indonéziáig a trópusokon több mint egyfokos a hűtőhatás.

„Az erdők kulcsfontosságúak a klímaváltozás enyhítésében, de az alkalmazkodásban is” – mondta Louis Verchot, a Trópusi Meződgazdaság Nemzetközi kutatóközpontja (CIAT) vezető tudósa, a tanulmány vezető szerzője.

Az erdőirtásnak pusztító hatása van a fajgazdagságra, az élelmiszer-biztonságra és a globális felmelegedésre. A ENSZ éghajlatkutatási kormányközi bizottságának (IPCC) friss tanulmánya felhívta a figyelmet a növekvő hőmérséklet emberiséget fenyegető katasztrofális következményeire.

A friss kutatás eredményei azt sugallják, hogy a levegő hűtésén kívül az erdők megvédenek a szárazságtól és a klímaválság miatti áradásoktól is.

Az erdők hűtő hatása egy sor biofizikai tényezőnek – a faanyag, a levelek és a lombkorona-sűrűség – köszönhető.

Ezen kívül a kutatók azt találták, hogy az erdők úgynevezett biogenikus illékony szerves vegyületeket (BVOC) bocsátanak ki, ezek aeroszolokat hoznak létre, melyek visszaverik a beérkező energiát és felhőket formálnak – mindkettőnek hűtő hatása van. Noha ezek két üvegházhatású gáz, az ózon és a metán felhalmozódását is segítik, a hűtőhatás meghaladja a melegítő hatást.

A mély gyökerek, a hatékony vízfelhasználás és a lombkorona minősége is enyhítik a szélsőséges hőség hatásait.

Mindezek a fizikai tulajdonságok lehetővé teszik, hogy az erdők a hőséget és a nedvességet elvigyék a földfelszíntől, ahol az ember él. Ez közvetlenül hűti a helyi környezetet, valamint befolyásolja a felhők kialakulását és a csapadékot,

ennek pedig jóval távolabbra ható következményei vannak.

Deborah Lawrence, a Virginiai Egyetem professzora, a tanulmány vezető szerzője szerint a világ erdeinek jobb védelme, területük bővítése és jobb kezelésük az egyik legígéretesebb természetes megoldások egyike.

Címlapról ajánljuk

Magyar Péter bejelentése Pécsett: lehet, hogy a kormány rendezi meg a Békemenetet

Ezen gondolkodik a miniszterelnök és Ruff Bálint kancelláriaminiszter azok után, hogy a megrendezni tervezők idő előttiségre hivatkozva lemondták az október 23-ra tervezett rendezvényt. Magyar Péter Pécsett beszélt őszi országjárásán. Bejelentette: elengedhetik a szolidaritási hozzájárulás egy részét az önkormányzatoknak.
inforadio
ARÉNA
2026.09.21. hétfő, 18:00
Seremet Sándor
a Magyar Külügyi Intézet vezető kutatója
Még a halálozási adatokban is kimutatható, milyen fontos szerepet töltenek be hőség idején a fák a városokban

Még a halálozási adatokban is kimutatható, milyen fontos szerepet töltenek be hőség idején a fák a városokban

Az idei, rendkívül meleg nyár is rámutatott arra, hogy a városokban egyre fontosabb szerep jut a fáknak és a zöldfelületeknek a hőterhelés mérséklésében. A városok túlzott beépítése nemcsak a természetet károsítja, hanem a városi hőszigethatás erősödésén keresztül az egészséget és az élhetőséget is veszélyezteti. Tanulmányok szerint a nagyvárosok jelentősen melegebbek lehetnek környezetüknél, miközben a fák, parkok, vízfelületek és más megoldások mérsékelhetik a hőterhelést. Európa városaiban azonban a zöldfelületekhez való hozzáférés egyenlőtlen, és az úgynevezett 3–30–300-as szabálynak is csak a lakosság kisebb része felel meg teljesen. Budapest különösen érintett: a sűrűn beépített területeken erős a hőhatás, miközben a zöld-kék infrastruktúra bővítését a helyhiány, a finanszírozás és a szabályozási-bürokratikus akadályok is nehezítik.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×