eur:
408.88
usd:
374.25
bux:
74343.85
2024. november 6. szerda Lénárd
Berlin, 2015. február 11.Gerhard Schröder volt német kancellár részt vesz Richard von Weizsäcker volt német államfő hivatalos búcsúztatásán a berlini székesegyházban 2015. február 11-én. A konzervatív politikus, aki az egykori Nyugat-Németország hatodik, és az újraegyesített Németország első államfője volt, 2015. január 31-én, 94 éves korában hunyt el. (MTI/EPA/Pool/Markus Schreiber)
Nyitókép: MTI/EPA/Pool/Markus Schreiber

Gerhard Schröder kilépését sürgetik az SPD-ből

A volt kancellár kilépését sürgetik a Német Szociáldemokrata Pártból, az eset példa nélküli lenne a háború utáni Németország történetében. Az ok a 78 éves, a politikából az üzleti életbe átnyergelt Schröder Vlagyimir Putyinnal való szoros kapcsolata.

A kilépést mindenekelőtt az SPD társelnöke, Saskia Eskens sürgeti. Az az Eskens, aki saját szavai szerint örömében táncra perdült Emmanuel Macron francia elnök újraválasztása nyomán.

Az ünnepi hangulatnak azonban a jelek szerint vége, Eskens ugyanis a Deutschlandfunk rádiónak nyilatkozva állást foglalt amellett, hogy a pártba a hetvenes évek közepén belépett Schrödernek Oroszországhoz, illetve Vlagyimir Putyin orosz elnökhöz fűződő szoros kapcsolatai miatt el kell hagynia az SPD-t.

A közvetlen okot az egykori kancellárnak a The New York Times című lapban a hét végén megjelent interjúja adta.

Ebben Schröder nem volt hajlandó elhatárolódni az orosz elnöknek Ukrajna ellen indított háborújától, sőt állást foglalt amellett, hogy Németországnak a háború ellenére fenn kell tartania az együttműködést Oroszországgal.

2005-ös választási veresége után Gerhard Schröder elvállalta az elnöki tisztséget az Oroszországot és Németországot Ukrajna és Lengyelország megkerülésével, a Balti-tenger alatt összekötő Északi Áramlat földgázvezeték megépítésére létrejött cég, a Nord Stream AG felügyelőbizottságában. Néhány évvel ezelőtt pedig a Rosznyefty kőolaj- és földgázipari társaság felügyelőbizottsági elnökének választották meg.

Az Ukrajna ellen indított orosz háború kezdete, február 24. óta pártja már egyre erőteljesebb nyomást gyakorolt Schröderre az orosz kőolaj- és földgázipari társaságban vállalt elnöki tisztsége miatt. Az SPD elnöksége felszólította, hogy mondjon le posztjáról.

A hétvégi interjúban Gerhard Schröder ismét védelmébe vette Putyint, kijelentve, hogy az orosz elnök véget akar vetni a háborúnak. A bucsai mészárlásokkal kapcsolatban úgy fogalmazott, hogy azokat ki kell vizsgálni, és azok elkövetésére nem is Putyin adta ki a parancsot.

"Egy olyan országot, mint Oroszország nem lehet hosszú távon sem politikailag, sem gazdaságilag izolálni" - hangoztatta az interjúban Schröder,

hozzátéve, hogy "semmilyen mea culpára nem hajlandó."

Eskens szerint Schrödernek az lett volna a feladata, hogy egykori és sikeres kancellárként élvezett tekintélyének megőrzése érdekében lemondjon az orosz konszerneknél élvezett mandátumairól.

"Ezt a tanácsunkat azonban nem fogadta meg" - fogalmazott az SPD társelnöke. Gerhard Schröder évek óta csakis üzletemberként tevékenykedik, és ezért nekünk fel kell hagyni azzal, hogy idős államférfiként és egykori kancellárként tekintsünk rá. Pénzét az orosz állami vállalatok számára végzett munkával keresi - utalt rá Eskens. Különösen abszurdnak nevezte, hogy Schröder védelmébe vette Putyint az Ukrajnában elkövetett háborús bűncselekmények elkövetésének vádjával szemben.

A Deustchlanfdunknak

Eskens határozottan állást foglalt amellett, hogy az egykori kancellárnak ki kell lépnie a szociáldemokrata pártból.

Hasonlóan nyilatkozott a párt több más vezető politikusa is, hangoztatva, hogy Gerhard Schröder magatartása összeegyeztethetetlen az SPD alapértékeivel.

Amennyiben Gerhard Schröder erre nem hajlandó, a párt illetékes bizottságának kell meghoznia az erre vonatkozó döntést - fogalmazott több magas rangú politikus.

Az egykori kancellár haladéktalan kizárását sürgette a szociáldemokrata pártból Friedrich Merz, az ellenzéki konzervatív Kereszténydemokrata Unió (CDU) elnöke is.

Címlapról ajánljuk
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.06. szerda, 18:00
Csizmazia Gábor
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Eötvös József Kutatóközpont Amerika Kutatóintézetének tudományos munkatársa
Amerikai elnökválasztás 2024: megérkeztek az első eredmények, hamarosan az egyik sorsfordító csatatér is eldőlhet

Amerikai elnökválasztás 2024: megérkeztek az első eredmények, hamarosan az egyik sorsfordító csatatér is eldőlhet

A mai nappal pont kerül a számtalan váratlan fordulatot hozó 2024-es amerikai választási kampány végére, és eldől, hogy az Egyesült Államok következő elnökét Donald Trumpnak vagy Kamala Harrisnek fogják hívni. A küzdelem rendkívül szorosnak ígérkezik: a billegő államokban és az országos pollokban is fej-fej mellett vannak a jelöltek. Az első, Dixville Notchból érkező eredmény döntetlen is lett. Ideális esetben holnap reggelre lehet már látni, ki lesz a következő elnök, de nem teljesen kizárható, hogy ismét kell néhány napot várnunk. Közben a választás folyamatát vihar, áradás, technikai problémák és bombafenyegetések hátráltatják. A legfrissebb fejleményekről és választási eredményekről szóló percről-percre tudósításunkat alább követhetik.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×