A 78 éves politikussal szembefordultak saját pártja, a Német Szociáldemokrata Párt (SPD) vezetői is. Saskia Eskens, az SPD társelnöke odáig elment, hogy a volt kancellárt - aki 1998 és 2005 között állt a német kormány élén - a pártból történő kilépésre szólította fel. A felhíváshoz csatlakozott több más magas rangú politikus is.

Mindezt az váltotta ki a Tagesschau összegzése szerint, hogy a Putyinhoz fűződő szoros barátságáról híres Schröder néhány nappal ezelőtt a The New York Times című amerikai lapnak nyilatkozva kiállt az orosz államfő mellett, és nem volt hajlandó elítélni az Ukrajna ellen általa indított háborút sem. Németországot pedig az Oroszországgal való együttműködésre szólította fel.

2005-ös választási veresége után Gerhard Schröder elvállalta az elnöki tisztséget az Oroszországot és Németországot Ukrajna és Lengyelország megkerülésével, a Balti-tenger alatt összekötő Északi Áramlat földgázvezeték megépítésére létrejött cég, a Nord Stream AG felügyelőbizottságában. Néhány évvel ezelőtt pedig a Rosznyefty kőolaj- és földgázipari társaság felügyelőbizottsági elnökének választották meg.

Schröder kirekesztésének követeléséhez most szinte valamennyi politikai párt csatlakozott, így a Zöldek pártja, a szabaddemokrata FDP és a korábbi kormánypárt, a konzervatív CDU is.

Moritz Körner, az FDP elnökségének tagja úgy fogalmazott, hogy Schrödert a lehető leggyorsabban fel kell tenni arra a szankciós listára, amelyen a "Putyin-haszonlesők" - elsősorban az oligarchák - szerepelnek.

"Gerhard Schröder ma Putyin legfontosabb embere Németországban.

Többé nem a német belpolitika krémjének krémje, hanem a Kreml krémje" - fogalmazott.

Szankciókat követelt Schröderrel szemben Roderich Kiesewetter, a CDU külpolitikai felelőse is. A konzervatív politikus hasonló intézkedéseket sürgetett a volt kancellár ellen, amelyekhez hasonlókkal "Putyin klikkjét" sújtják. Gerhard Schröder is ehhez a klikkhez tartozik - tette hozzá.

Csatlakozott a követelésekhez az egykori kancellár pártbeli kollégája, Michael Roth, a német parlament, a Bundestag külügyi bizottságának elnöke is. Roth odáig elment, hogy európai uniós szankciókat követelt Schröderrel szemben.

Értesülések szerint már felmerült, hogy a 2023-ra szóló költségvetésben csökkentsék azt a kiutalást, amely korábbi kancellárként Gerhard Schröder irodájának jár.

Sőt a Schröder-ügy kapcsán sürgetik azt is, hogy általánosságban vizsgálják felül a volt kancellárok privilégiumait.

Irene Mihalic, a Zöldek parlamenti képviselője ennek kapcsán utalt arra, hogy miközben a volt államfőket, kancellárokat, illetve kormánytagokat megillető juttatások a hatályos törvények alapján szabályozottak, a a volt kancellárok irodáinak költségeiről, beleérte a személyzeti költségeket, a Bundestag illetékes bizottsága dönt.

A Schröder-iroda tavaly 407 000 eurós kiutalásban részesült az államkasszából.