Infostart.hu
eur:
392.09
usd:
338.04
bux:
121885.96
2026. március 6. péntek Inez, Leonóra
Marine Le Pen, a Nemzeti Tömörülés párt vezetője sajtóértekezletet tart a Párizs melletti Nanterre-ben a franciaországi regionális választások második fordulójának estéjén, 2021. június 27-én.
Nyitókép: MTI/EPA/Ian Langsdon

Brüsszelt aggasztja Marine Le Pen esetleges diadala

A francia elnökválasztási kampány második fordulójának hajrájában Brüsszelben erősödnek az aggodalmak a széljőjobboldalinak tartott Marine Le Pen esetleges győzelme miatt. Uniós diplomaták attól tartanak, hogy a hivatalban lévő Emmanuel Macron államfő választási veresége esetén gyökeres változások lesznek az Európai Unió működésében.

Az 53 éves Le Pen kitart amellett, hogy programjában nem szerepel a "Frexit", azaz Franciaország kiléptetése az Európai Unióból - fogalmazott elemzésében a BBC.

A brit közszolgálati műsorszolgáltató ennek kapcsán utalt arra, hogy a pártelnökként apja, Jean-Marie Le Pen örökébe lépett politikus 2017-ben – amikor első ízben volt Macron kihívója – még referendumot helyezett kilátásba Franciaország európai uniós tagságáról. Mostani, huszonkét pontos programjában azonban az esetleges népszavazásról egyetlen szóval sem tett említést.

Mint ahogy nem szerepelt a programban az a korábbi terve sem, hogy Franciaországot kiléptetné az euróövezetből.

Ellenfelei – mindenekelőtt a Macron által képviselt centrista Köztársaság lendületben nevú párt vezető politikusai ugyanakkor úgy vélekednek, hogy mindez csak választási fogás. Marine Le Pen szerintük megkérdőjelezi az unió működésének néhány fő alapelvét.

A BBC szerint Brüszelben vitán felül áll, hogy Marine Le Pen győzelme rendkívüli hullámokat okozhat az EU-ban.

Uniós diplomaták arra számítanak, hogy a szélsőjobboldali politikus minden bizonnyal

  • csökkentené a második legnagyobb nettó befizetőnek számító Franciaország pénzügyi hozzájárulását,
  • állást foglalna a schengeni határok szigorítása mellett,
  • országában pedig népszavazást rendezne az "ellenőrizetlen" migráció beszüntetéséről.

Az ARD német közszolgálati televízió Le Pent olyan "európaszkeptikus" politikusként jellemzi, aki

teljesen új európai építményt akar.

Az általa korábban emlegetett "Frexit" ugyan már lekerült napirendjéről, de a nemzetek olyan közösségéről beszél, amelyben "szuverén nemzetállamok" dönthetnek majd arról, hogy milyen kapcsolatokat tartsanak fenn más országokkal.

Az ARD ennek kapcsán idézte Le Pent, aki a közelmúltban egy nemzetközi médikonferencián úgy fogalmazott, hogy

az Európai Unió átalakítása a nemzetállamok európai szövetségévé valójában Európa megmentését jelentené.

Szakértők szerint Macron ellen szól, hogy Marine Le Pen a megélhetés kérdését jóval hatékonyabban helyezte kampányának középpontjába, mint ellenfele.

Az elnökválasztás kimenetele nagymértékben függ attól, hogy a két rivális mennyire képes mozgósítani az első fordulóban kiesett 10 induló támogatóit, illetve a bizonytalanokat. Továbbá attól, hogy miként szerepelnek a szerdai televíziós vitában, amelyre a hírek szerint Marine Le Pen most sokkal erőteljesebben felkészült, mint az öt évvel ezelőtti vitára.

Az elnökválasztás április 10-i első fordulóját Macron nyerte a szavazatok 27,8 százalékával, míg a második helyen Le Pen végzett, aki a voksok 23,1 százalékát szerezte meg.

Öt évvel ezelőtt a centrista Emmanuel Macron fölényesen győzte le Marine Le Pent. Macron akkor a szavazatok 66,1 százalékával - csaknem dupla annyi szavazattal - 39 évesen lett Franciaország legfiatalabb köztársasági elnöke.

Címlapról ajánljuk
Doxxing – Volodimir Zelenszkij a fenyegetésével közel járt, hogy uniós törvényeket sértsen

Doxxing – Volodimir Zelenszkij a fenyegetésével közel járt, hogy uniós törvényeket sértsen

Szintet lépett a magyar–ukrán diplomáciai feszültség Volodimir Zelenszkij elnök Orbán Viktor miniszterelnöknek címzett fenyegetésével. Az ukrán államfő által felvetett ötlet a személyes adatok megosztásáról már megközelíti azt, ami sértheti az európai uniós gyakorlatot és akár bűncselekménynek is minősülhet.

Szijjártó Péter az ukrán pénzszállítók ügyéről: „fel kell tennünk a kérdést, nem a háborús maffia pénzéről van-e szó”

Ukrán pénzszállítókat vett őrizetbe a TEK Magyarországon, az egyikük korábban titkosszolgálati tábornok volt. Ukrajna hevesen tiltakozik, Andrij Szibiha külügyminiszter „állami terrorizmusról, zsarolásról” beszél. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter az InfoRádió Aréna című műsorának stúdiójában elmondta: súlyos kérdést vet fel, hogy miért szerepelnek olyan személyek a szállítmányok kíséretében, akik „egyértelműen ukrán titkosszolgálati kötődéssel rendelkeznek”. A magyar hatóságok közben mélyreható, alapos, minden részletre kiterjedő vizsgálatot folytatnak.
inforadio
ARÉNA
2026.03.06. péntek, 18:00
Szijjártó Péter
külgazdasági és külügyminiszter
Szétbombázzák Irán fővárosát, Katar katasztrófára figyelmeztet, Trump végleges kapitulációt vár - Híreink az iráni háborúról pénteken

Szétbombázzák Irán fővárosát, Katar katasztrófára figyelmeztet, Trump végleges kapitulációt vár - Híreink az iráni háborúról pénteken

Irán továbbra is aktívan rakétázza majdnem az összes, vele szomszédos országot: Bahrein és Katar az éjszaka folyamán is támadás alatt állt, a teljesen semleges Azerbajdzsán tegnap kapott először dróntámadást. Donald Trump amerikai elnök eközben lehet, hogy mégis letett a szárazföldi invázió lehetőségéről, viszont közölte: a bombázás fönnmarad, amíg Irán meg nem adja magát. Az izraeli légierő folytatja az Irán elleni légicsapásokat, ezzel párhuzamosan pedig egyre több európai állam száll be a védekező műveletekbe: a legfrisebb csatlakozó a Trump által megfenyegetett Spanyolország, az ő hajóik Ciprust fogják védeni. Katar a nap folyamán figyelmeztetett: lehet, hogy teljesen leállítják az energiahordozók exportját, ha nem sikerül pár héten belül véget vetni a háborúnak. Teheránt közben a háború eddigi legsúlyosabb légi offenzívája érte, az iráni főváros lángokban áll. Cikkünk folyamatosan frissül az iráni háború legfontosabb híreivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×