Infostart.hu
eur:
379.62
usd:
321.56
bux:
133311.7
2026. február 5. csütörtök Ágota, Ingrid
Férfi halad el egy rakétatámadás során megrongálódott lakóház előtt Kijevben 2022. február 25-én. Vlagyimir Putyin orosz elnök február 24-én katonai művelet végrehajtását rendelte el a Donyec-medencében, leszögezve, hogy Oroszország tervei között nem szerepel Ukrajna megszállása, ugyanakkor törekedni fog az ország demilitarizálására. Az orosz erők mindazonáltal Ukrajna más térségeiben is támadtak katonai célpontokat, és támadást indítottak az oroszbarát szakadárok is az általuk ellenőrzött kelet-ukrajnai területeken. Az ukrán vezetés hadiállapotot vezetett be. A nyugati világ elítélte az orosz hadműveletet, és szankciókról döntött Moszkva ellen.
Nyitókép: MTI/AP/Emilio Morenatti

Már öt lehetséges kimenetelről beszél a BBC az ukrán háború kapcsán

A BBC elemzője öt potenciális forgatókönyvet vázolt föl. A február 24 óta zajló fegyveres konfliktus vége talán közel van - de az is megtörténhet, hogy hosszasan elnyúlik.

Magabiztosan nem lehet jelenleg semmit sem állítani arról, hova futhat ki az ukrán-orosz konfliktusból kibontakozó háború, de a szakértők több lehetséges szcenáriót is felvázoltak már.

Ezek közt van olyan is, amely a jelenlegi helyzetben valószínűtlennek tűnik, de érdemes így is számolni vele. A BBC cikke a következő forgatókönyveket tartja lehetségesnek.

Rövid háború, totális megsemmisítés

A tovább eszkalálódó helyzetben válogatás nélküli tüzérségi és rakétacsapások sújthatják Ukrajnát, melyek közt pusztító erejűek is lehetnek. A tömeges kibertámadások a kulcsfontosságú infrastruktúrát pusztítják el, leállnak a kommunikációs hálózatok és megszűnik az energiaellátás. Kijev napokon belül elesik, a civil áldozatok száma is több ezerre rúg, majd Moszkva-barát bábkormány kerül Zelenszkij és kormánya helyére.

Zelenszkijnek menekülnie kell, hacsak nem végeznek vele.

Ha túléli a harcokat, száműzetésben alakíthat kormányt, de a kontrollt Ukrajna felett Oroszország gyakorolja hátrahagyott katonái révén. A menekültek áramlata nem áll meg, Ukrajna pedig Fehéroroszországhoz csatlakozik.

Bármilyen extrém is, egyáltalán nem lehetetlen, hogy mindez bekövetkezzen. Putyin valóban elérheti az ukrán rendszerváltást seregének túlereje révén, a nyugati integrációt megszakítva. Az illegitim oroszbarát kormány azonban sérülékeny lehet egy esetleges lázadással szemben, sok esély maradna arra, hogy a közeljövőben újabb konfliktus bontakozik ki.

Elhúzódó harcok, kemény ukrán ellenállás

Az elhúzódó háború jelenleg valószínűbbnek tűnik: az orosz erők a gyenge morál, az elrontott logisztikai döntések és a vezetési hiányosságok miatt elakadhatnak, tovább tarthat, amíg Kijevhez hasonló városokat utcáról utcára előrenyomulva foglalnak el.

A helyzet a kilencvenes években Groznij elfoglalásáért folytatott küzdelemre emlékeztethet.

Az elfoglalt ukrán városokban nehéz lesz fenntartani az ellenőrzést, egy ekkora ország lefedéséhez elegendő katonát biztosítani komoly feladat. Az ukrán védelmi erők lázadó fokozatra kapcsolhatnak, a helyi lakosság támogatásával. A Nyugat fegyverekkel és lőszerekkel láthatja el őket - megtörténhet, hogy évek múltán nagy veszteségek után hagyják majd el az oroszok Ukrajnát, ahogyan Afganisztánból távoztak 1989-ben az iszlamista lázadók elleni harcot követően.

Európai háború, akár nukleáris csapás

A harcok átléphetik a határokat is, egykori szovjet köztársaságokba, Moldovába és Georgiába is küldhetnek csapatokat. Az is lehetséges, hogy a nyugati fegyverszállítmányokat nyílt agresszióként értékeli Putyin, ami megtorlást követel: fenyegetőzhet azzal is, hogy a balti NATO-tagállamokba indít csapatokat.

Ez a NATO-val viselt háború kockázatát hordozhatja magában.

A katonai szövetség alapszabályának 5. cikke szerint az egyik tag elleni támadás az összes tag ellen irányuló támadásnak minősül. Ha Putyin nem lát más utat arra, hogy megvédje hatalmát, képes lehet ilyen eszközökhöz fordulni, hiszen a nemzetközi normák megszegése nem áll tőle távol - ezen logika mentén a nukleáris erők bevetése sem elképzelhetetlen.

Diplomáciai megoldás kompromisszumokkal

A párbeszéd a harcok ellenére folyamatos: Emmanuel Macron francia elnök már kétszer beszélt telefonon Putyinnal a háború kezdete óta, és az orosz-ukrán tárgyalások is folyamatosak. Sok előrelépés egyelőre nem történt, a kérdés az, hogy a Nyugat tud-e olyasmit ajánlani, ami Moszkva számára is élhető kompromisszum és a szankciók feloldásával jár együtt.

Elképzelhető ugyanis, hogy a hosszú konfliktus során, mely rengeteg áldozattal jár, Putyin is úgy érzi, túl nagy áldozat számára és népszerűsége szempontjából a harcok folytatása. Kína is közbeléphet, nyomást gyakorolva Moszkvára, miközben Ukrajna is nyitott arra, hogy ne a harctereken dőljön el a háború sorsa.

Ukrajna például elfogadhatja az orosz szuverenitást a Krím és a Donbasz egyes részei felett.

Viszonzásképpen Putyin elfogadja Ukrajna függetlenségét és jogát az Európával való kapcsolatok elmélyítésére. Ez persze nem tűnik valószínűnek, de az sem elképzelhetetlen, hogy mégis bekövetkezzen.

Putyin bukása, orosz rendszerváltás

"Készen állunk minden eredményre" - fogalmazott az invázió kezdetén Vlagyimir Putyin. De mi van akkor, ha ez a végeredmény az, hogy elveszíti a hatalmát? Ez elképzelhetetlennek tűnik, de van, aki szerint mégis bekövetkezhet. Putyin háborúja ezrek halálával és erős szankciókkal jár, jelenleg az orosz belbiztonsági erőket használják fel az ellenzék elfojtására. megtörténhet ugyanakkor a katonai, politikai és gazdasági elit lázadása is, mérsékeltebb vezetővel leváltva Putyint.

A véres palotapuccs elképzelhetetlennek tűnik, mégsem zárható ki.

Bármi is történjen, az egészen biztos, hogy a háború lezárulta után Oroszország kapcsolata a Nyugattal egészen más lesz, mint annak előtte volt: az európai biztonságról alkotott elképzeléseink megváltoznak.

Címlapról ajánljuk
Orbán Viktor a Mandiner Klubesten: Magyarország Brüsszel útjában áll, ezért nyílt a választási csata

Orbán Viktor a Mandiner Klubesten: Magyarország Brüsszel útjában áll, ezért nyílt a választási csata

Szerda este a Mandiner Klubest vendége Orbán Viktor miniszterelnök volt. „Jól állunk, de a csata még nyílt” – mondta a választásokról, hozzátéve: „ha megdolgozunk érte, nyerünk”. A kormányfő szerint Brüsszel beavatkozik a magyar kampányba, sőt még Kijev is. „A tét az, hogy sorsot fogunk választani. Ha letérünk a magyar rendszerről, és brüsszeli rendszert hozunk be, nem lehet majd visszatérni”. „Az én kihívóim Brüsszelben vannak, nem Magyarországon. Küldtek ide valakit” – fogalmazott. Donald Trump esetleges magyarországi látogatásáról azt mondta: „Csalogatom. Adtam időpontokat neki”.

Szergej Lavrov ijesztő kijelentést tett a béke esélyeiről

Ha a kijevi vezetés delegációja az ukrajnai rendezésről Abu-Dzabiban tartott tárgyalásokra a bejelentett biztonsági garanciákkal érkezett, akkor ez újfent megerősíti azt, hogy Volodimir Zelenszkij ukrán elnöknek valójában nem kell a béke – jelentette ki Szergej Lavrov orosz külügyminiszter.
Adták a technológiai részvényeket, valósággal szétverték az AMD-t

Adták a technológiai részvényeket, valósággal szétverték az AMD-t

Amíg idehaza nagyon erős pozitív hangulat uralkodott szerdán és a BUX mellett három blue chip is új történelmi csúcsra emelkedett, addig Amerikában tovább folytatódott a technológiai részvények esése. Ezúttal az AMD teljesített kifejezetten gyengén, miután a vállalat által vártnál óvatosabb előrejelzések hatására 17 százalékot zuhant az árfolyam. Hasonló témákkal is foglalkozunk a február 24-i befektetési konferenciánkon, a Portfolio Investment Day 2026-on, ahol a piac legjobb szakértői segítenek eligazodni a befektetések világában. Jelentkezés itt.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×