Infostart.hu
eur:
378.36
usd:
320.89
bux:
126534.75
2026. március 2. hétfő Lujza
A Belta fehérorosz állami hírügynökség által közreadott képen Vlagyimir Megyinszkij, az orosz delegáció vezetője (b2) és David Arahamija, az ukrán államfő mögött álló Nép Szolgája párt frakcióvezetője (j3) tárgyal a fehéroroszországi Gomelben 2022. február 28-án. Vlagyimir Putyin orosz elnök február 24-én rendelte el katonai művelet végrehajtását Ukrajnában.
Nyitókép: Vlagyimir Megyinszkij, az orosz delegáció vezetője (b2) és David Arahamija, az ukrán államfő mögött álló Nép Szolgája párt frakcióvezetője (j3) tárgyal a fehéroroszországi Gomelben 2022. február 28-án. MTI/EPA/BelTA/Szerhíj Holodilin

Ukrán-orosz tárgyalások: újabb forduló jöhet a hétvégén

Ukrajna arra számít, hogy a hét végén meg lehet tartani a harmadik fordulót az Oroszországgal folytatott tárgyalásokon - közölte pénteken Mihajlo Podoljak, az ukrán elnöki hivatal tanácsadója, a küldöttség tagja.

"A harmadik fordulóra holnap (szombaton) vagy holnapután kerülhet sor, állandó kapcsolatban állunk" - mondta Lembergben (Lviv) tartott sajtótájékoztatóján a tanácsadó, hozzátéve, hogy az ukránok csak az oroszok beleegyezésére várnak, hogy visszatérjenek a tárgyalóasztalhoz.

A német kancellári hivatal szerint Olaf Scholz német kancellár Vlagyimir Putyin orosz elnökkel tárgyalt, aki megerősítette, hogy a tárgyalások a hét végén folytatódnak.

Az előző két tárgyalási fordulón, amelyet az ukrán-fehérorosz, majd a lengyel-fehérorosz határ közelében tartottak meg, nem sikerült megállapodni a harcok beszüntetéséről. A felek egyetértésre jutottak viszont humanitárius folyosók létesítéséről, amelyeken át a civileket evakuálni lehet.

  • Putyin orosz elnök február 24-én hajnalban rendelte el katonai művelet végrehajtását a Donyec-medencében, leszögezve, hogy Oroszország tervei között nem szerepel Ukrajna megszállása, ugyanakkor törekedni fog az ország demilitarizálására.
  • Az orosz erők mindazonáltal Ukrajna más térségeiben, köztük Kijevben is támadtak katonai és polgári célpontokat, és támadást indítottak a Moszkva-barát szakadárok is az általuk ellenőrzött kelet-ukrajnai területekről.
  • Az ukrán vezetés hadiállapotot vezetett be, majd benyújtotta európai uniós csatlakozási kérelmét.
  • A felek számos halálos áldozatról is beszámoltak.
  • A NATO a háború megindulása után aktiválta többnemzetiségű gyorsreagálású haderejét.
  • Az Európai Unió és a nyugati országok fegyvereket szállítanak Ukrajnának és szankciókat hoztak Oroszország ellen.
Címlapról ajánljuk
Iráni háború: újabb nagy robbanások Teheránban, erősödnek a csapások, két nap után nem látszik a vége

Iráni háború: újabb nagy robbanások Teheránban, erősödnek a csapások, két nap után nem látszik a vége

Vasárnap este újra erős robbanások rázták meg Teheránt. Miközben Donald Trump szerint Irán már tárgyalna, az amerikai–izraeli légicsapások ereje fokozódik. Bár katonai vezetőinek többségét megölték, Ali Hamenei ajatollah is halott, Irán vasárnap mégis több száz rakétával és drónnal támadott meg egy sor országot. Lezárták a Hormuzi-szorost, a világ kőolaj-ütőerét, a világpiac reszket, és olajár-robbanástól tartanak. Az egész Közel-Keleten leállt a légi közlekedés – 4200 magyar rekedt például az Emirátusokban, amelyet súlyos iráni rakétacsapások értek. Ilyen volt az iráni háború második napja.

Orbán Viktor: letörjük Zelenszkij olajblokádját!

Nem engedjük, hogy ezer forintra emeljék a benzin árát, letörjük Zelenszkij olajblokádját – írta Orbán Viktor miniszterelnök vasárnap Facebook-oldalán a százhalombattai olajfinomítónál tartott „terepszemléről” készült videóhoz. Majd azt is kiposztolta: hétfőn bemutatják a bizonyítékokat a Barátság kőolajvezeték ukrajnai szakaszának állapotával kapcsolatban.
inforadio
ARÉNA
2026.03.02. hétfő, 18:00
Hortay Olivér
közgazdász, a Századvég Konjunktúrakutató Zrt. Energia- és Klímapolitikai üzletág vezetője
Nem a Hormuzi-szoros a legnagyobb veszély: Irán máshol okozhat igazán pusztító csapást

Nem a Hormuzi-szoros a legnagyobb veszély: Irán máshol okozhat igazán pusztító csapást

A Közel-Keleten gyorsan eszkalálódó konfliktus középpontjába a Hormuzi-szoros került, amelyen a globális tengeri olaj- és LNG-kereskedelem mintegy ötöde halad át. Bár Teherán bejelentette a stratégiai átjáró lezárását, a valódi kockázat nem feltétlenül egy formális blokád: a térség olajmezői, finomítói és exporttermináljai az iráni rakéták és drónok hatósugarán belül találhatók. Az orosz-ukrán háborúból is ismerős, energetikai infrastruktúrát célzó támadások nemcsak átmeneti piaci pánikot, hanem tartós kínálati sokkot és 100 dollár feletti olajárat is eredményezhetnek.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×