eur:
411.21
usd:
392.76
bux:
79229.24
2024. november 22. péntek Cecília
Az ukrán és az Európai Unió zászlója egymás mellett az Európai Parlament (EP) brüsszeli épülete előtt az EP rendkívüli plenáris ülése idején 2022. március 1-jén. Vlagyimir Putyin orosz elnök február 24-én rendelte el katonai művelet végrehajtását Ukrajnában.
Nyitókép: MTI/AP/Virginia Mayo

"Köldökzsinór" jöhet létre Ukrajna és az Európai Unió között

Kérdés, mit szólnak ehhez a tagjelöltséghez közelebb álló vagy már abban élő nyugat-balkáni államok; a megoldás a közép-európai terv "kiterjesztése" lehet az egyenlő bánásmód elvén – mondta Fóris György.

Fóris György, az ELTE Politikatudományi Intézet külső oktatója szerint felgyorsulhatnak az Európai Unió csatlakozási tárgyalásai az orosz–ukrán háború miatt. Az InfoRádió Brüsszeli hét című műsorában elmondta, Kijev csatlakozási kérelme után a törökhöz hasonló viszony alakulhat ki Ukrajna és az EU között.

"Nagyon valószínű, ugyanis megvan arra a hajlandóság az orosz agresszió megjelentével, hogy az Európai Unió kinyilvánítson a tagsági folyamat megkezdésére utaló álláspontot, hajlandó lenne tagjelöltnek tekinteni Ukrajnát és az ehhez kapcsolódó tárgyalásokat megkezdeni. De belátható időn belüli, pláne a Volodimir Zelenszkij ukrán elnök által követelt azonnali tagságot ez nem jelent" – tisztázta Fóris György.

Ebben is hasonlítana Törökország helyzetéhez Ukrajnáé, aminek a lényege az, hogy megjelenik egy "köldökzsinór" az EU közössége és piaci rendszere, valamint az ily módon tagjelöltté váló ország rendszere között.

"Szektorról szektorra elkezd közelíteni a jelölt ország és az unió, kialakul egy szerves együttműködés, elköteleződés, egy bizonyos irányba tartás, ami viszont nem tartalmazza a bekövetkezés biztosságát" –mutatott rá Fóris György.

Bekövetkezhetnek kudarcok az elvárások nem teljesülése terén, és lehetnek belpolitikai változások is, mint például Málta esetében, amely annak idején felfüggesztette a csatlakozási tárgyalásokat, miután kormányváltás történt, nem beszélve Izlandról, amely belekezdett a tárgyalásokba, de abbahagyta, később sem folytatva.

Hogy az ukrán "viszonylat" hogyan hathat például Bosznia helyzetére, amely már évek óta tagjelölti státuszban van, de "puskaporos a helyzet", és Szerbia is látótávolságban van már az EU-tagságtól, erre úgy reagált, valószínűleg Ukrajna "egy gyors ígéretet kap", ami egyes országokat megsérthet.

"Macedónia például még mindig nem kapta meg a tárgyalásokhoz szükséges mandátumot, Bulgária blokkolja ezt 9-10 éve" – példálózott.

Reményt is jelent ugyanakkor az ukrán helyzet EU-viszonylatban, mert helyzetbe hozhatja Fóris György szerint a közép-európai terveket a balkáni nyitással kapcsolatban, amiről korábban a most, Ukrajnával szemben nyitott északi országok berzenkedtek.

"Az ő fenntartásaik azért nagyon sokban hasonlíthatnak arra, amilyen fenntartások alapján eddig az ukrán tagjelöltség lehetőségét is eltolták; jogállamisági kérdés, korrupció, igazságszolgáltatási deficitek. Ha ezt a fajta elmaradást az egyik ország esetében megbocsátják, akkor utána már elvárásként megfogalmazódik a rugalmasság igénye más országok esetében is" – vetette fel Fóris György.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség
Tudósítónktól

Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség

Szlovákiában a rendőrség Szervezett Bűnözés Elleni Hivatala létrehozott egy különleges nyomozócsoportot, melynek feladata az elmúlt választási időszakban Ukrajnának adott szlovák katonai felszerelések adományozásával kapcsolatos jogsértések felderítése. A vizsgálat kiterjed az akkori védelmi minisztérium és a kormány tagjainak döntéseire.

Fontos kérések az érkező havazás miatt, mindenkit érint

Bár a meteorológiai prognózisokban mindig van némi bizonytalanság, az aktuális előrejelzések szerint november 22-én, pénteken akár nagyobb mennyiségű hó is hullhat Budapesten.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Ahogyan arra számítani lehetett, megérkezett a 2025-ben még fennmaradó extraprofitadókról szóló kormánydöntés. A Magyar Közlöny csütörtök esti számában ugyanis megjelent a kormány legújabb rendelete, mely azt szabályozza, hogy miként marad velünk a bankok extraprofitadója, valamint a biztosítók és kiskereskedelmi cégek pótadója. Az eredetileg két évre ígért extraprofitadók egy jelentős része tehát négy évig hatályban marad. A kormány rendelete egyúttal azt is tartalmazza, hogy mely extraprofitadóktól szabadulhatnak meg jövőre az érintett ágazatok. Ezek szerint örülhetnek a gyógyszergyártók, a távközlési szektor cégei, valamint a megújuló energiát termelők, bányajáradék-alanyok.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×