eur:
410.55
usd:
391.87
bux:
79822.75
2024. november 25. hétfő Katalin
Moszkva, 2018. május 7.Vlagyimir Putyin újraválasztott orosz elnök az elnöki ezred katonáinak integet a beiktatási ünnepségén a moszkvai Kremlben 2018. május 7-én. A negyedik államfői mandátumát kezdő Putyin a szavazatok 77 százalékának elnyerésével győzött a márciusi elnökválasztáson. (MTI/AP/Szputnyik/Elnöki sajtószolgálat/Jekatyerina Stukina)
Nyitókép: Jekatyerina Stukina

Tálas Péter: ez Vlagyimir Putyin villámháborúja

A NATO nem fog közbelépni Ukrajnában, de vannak eszközök, amelyekkel segítheti a védekezést. Oroszország célja - az InfoRádiónak nyilatkozó biztonságpolitikai szakértő szerint - egyszerű: megfordítani Ukrajna nyugati orientációját.

Hajnalban Oroszország elnöke "különleges katonai művelet végrehajtását" rendelte el a Donyec-medencében, háború indult Ukrajna területén. Mint Vlagyimir Putyin elnök televíziós beszédében kijelentette, nem célja az ország teljes megszállása, de a "demilitarizálás" és a "nácimentesítés" igen.

Tálas Péter, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Stratégiai Védelmi Kutatóintézetének vezetője az InfoRádiónban elmondta, az eddigi eseményeket agressziónak lehetett minősíteni, ami viszont csütörtökön kezdődött,

az már valóban háború.

"Ez Vlagyimir Putyin rezsimváltást kikényszeríteni akaró, a nyugati orientációt büntető jellegű, Ukrajna egész területére kiterjedő villámháborúja, amelynek során támadások érik a nagyvárosok katonai célpontjait Kijevben, Harkovban, Ogyesszában és másutt. Kommandós támadások kezdődtek a kijevi repülőtéren állítólag, a kulcsfontosságú reptereket is lövik, és Ukrajna védelmi minisztere szerint Kijevet ballisztikus és cirkáló rakétákkal bombázzák a határon túlról" - sorolta Tálas Péter.

El tud képzelni páncélos támadást akár még több irányból, ez attól fog majd függni szerinte, hogy az ukrán haderő mennyire tud ellenállni.

"Városi harc esetén...."

"Az ellenállás csak akkor lehet sikeres, ha városi harcra kényszeríti az oroszokat, hogy ez sikerül-e, ma nem tudjuk" - vázolta.

Twitteres és ukrán forrásokra támaszkodva úgy véli, az emberek a metróba és a pincékbe mennek, Kijevben percenként vannak robbanások.

Az ukrajnai hadiállapot bejelentésével kapcsolatban leszögezte: fontos, hogy reagálnak az egész helyzetre az ukrán emberek, berendezkednek-e ellenállásra - ez esetben "elhúzódik az egész" -, de jelenleg Dávid és Góliát küzdelme körvonalazódik.

"Városi harc esetén viszont nem annyira érvényesül a technológiai fölény, orosz áldozatok is lesznek, és ez Putyint valószínűleg figyelmeztetni fogja"

- tette hozzá Tálas Péter.

Fegyvernyugvás és nemzetközi fellépés

Kérdésre válaszolva, hogy mi lenne elég ebben a helyzetben Oroszországnak, azt mondta: ha például Viktor Janukovics újra ukrán elnök lenne, és bejelentené, hogy Ukrajna nem lenne NATO-tag, elég lehetne.

Komplikált dolog viszont lesz Donyeck és Luhanszk tartomány egészének az orosz megszállása.

"Azt egyedül a szakadárok nem tudják megcsinálni, Oroszországnak kell kialakítania a megszállást, ha a lakosság nem annyira lelkes..." - fejtegette a szakértő, megerősítve, Vlagyimir Putyinnak alapvetően Ukrajna egészével vannak tervei: ne orientálódjon a nyugat felé.

A nemzetközi szerepvállalással kapcsolatban azt mondta, a NATO fellépésében bonyodalmat okoz, hogy már korábban jelezte, nem lép közbe.

"Kérdés, hogyan tudja támogatni az ukránokat, azt feltételezem, információval, felderítéssel tudja, olyan dolgokkal, amelyek a védekezést segítik. A másik reakció az lehet, hogy a NATO keleti szárny tovább erősödik, az a térség, ahol mi is vagyunk. 2014 után is ez történt, ez bosszantotta is Vlagyimir Putyint."

Tálas Péter szerint nem teheti meg a NATO, hogy nem védi meg a peremvidékét, amikor totális háború folyik egy szomszédos országban, "ezt Putyin is belátja".

Mi vár Magyarországra?

A szakértő szerint várni kell, hogy lesz-e menekültáradat, figyelni, hogy mit lép a nyugat, mit lehet tenni a konfliktus megakadályozása érdekében, mit lehet tenni Oroszország agresszivitásával szemben, milyen szankciókat lehet a továbbiakban tenni, hogyan lehet megerősíteni Magyarország védelmét, "tekintettel arra, hogy ilyen rég volt, hogy egy szomszédos országban egy nagyhatalom és egy kisebb ország háborúzik".

A konfliktus kifutásáról úgy vélekedett, "a legrosszabb verziók jöttek be, illetve a legkevésbé logikus verziók".

"Hosszú távon ezzel az egész dologgal az ukránok mellett az oroszok is vesztenek.

Nagyon nehezen tudom elképzelni azt, hogy az ukrán társadalom ezek után bármilyen vonzalmat érez az iránt, hogy megváltoztassa a biztonságpolitikai orientációját. Ráadásul amennyiben sikerül szétverni az ukrán államot Oroszországnak, egy nehezen működő állam fog létrejönni, ami rendkívül nehezen kezelhető lesz a továbbiakban, szervezett bűnözéssel, terrorizmussal, ez Oroszországnak sem jó" - mondta még.

Csütörtök este hat órától az InfoRádió Aréna című műsorának vendége lesz Tálas Péter, valamint Pletser Tamás, az Erste Bank olaj- és gázipari elemzője.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
„Helyettünk is hős” – Megnyílt a Puskás Múzeum

„Helyettünk is hős” – Megnyílt a Puskás Múzeum

"A magyar futball öröksége kötelez és muníciót is ad nekünk" – mondta a megnyitón Orbán Viktor miniszterelnök, Puskás Ferencet a magyar futballisták és minden 10-esek példaképének nevezve, akiről Czibor Zoltán azt mondta: "ha az Öcsi egyszer belerúgott a labdába, abból két gól lett".
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.25. hétfő, 18:00
Nagy Márton
nemzetgazdasági miniszter
Az innovációs ökoszisztéma felrázása érdekében új vezetői posztot is bevet az NKFI Hivatal

Az innovációs ökoszisztéma felrázása érdekében új vezetői posztot is bevet az NKFI Hivatal

A Kutatási Kiválósági Tanácsban (KKT) október 1-jétől betöltött elnöki pozíciója mellett az innovációra és tudománypolitikára fordított hazai költségvetési források fő allokátorának számító Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFI Hivatal) tudományos társelnöki feladatkörét is ellátja Domokos Péter. Az NKFI Hivatal új vezetői pozíciójáról, illetve a két tisztség együttes betöltésének előnyeiről magát Domokos Pétert, illetve az NKFI Hivatal elnökét, Kiss Ádámot kérdeztük. A páros interjúból kiderül az is, hogy a Domokos Péter szerint miért volt szükség az OTKA átalakítására. A KKT elnöke arról is beszélt, hogy az első ízben meghirdetett Research Grant Hungary program keretében azon dolgoznak, hogy több neves külföldi és külföldön dolgozó kiemelkedő magyar kutatót csábítsanak Magyarországra, akik jövőre hazai intézményekkel közösen fognak kutatási projekteken dolgozni. Az NKFI Hivatal elnöke a K+F-ráfordítások kapcsán azt emelte ki, hogy szemléletválásra van szükség ahhoz, hogy a magyar gazdaság versenyképességét alapvetően befolyásoló kutatásfejlesztési és innovációs finanszírozás az 1-1,5% közötti GDP-arányos sávból a Budapesti Deklarációban is megfogalmazott 3%-os szintre emelkedjen, és hosszú távon, kiszámíthatóan ott is maradjon, vagy akár a fölé nőjön. Hivatala legfőbb feladatának a költségvetési forrásokból lebonyolított programok és projektek magas színvonalú minőségbiztosítását nevezte. A következő időszak legfontosabb céljának az innovációs szereplők minden eddiginél szorosabb összekapcsolását, valamint az egyetemeken, kutatóintézetekben elért kutatási eredmények szisztematikus felkarolását tekinti. Ezt a munkát támogathatja az eddig öt hazai egyetem mellett létrehozott technológiai transzfercégek (TTC-k) tevékenysége is. Kiss Ádám arról is beszámolt, hogy az NKFI Hivatal még idén meghirdeti a 15 milliárdos keretösszegű nagyvállalati innovációs programot.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×