Infostart.hu
eur:
361.43
usd:
307.25
bux:
138818.03
2026. április 17. péntek Rudolf
Moszkva, 2018. május 7.Vlagyimir Putyin újraválasztott orosz elnök az elnöki ezred katonáinak integet a beiktatási ünnepségén a moszkvai Kremlben 2018. május 7-én. A negyedik államfői mandátumát kezdő Putyin a szavazatok 77 százalékának elnyerésével győzött a márciusi elnökválasztáson. (MTI/AP/Szputnyik/Elnöki sajtószolgálat/Jekatyerina Stukina)
Nyitókép: Jekatyerina Stukina

Tálas Péter: ez Vlagyimir Putyin villámháborúja

A NATO nem fog közbelépni Ukrajnában, de vannak eszközök, amelyekkel segítheti a védekezést. Oroszország célja - az InfoRádiónak nyilatkozó biztonságpolitikai szakértő szerint - egyszerű: megfordítani Ukrajna nyugati orientációját.

Hajnalban Oroszország elnöke "különleges katonai művelet végrehajtását" rendelte el a Donyec-medencében, háború indult Ukrajna területén. Mint Vlagyimir Putyin elnök televíziós beszédében kijelentette, nem célja az ország teljes megszállása, de a "demilitarizálás" és a "nácimentesítés" igen.

Tálas Péter, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Stratégiai Védelmi Kutatóintézetének vezetője az InfoRádiónban elmondta, az eddigi eseményeket agressziónak lehetett minősíteni, ami viszont csütörtökön kezdődött,

az már valóban háború.

"Ez Vlagyimir Putyin rezsimváltást kikényszeríteni akaró, a nyugati orientációt büntető jellegű, Ukrajna egész területére kiterjedő villámháborúja, amelynek során támadások érik a nagyvárosok katonai célpontjait Kijevben, Harkovban, Ogyesszában és másutt. Kommandós támadások kezdődtek a kijevi repülőtéren állítólag, a kulcsfontosságú reptereket is lövik, és Ukrajna védelmi minisztere szerint Kijevet ballisztikus és cirkáló rakétákkal bombázzák a határon túlról" - sorolta Tálas Péter.

El tud képzelni páncélos támadást akár még több irányból, ez attól fog majd függni szerinte, hogy az ukrán haderő mennyire tud ellenállni.

"Városi harc esetén...."

"Az ellenállás csak akkor lehet sikeres, ha városi harcra kényszeríti az oroszokat, hogy ez sikerül-e, ma nem tudjuk" - vázolta.

Twitteres és ukrán forrásokra támaszkodva úgy véli, az emberek a metróba és a pincékbe mennek, Kijevben percenként vannak robbanások.

Az ukrajnai hadiállapot bejelentésével kapcsolatban leszögezte: fontos, hogy reagálnak az egész helyzetre az ukrán emberek, berendezkednek-e ellenállásra - ez esetben "elhúzódik az egész" -, de jelenleg Dávid és Góliát küzdelme körvonalazódik.

"Városi harc esetén viszont nem annyira érvényesül a technológiai fölény, orosz áldozatok is lesznek, és ez Putyint valószínűleg figyelmeztetni fogja"

- tette hozzá Tálas Péter.

Fegyvernyugvás és nemzetközi fellépés

Kérdésre válaszolva, hogy mi lenne elég ebben a helyzetben Oroszországnak, azt mondta: ha például Viktor Janukovics újra ukrán elnök lenne, és bejelentené, hogy Ukrajna nem lenne NATO-tag, elég lehetne.

Komplikált dolog viszont lesz Donyeck és Luhanszk tartomány egészének az orosz megszállása.

"Azt egyedül a szakadárok nem tudják megcsinálni, Oroszországnak kell kialakítania a megszállást, ha a lakosság nem annyira lelkes..." - fejtegette a szakértő, megerősítve, Vlagyimir Putyinnak alapvetően Ukrajna egészével vannak tervei: ne orientálódjon a nyugat felé.

A nemzetközi szerepvállalással kapcsolatban azt mondta, a NATO fellépésében bonyodalmat okoz, hogy már korábban jelezte, nem lép közbe.

"Kérdés, hogyan tudja támogatni az ukránokat, azt feltételezem, információval, felderítéssel tudja, olyan dolgokkal, amelyek a védekezést segítik. A másik reakció az lehet, hogy a NATO keleti szárny tovább erősödik, az a térség, ahol mi is vagyunk. 2014 után is ez történt, ez bosszantotta is Vlagyimir Putyint."

Tálas Péter szerint nem teheti meg a NATO, hogy nem védi meg a peremvidékét, amikor totális háború folyik egy szomszédos országban, "ezt Putyin is belátja".

Mi vár Magyarországra?

A szakértő szerint várni kell, hogy lesz-e menekültáradat, figyelni, hogy mit lép a nyugat, mit lehet tenni a konfliktus megakadályozása érdekében, mit lehet tenni Oroszország agresszivitásával szemben, milyen szankciókat lehet a továbbiakban tenni, hogyan lehet megerősíteni Magyarország védelmét, "tekintettel arra, hogy ilyen rég volt, hogy egy szomszédos országban egy nagyhatalom és egy kisebb ország háborúzik".

A konfliktus kifutásáról úgy vélekedett, "a legrosszabb verziók jöttek be, illetve a legkevésbé logikus verziók".

"Hosszú távon ezzel az egész dologgal az ukránok mellett az oroszok is vesztenek.

Nagyon nehezen tudom elképzelni azt, hogy az ukrán társadalom ezek után bármilyen vonzalmat érez az iránt, hogy megváltoztassa a biztonságpolitikai orientációját. Ráadásul amennyiben sikerül szétverni az ukrán államot Oroszországnak, egy nehezen működő állam fog létrejönni, ami rendkívül nehezen kezelhető lesz a továbbiakban, szervezett bűnözéssel, terrorizmussal, ez Oroszországnak sem jó" - mondta még.

Csütörtök este hat órától az InfoRádió Aréna című műsorának vendége lesz Tálas Péter, valamint Pletser Tamás, az Erste Bank olaj- és gázipari elemzője.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Kis-Benedek József: kormányfőként jelenleg nincs mód lemondani a személyi védelemről

Kis-Benedek József: kormányfőként jelenleg nincs mód lemondani a személyi védelemről

A jelenleg hatályos törvények szabályozzák, hogy kik azok a közjogi méltóságok, akiknek a rendvédelmi szerveknek védelmet kell biztosítaniuk, a miniszterelnök is kiemelt védelmet kell hogy kapjon – mondta Kis-Benedek József címzetes egyetemi tanár, biztonságpolitikai szakértő, az MTA doktora, miután Magyar Péter leendő miniszterelnök azt mondta, nem kér rendőri védelmet.

Kiss Róbert Richard: padlón Dubaj turizmusa, de könnyeket nem kell hullajtani

Miközben az üzemanyagárak emelkedése miatt ritkítja járatait a KLM holland légitársaság, amely 160 európai járatának törlését jelentette be, az iráni háború eszkalálódása padlóra küldte a dubai turizmust. Kiss Róbert Richard turisztikai szakértőt, az InfoRádió Világszám című utazási magazinjának szerkesztő-műsorvezetőjét kérdeztük.
inforadio
ARÉNA
2026.04.20. hétfő, 18:00
Csizmadia Ervin
a Méltányosság Politikaelemző Központ igazgatója
Megnyílt a Hormuzi-szoros – Mutatjuk a tőzsdei reakciókat!

Megnyílt a Hormuzi-szoros – Mutatjuk a tőzsdei reakciókat!

Ma is az iráni háború friss fejleményei alakítják a hangulatot a világ tőzsdéin - meredek zuhanásba kapcsolt a Brent olaj ára és a földgáz is, illetve emelekdni kezdtek a tőzsdék délután, miután Irán külügyminisztere bejelentette, hogy a Hormuzi-szoroson keresztül a tűzszünet hátralévő időszakában minden kereskedelmi hajó számára a közlekedés teljes mértékben nyitottnak minősül.  A hazai piacon pedig még mindig a vasárnapi választás és annak következményei vannak a befektetők fókuszában. Magyar Péter tegnap bejelentette, hogy elvárja, hogy a Mol ne fizessen osztalékot az MCC-nek, ráadásul este az is kiderült, hogy a leendő miniszterelnök és Hernádi Zsolt tárgyalását követően a Mol vezetése harmadik negyedéves osztalékkifizetést fog javasolni a vállalat igazgatóságának - ez ma meg is történt. Ráadásul Magyar Péter ma a Parlamentben bejelentette, hogy a Richter is meg fogja keresni "hasonló ügyben", vélhetően az MCC-nek kifizetendő osztalékra utalva. Hasonló témákról is szó lesz következő befektetési konferenciánkon, május 12-én jön a Portfolio Investment Day 2026. Ne hagyja ki az év egyik legizgalmasabb befektetési eseményét! Jelentkezés itt.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×