Infostart.hu
eur:
389
usd:
330.9
bux:
0
2025. december 26. péntek István
Az ukrán elnöki sajtószolgálat által közreadott képen Volodimir Zelenszkij ukrán államfő (b) látogatást tesz a Donyeck térségben 2021. április 8-án. Kijev szerint az orosz hadsereg nagyjából harminc zászlóaljat csoportosított a határ orosz oldalára, az ukrajnai Donyec-medence megszállt területeire és az Ukrajnától a nemzetközi jog szabályainak megsértésével elcsatolt Krím félszigetre.
Nyitókép: Volodimir Zelenszkij ukrán államfő (b) látogatást tesz a Donyeck térségben 2021. április 8-án. MTI/EPA/Ukrán elnöki sajtószolgálat

Kis-Benedek József: közvetlen összecsapásban Ukrajnának nem sok esélye van

Diplomáciai úton kell rendezni a helyzetet, de ez még hosszú idő, mert egyelőre a nyomát sem látni a közeledésnek – mondta Kis-Benedek József biztonságpolitikai szakértő.

Mint az Infostart is hírül adta, szerda délben bejelentették, este a parlament is megszavazta, hogy Ukrajnában rendkívüli állapot lép életbe a két szakadár megye, Luhanszk és Donyeck kivételével, ahol – az ukrán kormány megfogalmazása szerint – "már háború van", és ahol egyébként már 2014 óta érvényben van ez a veszélyjelzési fokozat. Csütörtök reggel már az orosz invázió is megindult.

Kis-Benedek József nemzetbiztonsági szakértő, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem címzetes egyetemi tanára az InfoRádióban az orosz és ukrán haderő összevetésével kapcsolatban úgy vélekedett, "hat-hétszeres különbség van", és ez még csak a létszámbeli különbség, a technológiai még ezen felüli. Egy

közvetlen összecsapásban tehát Ukrajnának nem sok esélye van,

ezért kér nyugati fegyvereket, páncéltörőket, haditechnikai anyagokat, egyáltalán segítséget a szomszédos országoktól.

Szólt még arról is, hogy az Európai Unióban létezik egy olyan szabály – amelyet eddig senki nem vett komolyan –, mely szerint válságterületre senki nem szállít fegyvert.

"A németek komolyan vették, mert ők sisakot szállítottak, ami nem igazán támadó fegyver" – jegyezte meg Kis-Benedek József.

Arra reagálva, hogy milyen kifutása lehet a helyzetnek, azt mondta, a rendezés hosszú idő lesz.

"Ez a konfliktus sokáig fog tartani, egész addig, amíg új megállapodások nem születnek. Le kellene ülnie tárgyalni az Egyesült Államoknak és Oroszországnak, és meg kellene állapodni abban, hogy miként hozzák vissza a bizalomerősítő intézkedéseket. Egy diplomáciai folyamatnak kellene beindulnia, ez pedig azért lesz még hosszú idő, mert egyelőre a nyomát sem látni; Oroszország bevonult egy független ország területére katonai erővel, a Nyugat pedig ezt agressziónak tekinti" – nyomatékosította a szakértő.

Végül rámutatott, hogy Oroszország alábbi elvárásairól a nyugat hallani sem akar:

  • leállítani Ukrajna NATO-integrációs folyamatát
  • visszavonni a kelet-európai országokba telepített nyugati fegyvereket, erőket.
KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

46 százalékkal nőtt a közvetlentőke-befektetések állománya 2023-ról 2024-re Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében – erről beszélt Szigethy-Ambrus Nikoletta, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzője az InfoRádióban.
VIDEÓ
Megnyílik előttünk Latin-Amerika piaca

Megnyílik előttünk Latin-Amerika piaca

Néhány esztendeje egy vezető hazai politikus jelentette ki, hogy a vétójog az utolsó védőbástyája az európai sokszínűségnek és szuverenitásnak. Nos, a kormány tagjai – mint a dicső végvári vitézek büszke utódai – az elmúlt időben igencsak sűrűn gyakorolhatták a nemzeti szuverenitás védelmét, mivel jószerint csak azokat az EU-s kezdeményezéseket és indítványokat nem vétóztak meg, amelyek egy csepp áldozatot sem kívántak meg hazánktól. A megvétózott kezdeményezések sorába tartozott az Európai Tanács decemberi ülésének napirendjére tűzött, a Mercosur-országokkal (tagjai Argentína, Brazília, Paraguay és Uruguay, társult tagjai pedig Chile, Kolumbia, Ecuador, Guyana, Peru, Suriname és Bolívia) kötött új védintézkedésekről szóló megállapodás megerősítéséről szóló határozat is.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×