Infostart.hu
eur:
389
usd:
330.9
bux:
0
2025. december 25. csütörtök Eugénia
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke (b) és Nikosz Anasztasziadisz ciprusi elnök a ciprusi gazdaság kilábalását segítő helyreállítási terv bemutató rendezvényén Nicosiában 2021. július 8-án. Ursula von der Leyen egynapos látogatásra érkezett Ciprusra.
Nyitókép: MTI/EPA Pool/Katia Hrisztodulu

Az EP meg akarja fosztani a nemzetállamokat a külpolitikai vétó lehetőségétől

Minősített többség válthatja a teljes egyetértés elvét külügyi kérdésekben, legalábbis az EP-többség szándékai szerint. Az ügy jelentés szintjén áll az Európai Parlamentben, amely újabb területen próbálja meg elvonni a tagállamok vezetőiből álló Európai Tanács hatáskörét.

A jelenlegi nemzetközi kihívások hatékony kezelése érdekében az Európai Uniónak egységesen kell fellépnie, ami azt jelenti, hogy a külpolitikai döntéseket nem egyhangúan kell meghozni, hanem minősített többséggel - jelentette ki az Európai Parlament a strasbourgi plenáris ülésén elfogadott jelentésében csütörtökön.

A 474 szavazattal, 113 ellenszavazat és 102 tartózkodás mellett elfogadott jelentés szerint a minősített többséggel meghozott döntésekre azért van szükség, mert az egyöntetű döntés feljogosítja a tagállamokat arra, hogy megvétózzák a többi ország által meghozni kívánt döntést.

A képviselők a külpolitikai döntéshozatal szabályainak megváltoztatásától az uniós kül- és biztonságpolitika, valamint a fenyegetésekre reagálás és a védelmi képességek hatékonyságának növelését várják.

Kijelentették:

a világ fokozódó instabilitása, a tekintélyelvűség és a félretájékoztatás térnyerése miatt az EU-nak vezető szerepet kell vállalnia a többoldalú partnerségek megerősítésében,

valamint a demokrácia és az emberi jogok globális védelmében előmozdításában. Az EU-nak biztosítania kell stratégiai szuverenitását is, és kevésbé kellene függnie a kulcsfontosságú technológiai területeken, az infrastruktúrákban és az ellátási láncokban - emelték ki.

Egy másik, a közös biztonság- és védelempolitikáról szóló, 369 szavazattal, 197 ellenszavazat és 123 tartózkodás mellett elfogadott EP-jelentés szerint szilárd uniós védelmi politikára van szükség, amely képes fellépni az olyan fenyegetésekkel szemben, mint a terrorizmus, a kibertámadások, a politikai célra használt migráció és a külföldi beavatkozás. Az EP végezetül az Ukrajnának nyújtandó fokozott, hiteles katonai és biztonsági segítségnyújtásra szólított fel, és arra kérte az uniós tagállamokat, hogy növeljék a Kijevnek nyújtott kétoldalú katonai és biztonsági támogatásukat.

Címlapról ajánljuk
Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

46 százalékkal nőtt a közvetlentőke-befektetések állománya 2023-ról 2024-re Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében – erről beszélt Szigethy-Ambrus Nikoletta, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzője az InfoRádióban.
VIDEÓ
Megnyílik előttünk Latin-Amerika piaca

Megnyílik előttünk Latin-Amerika piaca

Néhány esztendeje egy vezető hazai politikus jelentette ki, hogy a vétójog az utolsó védőbástyája az európai sokszínűségnek és szuverenitásnak. Nos, a kormány tagjai – mint a dicső végvári vitézek büszke utódai – az elmúlt időben igencsak sűrűn gyakorolhatták a nemzeti szuverenitás védelmét, mivel jószerint csak azokat az EU-s kezdeményezéseket és indítványokat nem vétóztak meg, amelyek egy csepp áldozatot sem kívántak meg hazánktól. A megvétózott kezdeményezések sorába tartozott az Európai Tanács decemberi ülésének napirendjére tűzött, a Mercosur-országokkal (tagjai Argentína, Brazília, Paraguay és Uruguay, társult tagjai pedig Chile, Kolumbia, Ecuador, Guyana, Peru, Suriname és Bolívia) kötött új védintézkedésekről szóló megállapodás megerősítéséről szóló határozat is.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×