Infostart.hu
eur:
399.01
usd:
339.59
bux:
100310.98
2025. július 23. szerda Lenke
Boris Johnson brit miniszterelnök távozik a londoni kormányfői rezidenciáról, a Downing Street 10-ből 2022. január 25-én. Cressida Dick, a Scotland Yard főparancsnoka ezen a napon bejelentette, hogy rendőrségi vizsgálat indult azoknak a partiknak és egyéb összejöveteleknek az ügyében, amelyeket a koronavírus-járvány megfékezésére elrendelt korábbi zárlatok idején rendeztek a londoni miniszterelnöki hivatalban.
Nyitókép: MTI/AP/Kirsty Wigglesworth

Orosz–ukrán konfliktus: Kelet-Európába utazik Boris Johnson

A brit miniszterelnök arra szólítja fel a partnerországokat, hogy nyilvánítsák ki szolidaritásukat az orosz agresszió fő terhét viselő NATO-szövetségesekkel.

Brüsszelbe és Varsóba utazik csütörtökön Boris Johnson brit miniszterelnök. A Downing Street tájékoztatása szerint Johnson arra szólítja fel a partnerországokat, hogy nyilvánítsák ki szolidaritásukat az orosz agresszió fő terhét viselő NATO-szövetségesekkel.

A londoni kormányfői hivatal beszámolója szerint Johnson csütörtöki brüsszeli és varsói látogatásával egy időben

Moszkvában tárgyal Liz Truss brit külügyminiszter és Ben Wallace védelmi miniszter is.

Boris Johnson szóvivőjének ismertetése szerint a kormányfő azt az üzenetet fogja tolmácsolni megbeszélésein, hogy a szövetséges országok nem köthetnek kompromisszumot a NATO alapelveinek kárára. Az alapelvek közé tartozik az egyes országok szuverenitásának sérthetetlensége, a tagországok biztonságának védelmére vállalt NATO-kötelezettség, valamint az, hogy minden európai demokráciának joga van NATO-tagságra törekedni.

Johnson hivatalának állásfoglalás szerint Nagy-Britannia kész az orosz-ukrán feszültség diplomáciai megoldásán munkálkodni, és meggyőződése, hogy egy ilyen megoldás elérhető. Ennek alapját azonban csak az érvényben lévő nemzetközi megállapodások és a szabad, oszthatatlan Európa alapelvei képezhetik.

Boris Johnson Brüsszelben Jens Stoltenberg NATO-főtitkárral a szövetség védelmének megerősítésére tett brit felajánlásokról tárgyal.

E felajánlások közé tartozik az Észtországban állomásozó brit katonai kontingens létszámának megkétszerezése.

Nagy-Britannia jelenleg több mint 900 katonát állomásoztat Észtországban.

A brit kormány felajánlotta azt is, hogy harci repülőgépeket telepít Dél-Európába, a brit haditengerészet pedig egy járőrhajót és egy rombolót vezényel a Földközi-tenger keleti térségébe a NATO délkeleti csücskének védelmében.

Ben Wallace brit védelmi miniszter a héten bejelentette, hogy

Nagy-Britannia 350 katonát vezényel Lengyelországba,

Johnson pedig csütörtöki utazása előtt közölte: Nagy-Britannia további ezer katonát helyez készenlétbe arra az esetre, ha a térségnek humanitárius segítségre lenne szüksége.

A Downing Street tájékoztatása szerint a brit kormányfő csütörtöki brüsszeli megbeszélései után Varsóba utazik, ahol Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnökkel és Andrzej Duda államfővel tárgyal az ukrajnai válságról, emellett találkozik a NATO előretolt kontingensének részeként Lengyelországban állomásozó brit katonákkal.

A brit kormány az utóbbi hetekben igen erőteljes diplomáciai tevékenységet fejt ki a térségben az ukrajnai válság ügyében. Boris Johnson december óta kétszer is tárgyalt telefonon Vlagyimir Putyin orosz elnökkel, a múlt héten Ukrajnába látogatott, Ben Wallace védelmi miniszter pedig ugyancsak a múlt héten Budapesten, valamint Szlovéniában és Horvátországban tárgyalt.

Liz Truss külügyminiszter már szerda este Moszkvába érkezett, és csütörtökön Wallace is az orosz fővárosba utazik.

Érkezése után Truss a BBC idézete szerint kijelentette: Oroszországnak haladéktalanul vissza kell vonnia az ukrán határoknál felsorakozott erőit és tiszteletben kell tartania Ukrajna szuverenitását, ellenkező esetben súlyos következményekkel kell számolnia.

A brit külügyminiszter hozzátette: hatalmas hiba lenne Oroszország részéről bármiféle behatolás ukrán területre. A diplomácia az egyetlen előremutató út, és Moszkvának is ezt az utat kell követnie - vélekedett.

Címlapról ajánljuk
replaced

A szakértő elmondta, mi szükséges ahhoz, hogy létrejöjjön a Zelenszkij–Putyin találkozó

A tervek szerint a héten Isztambulban tárgyal az orosz és az ukrán delegáció a háborút érintő legfontosabb kérdésekről. Seremet Sándor, az Eurázsia Központ és a Magyar Külügyi Intézet vezető kutatója az InfoRádióban elmondta: a találkozón inkább technikai részletekről egyeztethetnek a felek, az elmúlt időszak fejleményei alapján kevés az esély arra, hogy közeledjenek egymáshoz az álláspontok.

Faragó Tamás: most már a spanyol válogatott is félhet a magyaroktól

A kreativitásával tudta megnyerni a Szerbia elleni világbajnoki elődöntőt a férfi vízilabda-válogatott – mondta az InfoRádióban Faragó Tamás. A Nemzet Sportolója szerint Varga Zsolt együttese most olyan lendületben van, hogy megnyeri a csütörtöki finálét is.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.07.23. szerda, 18:00
Hegyi Zsolt
a MÁV-csoport vezérigazgatója
Nem találtak irányt az amerikai tőzsdék

Nem találtak irányt az amerikai tőzsdék

A kereskedelmi háborús hírek és a vállalati gyorsjelentésekkel kapcsolatos várakozások mozgatják a napokban a tőzsdéket, a héten megkezdik a jelentési szezont az amerikai technológiai nagyvállalatok is, amelyeknek nagy szerepük volt az amerikai indexek idei csúcsdöntésében és amelyek az amerikai vállalati profitok emelkedéséből is nagyban kiveszik a részüket. Az ázsiai tőzsdéken nem volt határozott irány ma reggel, de a kínai index többhónapos csúcsra emelkedett a tibeti gát építésének hírére, míg az európai indexek csökkenéssel nyitottak és napközben sem javult a hangulat. Itthon a nap eseménye az MNB kamatdöntése volt, ami nem okozott meglepetést, ezt követően az amerikai részvényindexek töltötték egyértelmű és határozott irány nélkül a napot.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×