eur:
408.02
usd:
375.14
bux:
73837.78
2024. november 5. kedd Imre
Az ukrán fegyveres erők önkéntes területvédelmi egységének tagjai gyakorlatoznak egy kijevi parkban 2022. január 22-én. Az elmúlt hetekben civilek tucatjai csatlakoztak az ukrán hadsereg tartalékosaihoz egy esetleges orosz inváziótól tartva.
Nyitókép: MTI/AP/Efrem Lukackij

Az ukrán válság fő nyertese eddig a NATO

Bármi is az orosz kormány szándéka az ukrán határ térségében állomásoztatott csapatokkal, annyi bizonyos, hogy a lépés rövid időn belül felértékelte a NATO európai megítéltségét – vélik szakértők az orosz-ukrán válság következményeit vizsgálva.

Egymást érik azok az elemzések, amelyek az ukrán határon kialakult helyzet tágabb összefüggéseit vizsgálják, és többnyire arra a következtetésre jutnak, hogy bár katonai értelemben az orosz csapatfelvonulás látszik fenyegetőbbnek, ám politikai hozadékában mégis a nyugati katonai szövetség nyert többet az eddigi fejleményeken.

A nevesebb elemzők közül a sort a hétvégén Robert Gates, korábbi amerikai védelmi miniszter nyitotta, aki George W. Bush elnöksége idején 2006-2011 között állt a Pentagon élén, előzőleg 1991-1993-ban, az idősebb Bush elnöksége alatt a CIA elnöke is volt. A szombati Financial Timesban közölt cikkében úgy vélte, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök elszámolta magát és politikai döntéseinek hozadéka inkább a Nyugatnak kedvez.

„Az Ukrajna irányába mutatott fenyegető orosz fellépés galvanizálta a NATO-t, megerősítette létének értelmét”

– érvelt írásában Gates, majd hozzátette: a moszkvai politika végeredményben csak „még inkább oroszellenessé tette az ukránokat, Ukrajnát pedig még jobban a NATO felé terelte”.

Ez a gondolatmenet aztán számos további elemzésben is visszatért. A brit Paul Taylor, aki sokáig a Reuters európai irodáját vezette, s jelenleg a brüsszeli Politico külső szenior szakértője, ugyancsak azt emelte ki, hogy az ukrán válság a korábbiaknál jobban NATO-elkötelezetté tette az európai tagországokat. Nagyobb köztük biztonságpolitikában az összezárás, mint az utóbbi időben bármikor – senki sem akar kedveskedő gesztusokat tenni egy nagy ország elnökének, aki éppen százezer katonát von össze valamely ország határán.

Mindezzel egyúttal „friss étvágyat is gerjesztettek más országok számára is a NATO-csatlakozásra” – mutat rá a szerző, utalással Finnországra és Svédországra.

További fontos vonása a kialakult helyzetnek, hogy visszarángatta az Egyesült Államokat az európai térfélre,

holott két egymást követő elnöke is Ázsia – kiemelten is Kína – felé kezdte átállítani „Amerika stratégiai fókuszát” – érvelt a továbbiakban írásában Paul Taylor.

Ami a NATO-tagság vonzóbbá válását illeti, a Financial Times idézte a svéd Anna Wieslandert az Atlanti Tanács észak-európai igazgatóját, aki szerint jelenleg az orosz elnök politikája „nyomja Svédországot és Finnországot a NATO-tagság megfontolása felé”. Vagis ha nincs biztonsági fenyegetés a levegőben, a védekezés kérdése sem fontos, akad helyett sürgetőbb éppen elég. De ha megjelenik a külső fenyegetés érzete, a prioritások is átértékelődnek – mutatott rá.

Amihez a brit lap tudósítója még hozzátette, hogy bár a finn kormány miniszterelnöke a napokban visszafogottan reagált egy esetleges finn NATO-csatlakozási kérelemről, azért közben sokan úgy vélik, hogy – helyi tréfával élve –

Finnország „már csak egy szaunányira van” attól, hogy belépésért kopogtasson.

Említett elemzésében Taylor egyúttal azt valószínűsítette, hogy a NATO júniusi madridi csúcstalálkozóján – ahol több évtized után most esedékes új szövetségi stratégiai koncepció elfogadása – a fejlemények fényében a korábban várttól eltérő irányt eredmény születhet. Az „orosz fenyegetés” képe ismét előtérbe kerülhet, háttérbe szorítva az elmúlt évek olyan prioritásait, mint terrorizmus elleni küzdelem, a válságkezelés, vagy afganisztáni meg iraki „stabilizációs missziók” indítása.

Ennek egyébként ugyanúgy következménye lehet további NATO-eszközök és egységes kelet-európai telepítése, mint az, hogy a leendő új NATO-főtitkár nem a tradicionálisan „párbeszédet és együttműködést” pártoló országok valamelyikéből, hanem – előre láthatóan brit, amerikai és nem kis részt lengyel meg balti nyomásra is – az „oroszokkal” szemben kemény vonalat hirdető „atlantisták” közül kerül majd ki – mutatott rá a Politico szakértője.

A brüsszeli Euractiv mindeközben rövid interjút közölt Olga Sztefanisinya ukrán miniszterelnök-helyettessel, aki nem kevés aggodalommal szólva „igen valószínűtlennek” nevezte, hogy miután az orosz kormány ennyi katonát a térségbe vezényelt, most egyetlen paranccsal egyszerűen visszarendelik majd őket.

Aminek fényében Sztefanisinya

erőteljesebb elköteleződést szorgalmazott Ukrajna irányába a NATO-tól.

Mint fogalmazott, Kijevben nagyra értékelik, hogy az atlanti szövetség „erős egységben” reagált az orosz követelésekre, így például kizárták a NATO tagsági nyitottságának a megkérdőjelezését. De Ukrajna azt szeretné, ha egyértelműbb lenne, hogy mik lehetnek a következő lépések (egy leendő szövetségi tagság eléréséhez) – tette hozzá.

Megfigyelők emlékeztetnek, hogy a NATO 2008-as bukaresti csúcstalálkozón Ukrajna és Grúzia ugyan nem kapta meg a tagság előszobáját jelentő akciótervet, de a tagállamok megerősítették, hogy felkészülésük után mindkét országot befogadják a szövetségbe. Ennél konkrétabb megfogalmazás azonban azóta sem született, és kijevi kormánykörökben most láthatóan abban bíznak, hogy a jelen válság körülményei között ebben is bekövetkezhet elmozdulás.

Címlapról ajánljuk
Amerika választ: így szavaznak most az Egyesült Államokban

Amerika választ: így szavaznak most az Egyesült Államokban

Az Amerikai Egyesült Államokban november 5-én, kedden zárul az elnökválasztás, a legtöbb tagállamban ugyanis már hetek óta lehet szavazni. A választási rendszer egyik különlegessége, hogy nem közvetlenül az elnökjelöltekre szavazhatnak, hanem államonként eltérő számú elektort választanak, akik végül döntenek az elnök személyéről. Ez azt is jelenti, hogy nem feltétlenül az lesz a következő elnök, akire országosan a legtöbb szavazat érkezett.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.05. kedd, 18:00
Hankó Balázs
kultúráért és innovációért felelős miniszter
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×