eur:
408.06
usd:
375.13
bux:
73837.78
2024. november 5. kedd Imre
Zendülő katonák a levegőbe lőnek egy hídon a Lamizane laktanya közelében a nyugat-afrikai Burkina Faso fővárosában, Ouagadougouban 2022. január 23-án. A lázadó katonák 2022. január 24-én egy katonai táborban őrizetbe vették Roch Marc Christian Kaboré államfőt. Az afrikai országban rendszeresen tüntetések zajlanak amiatt, hogy a hatóságok nem képesek megfékezni az egyre súlyosbodó dzsihadista támadásokat, miközben a lázadó katonák több támogatást követeltek az iszlamista fegyveresek elleni harcukhoz.
Nyitókép: MTI/AP/Sophie Garcia

Sikeres volt a katonai puccs, fogságban az elnök, lezárták Burkina Faso határait

A Burkina Fasó-i hadsereg hétfőn bejelentette: megbuktatta Roch Marc Kaboré elnököt, felfüggesztette az alkotmányt, feloszlatta a kormányt és a parlamentet, valamint lezárta az ország határait.

A hatalomátvételről szóló közleményt, amelyet Paul-Henri Sandaogo Damiba alezredes írt alá, az állami televízióban olvasta be egy másik katonatiszt.

A közleményben a hatalomátvételt a biztonsági helyzet romlásával és azzal indokolták, hogy Kaboré nem volt képest egyesíteni a nyugat-afrikai országot és hatékony választ adni a kihívásokra, így az iszlamista lázongásokra. Az elhangzottak szerint a hatalomátvétel erőszak nélkül történt, és az őrizetbe vett személyeket biztos helyen őrzik.

A közleményt korábban ismeretlen szervezet, a Hazafias Mozgalom a Védelemért és a Helyreállításért (MPSR) nevében olvasták be. "A hadsereg valamennyi egységét magában foglaló MPSR ma (hétfőn) úgy döntött, hogy véget vet Kaboré elnök tisztségének" - áll a dokumentumban,

Az MPSR közölte, hogy "ésszerű határidőn belül javaslatot tesz az alkotmányos rend visszaállítására, miután konzultált a nemzet különböző rétegeivel".

A hadsereg azután olvasta be a televízióban a közleményét, hogy sajtójelentések szerint két napja zavar és félelem uralkodik a fővárosban, Ouagadougouban, ahol lövöldözés tört ki több katonai táborban. A zendülők több támogatást követeltek az iszlamista fegyveresek elleni harcukhoz.

Kaboré holléte hétfő este sem volt ismert. Éjszaka heves tűzpárbaj hallatszott a rezidenciája körül.

Előzőleg az államfő pártja, a kormányzó Népi Mozgalom a Haladásért (MPP) közölte, hogy az államfő gyilkossági kísérletet élt túl. A párt közleményében bírálta, hogy kifosztották az államfő magánrezidenciáját. Bírálta továbbá, hogy álarcos fegyveresek vették körül az elnöki palotát, és foglalták el az állami rádió és televízió ouagadougoui székházát.

Az Európai Unió és az Egyesült Államok az elfogott államfő azonnali szabadon bocsátását követelte.

Az Európai Unió az államfő és a puccskísérlet során a katonák által foglyul ejtett többi vezető politikus szabadon bocsátását sürgeti - olvasható Josep Borrell, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője sajtónyilatkozatában. Borell leszögezte: a Burkina Fasó-i helyzet "rendkívül aggasztó", és "tudjuk, hogy Kaboré elnök a katonaság kezében van".

Az Egyesült Államok szintén az államfő haladéktalan szabadon bocsátását követelte és felszólított a nyugalom megőrzésére és a sérelmek megoldása érdekében folytatandó párbeszédre.

Határozottan elítélte a Burkina Fasó-i katonai hatalomátvételt hétfői közleményében António Guterres, az ENSZ főtitkára is, aki fegyverletételre és Roch Marc Christian Kaboré elnök testi épségének megóvására szólított fel.

Címlapról ajánljuk
Amerikai elnökválasztás: a történelem sok mindenre kötelez

Amerikai elnökválasztás: a történelem sok mindenre kötelez

Az Egyesült Államoknak eddig 45 elnöke volt, a 2020-ban megválasztott Joe Biden sorrendben mégis a 46. A leghosszabb ideig, 12 évig és 39 napig Franklin D. Roosevelt, a legrövidebb ideig, 32 napig William Henry Harrison volt elnök. Érdekességek az amerikai elnökválasztások történetéből.

Elemző a moldovai elnökválasztásról: Maia Sandu pirruszi győzelmet aratott, egyre többen „gyűlölik” a pártját

A kelet-európai országban a hét végén tartották az elnökválasztás második fordulóját, melyet a hivatalban lévő elnök, Maia Sandu nyert meg Alexandr Stoianoglo ellen. Pászkán Zsolt, a Magyar Külügyi Intézet külső munkatársa szerint nem vár könnyű időszak Maia Sandura, mert bár a moldovaiak többsége támogatja az uniós csatlakozást, az elnök pártja egyre népszerűtlenebb.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.05. kedd, 18:00
Hankó Balázs
kultúráért és innovációért felelős miniszter
Amerikai elnökválasztás 2024: hamarosan eldől Trump és Harris küzdelme

Amerikai elnökválasztás 2024: hamarosan eldől Trump és Harris küzdelme

A mai nappal pont kerül a számtalan váratlan fordulatot hozó 2024-es amerikai választási kampány végére, és eldől, hogy az Egyesült Államok következő elnökét Donald Trumpnak vagy Kamala Harrisnek fogják hívni. A republikánus és a demokrata jelölt megválasztása is történelminek minősülne: Trump az első bíróság által elítélt bűnözőként, és a legöregebb elnökként kezdhetné második ciklusát, előtte pedig csak egyszer volt arra példa, hogy egy politikust nem egybefüggő nyolc évre küldtek vissza a Fehér Házba. Mindeközben a hivatalban lévő Joe Bident lecserélő Kamala Harris alelnök győzelmével az első (színesbőrű) nőt iktatnák be pár hónap múlva a "szabad világ vezetőjévé". A legfrissebb fejleményekről és választási eredményekről szóló percről-percre tudósításunkat alább követhetik.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×