Infostart.hu
eur:
364.47
usd:
330.63
bux:
146155.68
2026. november 14. szombat Aliz
A tüntetők megfékezésére kivezényelt rohamrendőrök lezárnak egy úttestet Almatiban 2022. január 5-én. A kazahsztáni tiltakozások január 2-án kezdődtek Zsanaozen városban, miután az országban eltörölték a cseppfolyósított földgáz árplafonját, és emiatt jelentősen megemelkedett a benzin alternatívájaként használt autógáz (LPG) ára. A zavargások átterjedtek az ország több városára, köztük Almatira és vidéki településekre is. Kaszim-Zsomart Tokajev elnök menesztette kormányát, és két régióban rendkívüli állapotot hirdetett.
Nyitókép: MTI/EPA/STR

Tüntetők tucatjait ölte meg a rendőrség Kazahsztán legnagyobb városában

Almatiban elszabadult a pokol.

A rendőrség több tucat "rendbontót" megölt csütörtökön Kazahsztán legnagyobb városában, Almatiban - idézte a hatóságokat az Interfax orosz hírügynökség.

Korábban katonák és a tüntetők csaptak össze a város főterén.

Csütörtök reggel több páncélozott harci jármű és több tucat katona vonult Almati főterére, ahol már harmadik napja százak tüntetnek a kormány ellen. A helyszínen lövések hallatszanak – jelentette a Reuters.

A városháza előtti téren heves tűzharc kezdődött a katonaság és felfegyverzett rendbontók között. További csapatok érkeztek a térre, és megkezdték a terület "megtisztítását" a zavargásokat szítóktól - ezt már a TASZSZ orosz hírügynökség tudósítója írta helyszíni jelentésében.

A cikk szerint mintegy 300, zöld egyenruhát viselő és maszkot viselő katona elkezdte bekeríteni a teret, és a civileket a kordon mögé szorították. Később lövöldözés kezdődött ezen a területen belül.

Éjszaka közigazgatási épületeket és az almati rendőrkapitányságot támadták meg. Többtucatnyi támadót "likvidáltak", személyazonosságuk megállapítása folyamatban van – közölte Szaltanat Azirbek, a városi rendőrség szóvivője a Khabar-24 televízióban.

Az országban az internet nagyrészt leállt. A belügyminisztérium közlése szerint az összecsapásokban a biztonsági erők legalább nyolc tagja életét vesztette, és 317-en megsebesültek.

A városban sok bevásárlóközpontot és üzletet kifosztottak, köztük egy fegyverkereskedést is. Sok bankautomatát feltörtek.

A kazahsztáni tüntetések január 2-án kezdődtek az ország délnyugati részén fekvő Mangisztau régióbeli Zsanaozenben és Aktauban, ahol a lakosok a cseppfolyósított gáz árának emelkedése ellen tiltakoztak. Két nappal később zavargások törtek ki Almatiban és az ország más városaiban, ahol a tüntetők összecsaptak a rendőrökkel. Halálos áldozatok is voltak.

Kaszim-Zsomart Tokajev kazah elnök szerdán kéthetes szükségállapotot rendelt el az egész országban, és menesztette a kormányt. A helyi biztonsági tanács egyik ülésén a pogromokban részt vevőket terroristáknak nevezte, és közölte, hogy kérte az Oroszország vezette, több volt szovjetköztársaságot tömörítő katonai szövetség, a Kollektív Biztonsági Szerződés Szervezete államfőinek segítségét az országát fenyegető "terrorveszély" ellen. A szervezet kollektív biztonsági tanácsa úgy döntött, hogy békefenntartókat küld Kazahsztánba a stabilizáció érdekében.

Bezártak a bankok és a tőzsde is

A jegybankon kívül Kazahsztánban csütörtökre felfüggesztették az összes pénzügyi intézmény működését és nem nyitnak ki a tőzsdék sem – jelentette be Olzsasz Ramazanov, a kazah jegybank szóvivője.

Azt mondta, hogy "a pénzügyi piacszabályozó ügynökség és a kazah nemzeti bank, tekintettel a bűnüldöző szervek terrorizmusellenes műveleteire, az internetkapcsolat átmeneti fennakadásaira, továbbá a pénzügyi szervezetek alkalmazottainak és a pénzügyi szolgáltatásokat igénybe vevők egészségére és életére, a pénzügyi intézmények működését ideiglenesen beszüntette".

Az illetékes ezt később azzal egészítette ki, hogy "a döntés egyelőre csak csütörtökre vonatkozik".

A kazahsztáni tiltakozások Zsanaozenben kezdődtek vasárnap, miután az országban eltörölték a cseppfolyósított földgáz árplafonját, és emiatt jelentősen megemelkedett a benzin alternatívájaként használt autógáz (LPG) ára. A zavargások átterjedtek az ország több városára, köztük Almatira és vidéki településekre is. Kazahsztánban az autók egy jelentős része LPG-vel működik.

Címlapról ajánljuk
NVI választási reformok: a szakértő szerint a nemzetiségek többségének nincs tényleges parlamenti képviselete

NVI választási reformok: a szakértő szerint a nemzetiségek többségének nincs tényleges parlamenti képviselete

Átfogó javaslatcsomagot állított össze a választási rendszer megújítására a Nemzeti Választási Iroda. Legfontosabb állításai közé tartozik, hogy a több, mint 40 ezer nemzetiségi választó ellenére egyik nemzetiség sem érte el a kedvezményes mandátumszerzési küszöböt, a 13 elismert nemzetiség közül 11-nek az NVI szerint létszámából adódóan elvi esélye sincs mandátumot szerezni. Kiss Balázs, az ELTE Alkotmányjogi Tanszék adjunktusa az InfoRádióban egyebek mellett arról beszélt: kijelenthető, hogy a magyar nemzetiségi választási rendszer jelenlegi formájában nem biztosít tényleges parlamenti képviseletet a nemzetiségek többségének.

Döbbenetes videó a 6,5 milliárd forintnyi készpénz megtalálásáról

Büszkék vagyunk a kollégáinkra, akik a novemberi hideg esőben az erdőben ázva ástak, akik hideg raktárakban órákon át pakoltak, és akik 24 órával az akció kezdete után még a több órán át tartó kincstári számlálásnál is jelen voltak. Megyünk tovább – közölte a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal (NVVH) Facebook-videójában.
inforadio
ARÉNA
2026.11.16. hétfő, 18:00
Csizmadia Ervin
a Méltányosság Politikaelemző Központ igazgatója
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×