eur:
413.94
usd:
396.49
bux:
78741.84
2024. december 23. hétfő Viktória
A tüntetők megfékezésére kivezényelt rohamrendőrök lezárnak egy úttestet Almatiban 2022. január 5-én. A kazahsztáni tiltakozások január 2-án kezdődtek Zsanaozen városban, miután az országban eltörölték a cseppfolyósított földgáz árplafonját, és emiatt jelentősen megemelkedett a benzin alternatívájaként használt autógáz (LPG) ára. A zavargások átterjedtek az ország több városára, köztük Almatira és vidéki településekre is. Kaszim-Zsomart Tokajev elnök menesztette kormányát, és két régióban rendkívüli állapotot hirdetett.
Nyitókép: MTI/EPA/STR

Szigorú fellépést és reformokat ígér a kazah államfő

A tiltakozók elfoglalták Almati repülőterét is.

Rendkívüli állapotot rendeltek el egész Kazahsztán területére szerdán az üzemanyagár-emelés miatt több napja tartó erőszakos tüntetések miatt - jelentette helyi televíziókra hivatkozva a RIA Novosztyi orosz hírügynökség.

Kaszim-Zsomart Tokajev kazah elnök bejelentette, hogy átvette az ország nemzetbiztonsági tanácsának vezetését, és megígérte, hogy a lehető legnagyobb szigorral lépnek fel a közép-ázsiai köztársaságban több mint egy évtizede legsúlyosabb zavargások visszaszorítására.

Tokajev elnök a televízióban mondott beszédében közölte, hogy a zavargások során tömeges támadásokat hajtottak végre a rendvédelmi erők ellen, amelynek a tagjai között halottak és sebesültek is vannak

"Bűnöző csoportok verik a katonáinkat, megalázzák őket, meztelenül vonszolják az utcákon, erőszakoskodnak a nőkkel és fosztogatják az üzleteket" - mondta az elnök.

"Államfőként és mától a biztonsági tanács elnökeként szándékomban áll a lehető legszigorúbban eljárni"

- jelentette ki Tokajev.

A nemzetbiztonsági tanács élén korábban a befolyásos Nurszultan Nazarbajev, az országot 1991-es függetlenné válásától 2019-ig elnökként irányító volt szovjet kommunista kazah pártfőtitkár állt.

A rendőrség a fagyos téli időjárásban vízágyúkat, könnygázt és hanggránátokat vetett be a tüntetők ellen.

Tokajev bejelentette, hogy nem hagyja el az országot, a fővárosban, Nur-Szultanban marad.

Az államfő a nemzethez intézett televíziós beszédében politikai reformokat is ígért, amelyeket rövidesen ismertetni kíván.

Tokajev kéthetes szükségállapotot rendelt el a fővárosban és az ország legnagyobb városában, Almatiban, éjszakai kijárási tilalommal és a közlekedés korlátozásával a két városban és a környékén.

Fegyveres tüntetők Almatiban a polgármesteri hivatal után felgyújtották az elnök rezidenciáját, valamint egy kormányépületet is.

Kanat Tajmerdenov almati kormányzó szerint a zavargások során több mint 120 járművet - közöttük 33 rendőrautót, tűzoltó járműveket és mentőket - gyújtottak fel, több mint 120 boltot, 130 kávéházat és éttermet, valamint mintegy száz irodát fosztottak ki. Több mint 500 embert bántalmaztak, közöttük 130 nőt és idős embert.

A nap második felében elérhetetlenek voltak a hírportálok, a Netblocks netfigyelő szervezet szerint országszerte blokkolták az internet-hozzáférést.

A kazahsztáni tiltakozások Zsanaozenben kezdődtek vasárnap, miután az országban eltörölték a cseppfolyósított földgáz árplafonját, és emiatt jelentősen megemelkedett a benzin alternatívájaként használt autógáz (LPG) ára. A zavargások átterjedtek az ország több városára, köztük Almatira és vidéki településekre is.

Szerdán, amikor a zavargások Almatira és Nur-Szultanra is átterjedtek, a kormány benyújtotta lemondását, de a miniszterek ügyvivőként a helyükön maradnak az új kabinet megalakulásáig.

Az államfői beszéd után nem sokkal a tüntetők elfoglalták Kazahsztán legnagyobb városa, Almati repülőterét. Valamennyi, Almatiból induló és oda érkező járatot átmenetileg töröltek.

Almati terület székhelyén, Taldikorganban a tüntetők ledöntötték a korábbi elnök, Nurszultan Nazarbajev 2016-ban felállított szobrát.

Címlapról ajánljuk
Orbán Viktor: a háborút az Európai Unió elveszítette

Orbán Viktor: a háborút az Európai Unió elveszítette

Miután szombaton évzáró nemzetközi sajtótájékoztatót tartott a miniszterelnök, vasárnap este az M1-nek is interjút adott. Meglátása szerint Brüsszel nagy árat fog fizetni azért, hogy még mindig úgy gondolja, mindent az eddigiek szerint kell tovább csinálni. Ukrajnában és a világban is új realitás van, ehhez kell alkalmazkodni, Magyarország is ezt teszi a gazdasági semlegességgel és a jövő évi költségvetéssel is. "Jobban fogunk élni, de hogy szebben tudunk-e, ez a kérdés" - zárta az interjút.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.12.23. hétfő, 18:00
Gálik Zoltán
a Budapesti Corvinus Egyetem docense
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×