eur:
410.87
usd:
392.14
bux:
79229.24
2024. november 21. csütörtök Olivér
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke az új koronavírus elleni oltóanyagokról tartott brüsszeli sajtóértekezleten 2021. október 18-án. Itt közölte, hogy az Európai Unió több mint egymilliárd adag oltóanyagot exportált több mint 150 országba, és ezáltal a világ legnagyobb szérumexportőre lett.
Nyitókép: MTI/EPA/Reuters pool/Yves Herman

Megindul a kötelezettszegési eljárás Lengyelország ellen

"Komoly aggályok" merültek fel a lengyel alkotmánybíróság júniusi és októberi döntései miatt – szól a EB indoklása.

Az Európai Bizottság kötelezettségszegési eljárást indít Lengyelország ellen, mivel álláspontja szerint "komoly aggályok" merültek fel a lengyel alkotmánybíróság júniusi és októberi döntései miatt – közölte a brüsszeli testület.

A lengyel alkotmánybíróság június 16-án kimondott döntésében alkotmányellenesnek minősítette az Európai Unió Bírósága által ideiglenesen elrendelt intézkedéseket a lengyel bírák fegyelmi felelősségére vonatkozó szabályozás miatt. Október 7-én a taláros testület azt a döntést hozta, hogy uniós szerződések egyes rendelkezései nincsenek összhangban a lengyel alkotmánnyal.

Az Európai Bizottság szerint a lengyel alkotmánybíróság e határozatai

"sértik az autonómia, az elsőbbség, a hatékonyság és az uniós jog egységes alkalmazásának általános elvét, valamint az uniós bíróság ítéleteinek kötelező erejét."

A testület továbbá úgy véli, hogy az alkotmánybíróság döntései sértik az uniós jogot a hatékony bírói jogvédelemhez.

Az Európai Unió végrehajtó intézményének ezen kívül komoly kétségei vannak a lengyel alkotmánybíróság függetlenségével és pártatlanságával kapcsolatban, mivel szerinte több bíró kinevezése az alkotmányossági felülvizsgálati rendszer alapvető szabályainak megsértésével történt. Így "a testület működése már nem felel meg az uniós szerződésekben megfogalmazott követelményeknek. Ugyancsak szabálytalanság és hiányosságok jellemzik az alkotmánybíróság elnökének és alelnökének kinevezését is" – tette hozzá a Bizottság.

Varsónak két hónap áll rendelkezésére, hogy válaszoljon az Európai Bizottság állásfoglalására.

Morawiecki nem ért egyet

Az Európai Bizottság helytelenül értelmezi az uniós tagállamok és az Európai Unió (EU) szervei közötti hatásköri megosztást - jelentette ki Mateusz Morawiecki lengyel kormányfő.

Az EB "helytelenül értelmezi az uniós alapszerződés 5-ös cikkelyében foglalt elvet az átruházott hatáskörökről" - kommentálta a döntést Morawiecki, válaszolva a sajtóértekezletén feltett újságírói kérdésre. Mint hozzátette, az ilyen értelmezés "természetesen problémát okoz", mégpedig magára az EB-re vonatkozóan is.

Egyre több uniós tagállam észreveszi, hogy "a hatásköröket valahogyan el kell határolni egymástól" - állapította meg Morawiecki, aláhúzva: meg kell különböztetni azt, amiről az EU dönthet, attól, ami a lengyel államra tartozik.

Nehezményezte, hogy "tovább mélyül Brüsszel bürokratikus centralizmusa",

és ennek a folyamatnak Morawiecki szerint "valamilyen módon gátat kell vetni".

Annak kapcsán, hogy az EB szerdán kétségbe vonta a lengyel alkotmánybíróság függetlenségét, a kormányfő hangsúlyozta: "igazán mélységesen nem ért egyet" ezzel az állítással. A varsói taláros testület teljesíti a függetlenség és a pártatlanság minden követelményét, és arról gondoskodik, hogy az alaptörvény valóságosan Lengyelország legfőbb törvénye legyen - húzta alá.

Kiemelte azt is, hogy az érvelés folytonossága áll fenn a lengyel alkotmánybíróság által különféle kormányok idején, konkrétan 2005-ben, 2010-ben, 2011-ben, valamint idén hozott, a lengyel és az uniós jog viszonyáról szóló ítéleteinél.

A lengyel alkotmány és az ország szuverenitása elleni támadásnak nevezte az EB döntését a Szolidáris Lengyelország nevű kisebb kormánykoalíciós pártot képviselő Stanislaw Kaleta igazságügyi miniszterhelyettes. "Olyan művelet van folyamatban, mely során az alkotmánybíróságokat alárendelik az EU-nak" - írta Kaleta a Twitter közösségi honlapján.

Címlapról ajánljuk
Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség
Tudósítónktól

Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség

Szlovákiában a rendőrség Szervezett Bűnözés Elleni Hivatala létrehozott egy különleges nyomozócsoportot, melynek feladata az elmúlt választási időszakban Ukrajnának adott szlovák katonai felszerelések adományozásával kapcsolatos jogsértések felderítése. A vizsgálat kiterjed az akkori védelmi minisztérium és a kormány tagjainak döntéseire.

Fontos kérések az érkező havazás miatt, mindenkit érint

Bár a meteorológiai prognózisokban mindig van némi bizonytalanság, az aktuális előrejelzések szerint november 22-én, pénteken akár nagyobb mennyiségű hó is hullhat Budapesten.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Ahogyan arra számítani lehetett, megérkezett a 2025-ben még fennmaradó extraprofitadókról szóló kormánydöntés. A Magyar Közlöny csütörtök esti számában ugyanis megjelent a kormány legújabb rendelete, mely azt szabályozza, hogy miként marad velünk a bankok extraprofitadója, valamint a biztosítók és kiskereskedelmi cégek pótadója. Az eredetileg két évre ígért extraprofitadók egy jelentős része tehát négy évig hatályban marad. A kormány rendelete egyúttal azt is tartalmazza, hogy mely extraprofitadóktól szabadulhatnak meg jövőre az érintett ágazatok. Ezek szerint örülhetnek a gyógyszergyártók, a távközlési szektor cégei, valamint a megújuló energiát termelők, bányajáradék-alanyok.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×