eur:
410.98
usd:
392.54
bux:
79229.24
2024. november 21. csütörtök Olivér
Az Európai Unió zászlaja tükröződik az Európai Bizottság épületének ablakain Brüsszelben 2020. december 19-én. Az Egyesült Királyság január 31-én kilépett az Európai Unióból. Távozásának napján december 31-ig tartó - vagyis nem egészen két hét múlva lejáró - átmeneti időszak kezdődött el azzal a céllal, hogy legyen idő a megállapodásra a majdani kétoldalú viszonyrendszer feltételeiről, mindenekelőtt egy szabadkereskedelmi egyezményről. Mindeddig azonban nem sikerült megállapodást elérni.
Nyitókép: MTI/AP/Virginia Mayo

Szakértő: nincs kétség a lengyel kötelezettségszegési eljárás kimenetele felől

Az Európai Bizottság kötelezettségszegési eljárást indított Lengyelország ellen, mivel szerinte komoly aggályok merültek fel a lengyel alkotmánybíróság júniusi és októberi döntései miatt – közölte a brüsszeli testület. A folyamat okairól és várható következményeiről Tóth Norbert nemzetközi jogászt, a Nemzeti Közszolgálati egyetem docensét kérdeztük.

Az Európai Bizottság két lengyel alkotmánybírósági döntés miatt kezdeményezett kötelezettségszegési eljárás Lengyelországgal szemben – hívta fel a figyelmet érdeklődésünkre Tóth Norbert nemzetközi jogász.

Emlékeztetett, a lengyel alkotmánybíróság 2021. október 7-én, illetve korábban, már a nyár folyamán is az Európai Unió Bíróságának egy ítéletével kapcsolatban megállapította, hogy az Európai Unió alapító szerződéseinek bizonyos rendelkezései meghatározott esetekben ellentétesek a lengyel alkotmánnyal, így azokat lényegében a lengyel alkotmány alá rendelte. Természetesen mindezt az Európai Unió teljesen másképp látja. Így tehát kialakult – részben a lengyel alkotmánybíróság, részben az Európai Unió Bírósága között – egy

patthelyzet, ami feloldásához döntésre kell majd jutni, hogy konkrét esetekben mely jogszabályoknak vannak elsőbbségük: az alapító szerződéseknek, vagy a lengyel alkotmánynak

– magyarázta a Nemzeti Közszolgálati egyetem docense hozzátéve, ahogyan nincs kétség, hogy a lengyel alkotmánybíróság a lengyel alkotmányt tekinti elsődlegesnek, úgy afelől sem lehet, hogy az Európai Unió Bírósága a kötelezettségszegési eljárás végén – miután az várhatóan a bizottsági szakaszból át fog lépni a bírósági szakaszba –, meg fogja állapítani azt, hogy az alapító szerződéseknek elsőbbsége van.

Hozzátette: Lengyelország volt egy sok vitát kavart igazságügyi reform az elmúlt években, mely során a lengyel alkotmánybíróság mellett létrehoztak egy úgymond fegyelmi kamarát, aminek a vezetője a bírókkal szembeni eljárások során – a lengyel jogszabály alapján – elvonhat ügyeket az adott lengyel bírótól. Mindez azonban azzal is együtt jár, hogy az érintett bíró nem kezdeményezhet előzetes döntéshozatalai eljárást abban az ügyben az Európai Unió Bírósága előtt, miközben az előzetes döntéshozatalai eljárás az egyik legfontosabb eljárástípus az Európai Unió Bíróságának működése során. Az a lényege, hogy a tagállami bíróságok, amennyiben az előttük lévő ügyekben az uniós alapító szerződések értelmezését látják szükségszerűnek, akkor az Európai Unió Bíróságához fordulhatnak közvetlenül, kérve az értelmezést. A fentiek értelmében viszont lényegében megfosztották a – fegyelmi eljárás esetében – a lengyel bírókat ettől a lehetőségüktől.

Az unió bíróság tehát azt mondja, hogy ezzel nem biztosított az uniós jog értelmezést célzó hatékony jogorvoslati lehetőség Lengyelországban.

„Ebben áll a kötelezettségszegés a bizottság, és véleményem szerint majd az eljárás végén a bíróság álláspontja szerint is” – fűzte hozzá Tóth Norbert.

A bizottság állásfoglalása úgy fogalmaz: „A lengyel alkotmánybíróság működése már nem felel meg az uniós szerződésekben megfogalmazott követelményeknek. Ugyancsak szabálytalanság és hiányosságok jellemzik az alkotmánybíróság elnökének és alelnökének kinevezését is.” Mindeközben nem minden uniós tagországban van alkotmánybíróság, tehát az elvileg egy plusz biztonságot is adhatna Lengyelország esetében (is).

A szakértő ezzel kapcsolatban elmondta, hogy 2015-ben, amikor Lengyelországban parlamenti- és elnökválasztást tartottak, a régi összetételű parlament öt megüresedő alkotmánybírósági helyet feltöltött azzal, hogy megválasztott alkotmánybírákat. Majd az új parlament szintén öt új alkotmánybírát választott, köztük az elnököt és az alelnököt is, amit lényegében azóta is kifogásol az Európai Unió, mondván, hogy az alkotmánybíróságnak a függetlenségre a végrehajtó hatalomtól nem biztosított, amit értelemszerűen a lengyelek tagadnak. De a lengyel alkotmánybíróság is nagyon érzékeny erre a kérdésre, hiszen az elnöke és alelnöke olyan személy, aki érintve érzi magát közvetlenül az uniós intézmények kritikáját illetve – tette hozzá a nemzetközi jogász.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség
Tudósítónktól

Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség

Szlovákiában a rendőrség Szervezett Bűnözés Elleni Hivatala létrehozott egy különleges nyomozócsoportot, melynek feladata az elmúlt választási időszakban Ukrajnának adott szlovák katonai felszerelések adományozásával kapcsolatos jogsértések felderítése. A vizsgálat kiterjed az akkori védelmi minisztérium és a kormány tagjainak döntéseire.

Fontos kérések az érkező havazás miatt, mindenkit érint

Bár a meteorológiai prognózisokban mindig van némi bizonytalanság, az aktuális előrejelzések szerint november 22-én, pénteken akár nagyobb mennyiségű hó is hullhat Budapesten.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Ahogyan arra számítani lehetett, megérkezett a 2025-ben még fennmaradó extraprofitadókról szóló kormánydöntés. A Magyar Közlöny csütörtök esti számában ugyanis megjelent a kormány legújabb rendelete, mely azt szabályozza, hogy miként marad velünk a bankok extraprofitadója, valamint a biztosítók és kiskereskedelmi cégek pótadója. Az eredetileg két évre ígért extraprofitadók egy jelentős része tehát négy évig hatályban marad. A kormány rendelete egyúttal azt is tartalmazza, hogy mely extraprofitadóktól szabadulhatnak meg jövőre az érintett ágazatok. Ezek szerint örülhetnek a gyógyszergyártók, a távközlési szektor cégei, valamint a megújuló energiát termelők, bányajáradék-alanyok.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×