Infostart.hu
eur:
382.2
usd:
328.23
bux:
108922.07
2025. december 6. szombat Miklós
Jaroslaw Kaczynski, a kormányzó Jog és Igazságosság Pártjának (PiS) elnöke (j) és Mateusz Morawiecki miniszterelnök Varsóban 2018. október 21-én, a lengyel önkormányzati választások első fordulójának estéjén.
Nyitókép: MTI/PAP/Jakub Kaminski

Lengyelország 21 éve példátlan húzásra készül az Európai Unióban

A vétófenyegetést utoljára Ausztria alkalmazta 2000-ben, és az drámai hatást váltott ki – emékeztetett Gyévai Zoltán, az EU Monitor főszerkesztője.

Lengyelország igazságügyi minisztere szerint az országnak fel kellene függesztenie az uniós költségvetésbe történő befizetéseit, és meg kellene vétóznia az európai politikákat, ha Brüsszel csökkenti a Varsónak szánt pénzeket, és fokozza a jogállamiságért folytatott harcot.

Az EU Monitor főszerkesztője úgy látja, most mindenki emeli a tétet a vitában, és megpróbálja a másik gyenge pontját megtalálni ebben a játékban. Gyévai Zoltán szerint a lengyelek esetében ez a drasztikus lépés sem kizárható. Lengyelországot már az európai bírósági ítéletek végrehajtásának megtagadása miatt már most is sújtják pénzügyi büntetések. Ha Lengyelország emiatt felfüggeszti a befizetéseket, akkor az Európai Uniótól is annyival kevesebbet kap majd a kohéziós forrásokból, strukturális alapokból.

"A lengyelek erre mondják azt, hogy ha ez így lesz, akkor mi is emeljük a tétet, és meg fogunk vétózni mindent. Ha odáig eljutnánk, akkor egy olyan válság alakulna ki, amire legutoljára az Európai Unióban 2000-ben volt példa, akkor Ausztriát próbálta az akkor még 14 partnerország elszigetelni" – emlékeztetett a szakértő. Mint felidézte, abban az esetben a Jörg Haider vezette a Szabadságpárt kormányra kerülése miatt voltak uniós szankciók.

"Ma már ez nem is esemény, de akkor drámai hatást váltott ki, hogy a 14 tagállam megpróbálta Ausztriát partvonalra szorítani. Nem működött, mert Ausztria fontos döntésekben nem vett részt, vagy pedig éppen vétózott" – mondta Gyévai Zoltán.

Az EU Monitor főszerkesztője ugyanakkor arra is felhívta a figyelmet, hogy Varsó esetleges vétózása nem csak Brüsszelnek jelentene gondot, hanem a magyar kormánynak is, hiszen Magyarországnak is vannak érdekei, és ha a lengyelek mindent megvétóznak, az adott esetben magyar érdeket is sérthet.

"Nyilván vigyázni fognak arra, hogy ez ne történjék meg, csak ez nem Brüsszel kérdése, ez az Európai Unió kérdése. Az Európai Unió mi vagyunk, tehát ha Lengyelország beáll a vétózásra, az bizony magyar érdekeket is sérthet" – emelte ki Gyévai Zoltán.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.12.08. hétfő, 18:00
Szlávik János
a Dél-Pesti Centrumkórház infektológiai osztályának vezetője
Kiszabadult a szélsőjobboldali szellem a palackból: Európában jól ismert üzenetekkel erősödik a „japán Trump”

Kiszabadult a szélsőjobboldali szellem a palackból: Európában jól ismert üzenetekkel erősödik a „japán Trump”

Az utóbbi évek alaposan átrajzolták Japán politikai életének valóságát. Az elmúlt 70 évben szinte folyamatosan kormányzó jobboldali Liberális Demokrata Párt (LDP) történelmi válságát éli, közben új formációk emelkednek fel. A helyzet 2025 novemberében forró lett Tokióban, amikor a kormányfő kijelentette, hogy a szigetország beavatkozna katonailag, amennyiben Kína megtámadná Tajvant. A mondatok súlyos feszültséghez vezettek, ám ennél is érdekesebb, hogy a miképpen hatott a szigetországban már egyébként is erősödő japán nacionalizmusra. Ennek legfőbb képviselője már okozott meglepetést választások során, ráadásul olyan politikai trendek törtek be az ország mindennapjaiba, amelyek máshol már jól ismertek lehetnek.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×