eur:
411.21
usd:
392.76
bux:
79229.24
2024. november 22. péntek Cecília
Jaroslaw Kaczynski, a kormányzó Jog és Igazságosság Pártjának (PiS) elnöke (j) és Mateusz Morawiecki miniszterelnök Varsóban 2018. október 21-én, a lengyel önkormányzati választások első fordulójának estéjén.
Nyitókép: MTI/PAP/Jakub Kaminski

Lengyelország 21 éve példátlan húzásra készül az Európai Unióban

A vétófenyegetést utoljára Ausztria alkalmazta 2000-ben, és az drámai hatást váltott ki – emékeztetett Gyévai Zoltán, az EU Monitor főszerkesztője.

Lengyelország igazságügyi minisztere szerint az országnak fel kellene függesztenie az uniós költségvetésbe történő befizetéseit, és meg kellene vétóznia az európai politikákat, ha Brüsszel csökkenti a Varsónak szánt pénzeket, és fokozza a jogállamiságért folytatott harcot.

Az EU Monitor főszerkesztője úgy látja, most mindenki emeli a tétet a vitában, és megpróbálja a másik gyenge pontját megtalálni ebben a játékban. Gyévai Zoltán szerint a lengyelek esetében ez a drasztikus lépés sem kizárható. Lengyelországot már az európai bírósági ítéletek végrehajtásának megtagadása miatt már most is sújtják pénzügyi büntetések. Ha Lengyelország emiatt felfüggeszti a befizetéseket, akkor az Európai Uniótól is annyival kevesebbet kap majd a kohéziós forrásokból, strukturális alapokból.

"A lengyelek erre mondják azt, hogy ha ez így lesz, akkor mi is emeljük a tétet, és meg fogunk vétózni mindent. Ha odáig eljutnánk, akkor egy olyan válság alakulna ki, amire legutoljára az Európai Unióban 2000-ben volt példa, akkor Ausztriát próbálta az akkor még 14 partnerország elszigetelni" – emlékeztetett a szakértő. Mint felidézte, abban az esetben a Jörg Haider vezette a Szabadságpárt kormányra kerülése miatt voltak uniós szankciók.

"Ma már ez nem is esemény, de akkor drámai hatást váltott ki, hogy a 14 tagállam megpróbálta Ausztriát partvonalra szorítani. Nem működött, mert Ausztria fontos döntésekben nem vett részt, vagy pedig éppen vétózott" – mondta Gyévai Zoltán.

Az EU Monitor főszerkesztője ugyanakkor arra is felhívta a figyelmet, hogy Varsó esetleges vétózása nem csak Brüsszelnek jelentene gondot, hanem a magyar kormánynak is, hiszen Magyarországnak is vannak érdekei, és ha a lengyelek mindent megvétóznak, az adott esetben magyar érdeket is sérthet.

"Nyilván vigyázni fognak arra, hogy ez ne történjék meg, csak ez nem Brüsszel kérdése, ez az Európai Unió kérdése. Az Európai Unió mi vagyunk, tehát ha Lengyelország beáll a vétózásra, az bizony magyar érdekeket is sérthet" – emelte ki Gyévai Zoltán.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség
Tudósítónktól

Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség

Szlovákiában a rendőrség Szervezett Bűnözés Elleni Hivatala létrehozott egy különleges nyomozócsoportot, melynek feladata az elmúlt választási időszakban Ukrajnának adott szlovák katonai felszerelések adományozásával kapcsolatos jogsértések felderítése. A vizsgálat kiterjed az akkori védelmi minisztérium és a kormány tagjainak döntéseire.

Fontos kérések az érkező havazás miatt, mindenkit érint

Bár a meteorológiai prognózisokban mindig van némi bizonytalanság, az aktuális előrejelzések szerint november 22-én, pénteken akár nagyobb mennyiségű hó is hullhat Budapesten.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Ahogyan arra számítani lehetett, megérkezett a 2025-ben még fennmaradó extraprofitadókról szóló kormánydöntés. A Magyar Közlöny csütörtök esti számában ugyanis megjelent a kormány legújabb rendelete, mely azt szabályozza, hogy miként marad velünk a bankok extraprofitadója, valamint a biztosítók és kiskereskedelmi cégek pótadója. Az eredetileg két évre ígért extraprofitadók egy jelentős része tehát négy évig hatályban marad. A kormány rendelete egyúttal azt is tartalmazza, hogy mely extraprofitadóktól szabadulhatnak meg jövőre az érintett ágazatok. Ezek szerint örülhetnek a gyógyszergyártók, a távközlési szektor cégei, valamint a megújuló energiát termelők, bányajáradék-alanyok.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×