eur:
411.11
usd:
392.25
bux:
79229.24
2024. november 21. csütörtök Olivér
Olaf Scholz, a Német Szociáldemokrata Párt (SPD) kancellárjelöltje a német kormány megalakítására készülő pártok, az SPD, a Szabad Demokrata Párt (FDP) és a Zöldek koalíciós szerződésének ismertetésén Berlinben 2021. november 24-én. A koalíciós szerződés csak azután lép hatályba, ha azt a pártok külön-külön is elfogadják. A december 6-án kezdődő héten a szövetségi parlamentben (Bundestag) megválaszthatják kancellárnak a 63 éves Olaf Scholzot, és megalakulhat az új német kormány.
Nyitókép: MTI/AP/DPA/Michael Kappeler

Az új német kancellár nem kizárólag barátkozni ment Párizsba

Emmanuel Macron megítélése szerint "erős a nézetazonosság" és "az együttműködés szándéka" közte és az új német kancellár, Olaf Scholz között. A francia elnök ezt a német kollégájával tartott közös sajtótájékoztatóján mondta pénteken, miután megbeszélést folytattak a francia elnöki hivatalban.

Emmanuel Macron az érintett témák közül az európai határok külső védelmét, a migrációs témákra adandó közös választ, valamint a Afrikához és a Kínához fűződő viszonyt emelte ki.

"Megvitattuk, hogyan tudjuk Európát erősebbé tenné, az európai szuverenitást minden dimenziójában megerősíteni. Gazdasági, biztonságpolitikai és külpolitikai kérdésekről volt szó" - mondta a német kancellár. "Fontos, hogy egy irányban lépjünk fel, hogy együtt dolgozzunk. Ezért nem egyszerűen baráti látogatás volt ez, hanem azonnal nagyon konkrétan megvitattunk minden olyan témát, amely a közeljövőben napirendre kerül" - tette hozzá.

A hivatalába két nappal ezelőtt beiktatott új német kancellár első hivatalos látogatását Párizsban tette, ahol munkaebéden fogadta őt a francia elnök. Az elnöki hivatal tájékoztatása szerint a két ország vezetője elsősorban uniós kérdésekről egyeztetett három héttel azelőtt, hogy Franciaország átveszi az unió soros elnöki tisztét.

Annak kapcsán, hogy Párizs az uniós költségvetési szabályok felülvizsgálatát javasolja, Olaf Scholz kijelentette, hogy a gazdasági növekedés nem összeegyeztethetetlen a pénzügyi stabilitással.

"Meg kell őrizni a növekedést, amelyet a(koronavírus-járvány utáni visszaesést ellensúlyozni hivatott uniós) helyreállítási alap indított be. Ugyanakkor a pénzügyi stabilitáson is dolgoznunk kell" - mondta a német kancellár. "Ez nincs egymással ellentmondásban. Számomra ez ugyanannak az erőfeszítésnek a két oldala" - tette hozzá, jelezve, hogy Párizs és Berlin közös elképzeléseket fog kialakítani ebben a kérdésben.

Emmanuel Macron csütörtökön úgy vélte, hogy felül kell vizsgálni az uniós költségvetési szabályokat, miután a 3 százalékos deficitszabályt már meghaladta az élet.

A járványhelyzet miatt "zárójelbe tettük a költségvetési szabályok betartását" - emlékeztetett. "Vissza kell térnünk olyan szabályokhoz, amelyek lehetővé teszik a gazdaságaink konvergenciáját, de nem tehetünk úgy, mintha mi sem történt volna. Nem térhetünk vissza az 1990-es években létrehozott költségvetési kerethez" - hívta fel a figyelmet.

A francia elnök pénteken abban egyetértett Olaf Scholz-cal, hogy "a költségvetési szigort meg kell tartani" az eurózónában,

ugyanakkor "a növekedést is támogatni kell" Európában, új ipari nagyvállalatok "építésével" az "európai szuverenitás" megerősítéséhez.

"Mechanizmusokat kell találnunk, vagy rugalmasságot vagy pedig olyan új szabályokat, amelyekkel lehetővé válik e három cél együttes elérése" - fogalmazott a francia elnök.

A német kancellár Párizsból Brüsszelbe utazott tovább, ahol találkozik Ursula von der Leyennel, az Európai Bizottság elnökével és Charles Michellel, az Európai Tanács elnökével, valamint megbeszélést folytat Jens Stoltenberg NATO-főtitkárral is. Scholz vasárnap már Varsóban tárgyal.

Címlapról ajánljuk
Kalas Vivien Várhelyi Olivér uniós biztosi jelöléséről: kompromisszumos megoldás született

Kalas Vivien Várhelyi Olivér uniós biztosi jelöléséről: kompromisszumos megoldás született

A magyar uniós biztosjelölttől elvett szakterületek közül kettő az egészségügyi válságkezeléshez, egy pedig a szexuális és reprodukciós jogokkal kapcsolatos hatáskörhöz kapcsolódik – mondta az InfoRádióban a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Eötvös József Kutatóközpont Európa Stratégia Kutatóintézetének főreferense. Kalas Vivien szerint az új Európai Bizottságtól nem igazán várhatók nagy változások, talán az ECR képviselőcsoport hozhat be új gondolatokat a mindennapos munkába.

Kaiser Ferenc: az oroszoknál maradhatnak az elfoglalt ukrajnai területek, de ez rablóháborút legitimálna

Békekötés nem várható, maximum tűzszünetet lehet elérni Ukrajnában, ami viszont nem biztos, hogy elég lesz az Egyesült Államoknak – mondta az InfoRádióban a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense arra reagálva, hogy egyes források szerint Vlagyimir Putyin tárgyalna az ukrajnai fegyverszünetről Donald Trumppal. Kaiser Ferenc szerint ha elapadnak a nyugati támogatások, akkor egész Ukrajna elveszhet.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Kemény szankciót jelentett be Amerika - Hogyan érinti ez a magyar gázellátást?

Kemény szankciót jelentett be Amerika - Hogyan érinti ez a magyar gázellátást?

Az Egyesült Államok újabb szankciókat vezetett be Oroszország ellen, ezúttal a Gazprombankot és további 50 kisebb-nagyobb orosz pénzintézetet célozva meg. A lépés célja, hogy tovább korlátozza Oroszország hozzáférését a nemzetközi pénzügyi rendszerhez, és megnehezítse az ukrajnai háború finanszírozását. Az intézkedések a Biden-adminisztráció utolsó hónapjában történnek, és jelentős hatással lehetnek az orosz költségvetésre, de a magyar gazdaság szempontjából is izgalmas a helyzet, mivel Magyarország évente 4,5 milliárd köbméter földgázt kap Oroszországtól, amelyet a Gazprom szállít, a szankció alá kerülő Gazprombank kezeli az energiacég pénzügyeit.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×