Infostart.hu
eur:
387.67
usd:
330.57
bux:
109547.02
2025. december 19. péntek Viola
Florin Citu román miniszterelnök (b) és Kelemen Hunor, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke, miniszterelnök-helyettes a legnagyobb frakcióval rendelkező ellenzéki Szociáldemokrata Párt (PSD) által beterjesztett bizalmatlansági indítvány vitáján a kétkamarás román parlament együttes ülésén 2021. október 5-én.
Nyitókép: MTI/Baranyi Ildikó

Kelemen Hunor: az államformaváltás indokolja a nagykoalíciót

A Romániai Magyar Demokrata Szövetség megkezdi a tárgyalásokat a jobbközép Nemzeti Liberális Párttal és a Szociáldemokrata Párttal egy, a nemzeti kisebbségek frakciója által is támogatott nagykoalíció kialakítására. Az alkotmányos reform a feltétele annak, hogy az RMDSZ a nagykoalíció része legyen – mondta az InfoRádiónak a Romániai Magyar Demokrata Szövetség elnöke.

Kelemen Hunor szerint a romániai kormány- és politikai válság megoldására – több próbálkozást követően – az egyetlen lehetőség a nagykoalíció lehet. Mindez az RMDSZ számára ebben a pillanatban több mint matematika, hangsúlyozta, hiszen egy nemzeti közösséget képviselnek, azzal együtt, hogy a nagykoalíciónak akkor látná értelmét, ha alkotmányos reform is megvalósulna. A szövetség elnöke kiemelte, a kormányprogramnak tartalmaznia kell azokat a számukra fontos kérdéseket, amelyek az identitás megőrzéséhez kapcsolódnak, az oktatástól egészen a nemzeti kisebbségi törvény elfogadásáig. „Ez a közösség elvárása, igénye” – fogalmazott.

Az RMDSZ elnöke szerint az alkotmányos reform az, ami nagykoalíciót indokol, máskülönben nincs szükség 68-69 százalékos többségre a parlamentben.

Ez mindenekelőtt a parlamentáris köztársaság kialakítását jelentené,

megváltoztatva azt a félelnöki rendszert, amely az elmúlt 30 évben többször bebizonyította, hogy politikai konfliktusoknak a forrása. Kelemen Hunor elismerte, hogy egy nagykoalícióban az RMDSZ súlya matematikailag csökkenhet, de politikai érvekkel és szempontokkal, azzal, hogy egy közösséget képviselnek, próbálják majd megtartani. Ragaszkodni fognak ahhoz, hogy az eddig általuk vezetett tárcákat megőrizhessék, valamint azokhoz a célkitűzésekhez, amelyeket a múlt év decemberében elfogadtak.

A szövetség elnöke nem számít jelentős, nagyobb vitákra a tárgyalások során a felek között, de ettől még két-három hétig is elhúzódhat, miután össze kell hangolniuk az elképzeléseiket a Szociáldemokrata Párttal, amely eddig ellenzékben volt és bizonyos értelemben világszemléletében is különbözik attól, amit a régi koalíció képviselt.

Kelemen Hunor szerint van-fogadókészség a lehetséges koalíciós partnerek részéről az alkotmányos reformra, vagyis Románia államforma-váltására, legalábbis az eddigi informális beszélgetésekből számára ez körvonalazódott, de azért a következő hetekben fog kiderülni, hogy milyen mélyre lehet menni az alkotmányos reformokkal.

„Az én tapasztalatom az a 2013-14-es kísérlet után, hogy nem szabad túl sok célt, alkotmányos fejezetet megjelölni, hogy ne vesszünk el a részletekben.

A nagy dolgokra kell koncentrálni”

– fogalmazott.

Az RMDSZ elnöke azt is megjegyezte, ha két-három hét alatt nem lehet összehozni a nagykoalíciót, valószínűleg az sem járható út. Akkor viszont már komolyan el kell gondolkodni egy jövő tavaszi előre hozott választáson, mert működőképes koalíció nélkül 2024-ig „nem szabad, nem érdemes kínlódni” – zárta szavait Kelemen Hunor.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Magyarics Tamás: nagy tankerhajóként fordul az Egyesült Államok az új nemzetbiztonsági stratégiával

Magyarics Tamás: nagy tankerhajóként fordul az Egyesült Államok az új nemzetbiztonsági stratégiával

A nyugati félteke védelme nagyobb hangsúlyt kapott az Egyesült Államok nemzetbiztonsági stratégiájában, mint korábban – erről is részletesen beszélt az InfoRádió Aréna című műsorában Magyarics Tamás külpolitikai szakértő, az Eötvös Loránd Tudományegyetem emeritus professzora. Sorra vette Washington terveit a nagy óceáni átjáróknál, megvilágította a Kínát, Grönlandot, Venezuelát érintő amerikai célok hátterét.

Gazdatüntetés Brüsszelben: borult az eredeti akciózási terv, útlezárások jönnek az EU-csúcs helyszínén

Európai egység alakult ki a gazdatársadalomban a mostani brüsszeli tiltakozást illető két ügyben: senki nem szeretne nagy mennyiségű, ellenőrizetlen dél-amerikai élelmiszer ellen küzdeni a piacért, illetve a green dealből adódó átállás anyagi terheit sem vállalnák a jelenlegi formájában. A tüntetés eredeti programját borították az éjszakai akciózások, amelyek jelenleg ott zajlanak, ahol a zárolt orosz vagyont Brüsszelben őrzik. Helyszíni tudósítás.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.12.19. péntek, 18:00
Gálik Zoltán
a Budapesti Corvinus Egyetem docense
Megforgatták a forintot, megjött a fordulat is

Megforgatták a forintot, megjött a fordulat is

Jelentős mértékben gyengült a magyar fizetőeszköz árfolyama az elmúlt napokban az euróval és a dollárral szemben. A piaci mozgás hátterében nagyrészt az MNB keddi sajtótájékoztatóján elhangzott gondolatok állnak, amelyek a magyar jegybank lazuló előretekintő iránymutatását és - az adatok megfelelő alakulása esetén - a kamatcsökkentési ciklus megkezdését vetítették előre. Az MNB kommunikációs hangvételének puhulására erős piaci reakció érkezett: a forint árfolyama a döntés óta közel 6 egységet emelkedett az euróval és a dollárral szemben is, ami körülbelül 1,5 százalékos gyengülésnek felel meg. A forint gyengülő tendenciája kezdetben ma is folytatódott (az euró jegyzése már az október vége óta nem látott 390-es szint felett is járt), Kurali Zoltán MNB-alelnök óvatosságot hangsúlyozó megszólalása azonban fordulatot hozott a devizapiacokon. Végül erősödéssel állt meg az árfolyam.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×