Linda Klebernek és férjének 16. századi étterme volt a németországi Ahrweilerben - egészen idén nyárig. Egy villámárvízben elvesztették az éttermet, de családjuk életben maradt, akárcsak az a férfi, akit férje mentett ki a vízből.

A július közepén leginkább Belgiumot és Németországot sújtó, óriási esőzéseket követő villámárvizekben több mint 200 ember vesztette életét, köztük 130 a németországi Ahr völgyében, Bonntól 32 kilométerre. 38 ember a belgiumi Vesdre völgyében halt meg, ahol még ősszel is zajlottak a viták arról, hogy esetleg gondatlanságból következhetett-e be a tragédia, a hatóságok ugyanis állítólag nem reagáltak az uniós árvízriasztó rendszerek figyelmeztetésére.

Hollandia is érintett volt: Limburg provinciát katasztrófa sújtotta területnek nyilvánították a BBC cikke szerint annak ellenére, hogy a hollandok árvizek terén begyűjtött tapasztalatai kifizetődtek - amikor a víz áttört egy gáton, ártéri területet öntött el, ahol semmiben sem tudott kárt tenni. Luxemburgban is 6500, az árvizekkel kapcsolatos káresetet jelentettek, az összkár 125 milliós.

Sokkoló a pusztítás

Leginkább a Németországban, a világ negyedik legnagyobb gazdaságában, a technikai innováció és a mérnöki képességek kiválóságainak otthonában tapasztalt pusztítás mértéke és halálesetek száma vetette fel a kérdést, hogy képes-e bárki jól kezelni a klímaváltozást, ha még a leggazdagabb országok is így járhatnak.

Az Ahr általában békésen folyik át a szőlőtőkékkel teli, meredek és keskeny, a Rajna felé vezető völgyén, de július 15-én reggel tombolt, épületek százait rombolta le, hidak tucatjait sodorta el, és a vasúti pályát is járhatatlanná tette. Lisa Thalhaimer szerint, akinek ükapja Ahrweilerben volt cipész, és aki most a Princeton Egyetemen tanul klímaváltozás-tudományt, sokkoló, hogy hányan haltak bele az árvízbe. Úgy gondolja, a német lakosok joggal várhatnák el, hogy létezzen egy jól működő jelzőrendszer az ilyen tragédiák kivédésére - Amerikában ez már létezik.

Lamia Messari-Becker, a Siegeni Egyetem építőmérnöki professzora és a német kormány fenntartható városfejlesztéssel foglalkozó tanácsadója egyetért, véleménye szerint a veszélyeztetett ingatlanok

digitális árvízriasztóinak általánosnak kellene lenniük,

mint a füstérzékelőknek. Szerinte ezek hiánya katasztrófa egy olyan iparosodott ország számára, mint Németország.

A klímaváltozás lehet az ok

A német meteorológiai szolgálat az özönvízszerű esőzést előrejelezte, de árvízriadót bejelenteni már sok különböző hatóság bevonását igénylő, komplex és nehézkes folyamat. Pedig a folyamat gyorsítása elengedhetetlen, egy tanulmány - amely szakértői ellenőrzés előtt áll - ugyanis azt sugallja, ebben az árvízben is szerepe volt a klímaváltozásnak.

Mivel az üvegházhatású gázok felmelegítik a levegőt, így az több nedvességet képes megtartani, a tudósok szerint aligha kétséges, hogy az ilyen események világszerte gyakoribbá és veszélyesebbé válnak.

Az ember okozta éghajlatváltozás valószínűleg a fő mozgatórugója az özönvízszerű esőzések gyakoriságának és intenzitásának az 1950-es évek óta bekövetkezett növekedésének az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület (IPCC) nemrégiben kiadott, mérföldkőnek számító jelentése szerint is.

"Nagyon valószínű, hogy a folytatódó globális felmelegedés hatására a legtöbb régióban a heves csapadékesemények fokozódnak és gyakoribbá válnak" - teszi hozzá a jelentés.

Másképp kell építkezni is

A felkészülés érdekében Európának, nem csak Németországnak óriási feladatot kell megoldania infrastruktúrájának korszerűsítésében Messari-Becker professzor szerint. Ebbe az is beletartozik, hogy egyes ártérben fekvő településeket el kell hagyniuk lakosaiknak.

Az újjáépítések jelenleg is zajlanak: azok gyorsasága mellett a biztonságosság is fontos tényező. Michael Kriechel helyi borász, aki 30 ezer üveg bor mellett még hordókban pihenő további 40 ezer üvegnek megfelelő mennyiséget vesztett el az árvízben, arra emlékeztet, hogy teljesen nem egyedi az idei nyári eset: már az 1910-es években is pusztított hasonló árvíz a környéken. Bár a felmelegedés miatt borvidékként jobban működik majd ez a régió, ez csekély vigasz - egy szakértő szerint az Ahr-völgyben termelt borok 15 százaléka eshetett az árvíz áldozatául.

Messari-Becker professzor szerint a házakat a régióban mélyebb alapokkal kell mostantól felhúzni, valamint az épületek földszintjét úgy kell tervezni, hogy adott esetben a víz biztonságban át tudjon rajtuk folyni.

A professzor a szivacsváros várostervezési koncepció híve, amely a hagyományos betongátak, gátak és vízelvezető berendezések helyett olyan intézkedéseket alkalmaz, mint tetőkertek, vízáteresztő járdák és városi erdők, amelyek elnyelik a vizet ár esetén is.

Az éghajlatváltozás egyértelműen kihívás elé állítja az emberek ellenálló képességét és találékonyságát, de Linda Kleber, aki most egy új éttermet vezet a korábbinál magasabb fekvésű területen, bizakodó.

"Wir schaffen das. Mindig ezt mondjuk. Wir schaffen das. Meg fogjuk csinálni" - magyarázza.