Magyarországon jelenleg a közép-európai nyári időt (CEST) használjuk, október 31-én éjjel térünk át a közép-európai időzónára (CET).

Amennyiben az óraátállítás eltörlésekor az utóbbi időzónát választanánk, úgy a gyakorlatban a télen megszokott napfelkelték és napnyugták megmaradnak, nyáron viszont lenne olyan nap, amikor már hajnali négy előtt világos lenne – írja a hirado.hu.

A CEST esetén a nyáron megszokott napok mellett egy-egy téli reggel lenne sötét, amikor reggel fél kilenckor kel csak fel a nap.

Mi történik, ha időzónát váltunk?

Lehetőség lenne áttérni a kelet-európai időzónára, azaz az EET-időzónára, és egy órával tovább lenne világos minden egyes nap – egy-egy sötét reggelért cserébe –, mint az előbb felvázolt CEST időzónában.

A portál megjegyezi, nem megvalósíthatatlan, de szélsőséges lehetőség az EEST-re, azaz a kelet-európai nyári időzónára átállás. Ebben az esetben lenne olyan nap, amikor a mostaninál jóval később világosodna, de néhány sötét reggelért cserébe a legkorábbi napnyugta is csak este 6 óra környékére tehető, viszont nyáron lenne olyan esténk, amikor este tíz óra körül megy csak le a nap.

Vagyis minden lehetőségnek vannak előnyei és hátrányai is.

Van, aki a korai világosságot preferálja, míg valakinek fontosabb az, hogy este legyen minél tovább világos – teszi hozzá a portál, amely infografikán mutatja, mi történne akkor, ha eltörölnék az óraátállítást.

Az egységes piac zavartalan működése érdekében fontos kérdés az is, hogy a szomszédos országok hogyan döntenek. Szélsőséges példa, ha például Ausztria a CET időzónát választja, Szlovákia a CEST/EET-et, Magyarország pedig az EEST időzónát, akkor a magyar–osztrák–szlovák határ környékén csupán néhány négyzetkilométeres vonzáskörzetben három különböző óraállás lenne érvényben, az Ausztria és Magyarország közötti időeltolódás pedig két óra lenne.