Infostart.hu
eur:
364.47
usd:
330.63
bux:
146155.68
2026. november 14. szombat Aliz
Tüntetők gumikat égetnek a szudáni fővárosban, Kartúmban 2021. október 25-én. Szudánban a hadsereg október 25-re virradóan őrizetbe vette az átmeneti kormány több civil tagját, valamint házi őrizet alá került a miniszterelnök, Abdullah Hamdok is. Kelet-Szudánból hetek óta tüntetéseket jelentenek, október elején pedig az emberek elfoglalták az ország egyik legfontosabb kikötőjét, Port-Szudánt is.
Nyitókép: MTI/EPA/Mohamed Abu Obaid

Rendkívüli állapot Szudánban

A puccs után új, technokrata kormányt alakítanak.

A szudáni katonai-civil tanács és az átmeneti kormány feloszlatását, valamint a rendkívüli állapot bevezetését jelentette be hétfőn tévébeszédében a tanács vezetője, Abdel-Fattáh al-Burháni tábornok, nem sokkal azt követően, hogy katonák őrizetbe vették a kormány sok civil tagját, köztük a miniszterelnököt is.

Burháni egyúttal azt is közölte, hogy hamarosan új, "technokrata kormányt" alakítanak, szakértők részvételével, valamint új parlamentet fiatalok részvételével. Az új kabinet fogja irányítani az országot a választásokig - tette hozzá.

Szerinte

azért volt szükség a hadsereg beavatkozására, mert a hivatalban lévő politikusok csak veszekedtek egymással.

Szudán tájékoztatási minisztériuma katonai puccsnak minősítette a történteket, amelyet szerinte a népnek kell megakadályoznia. A minisztérium egyúttal megerősítette: őrizetbe vették Abdullah Hamdok miniszterelnököt és a kormány több tagját. Hamdokot állítólag azért hurcolták el, mert nem akarta közleményben támogatásáról biztosítani a puccsistákat.

Burháninak alig egy hónap múlva át kellett volna adnia az átmeneti tanács vezetését egy választott civil vezetőnek.

Legutóbb szeptemberben került sor egy sikertelen puccskísérletre. Azóta fokozódott a feszültség az úgynevezett demokráciapárti tábor, illetve azok között, akik nagyobb beleszólást engednének a hadseregnek az ország életébe.

Hétfőn tüntetők ezrei özönlötték el Szudán fővárosát, Kartúmot, és a Nílus másik partján, vele szemben elhelyezkedő Omdurmánt. Interneten megjelent felvételek szerint a tiltakozók utcákat barikádoztak el, gumiabroncsokat gyújtottak fel, miközben a biztonsági erők könnygázzal oszlatták a tömeget.

Egészségügyi források elmondták, hogy a megmozdulásokban legalább 12 tüntető megsebesült.

Az események miatt aggodalmát fejezte ki az Arab Liga, Emmanuel Macron francia államfő, Heiko Maas német külügyminiszter, Josep Borrell, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője, Jeffrey Feltman, az amerikai kormány "Afrika szarvával" foglalkozó különmegbízottja, valamint Volker Perthes, az ENSZ szudáni különmegbízottja, is. "Felszólítom a hadsereget, hogy azonnali hatállyal bocsássa szabadon a fogva tartott személyeket" - fogalmazott az ENSZ különmegbízottja. Hozzáfűzte, hogy a letartóztatások "elfogadhatatlanok".

Szudánt harminc éven át Omár el-Besír elnök irányította kemény kézzel. Besírt tömegtüntetések nyomán a hadsereg 2019-ben buktatta meg. Ezt követően a civilek a katonasággal karöltve átmeneti kormányt hoztak létre, amelyet világszerte üdvözöltek.

Besír megbuktatása óta az országot úgynevezett szuverén tanács vezeti, amely a civilek és a hadsereg közötti törékeny hatalommegosztási egyezményen alapul. Terv szerint 2024-ben tartanának választásokat az országban.

Címlapról ajánljuk
NVI választási reformok: a szakértő szerint a nemzetiségek többségének nincs tényleges parlamenti képviselete

NVI választási reformok: a szakértő szerint a nemzetiségek többségének nincs tényleges parlamenti képviselete

Átfogó javaslatcsomagot állított össze a választási rendszer megújítására a Nemzeti Választási Iroda. Legfontosabb állításai közé tartozik, hogy a több, mint 40 ezer nemzetiségi választó ellenére egyik nemzetiség sem érte el a kedvezményes mandátumszerzési küszöböt, a 13 elismert nemzetiség közül 11-nek az NVI szerint létszámából adódóan elvi esélye sincs mandátumot szerezni. Kiss Balázs, az ELTE Alkotmányjogi Tanszék adjunktusa az InfoRádióban egyebek mellett arról beszélt: kijelenthető, hogy a magyar nemzetiségi választási rendszer jelenlegi formájában nem biztosít tényleges parlamenti képviseletet a nemzetiségek többségének.

Döbbenetes videó a 6,5 milliárd forintnyi készpénz megtalálásáról

Büszkék vagyunk a kollégáinkra, akik a novemberi hideg esőben az erdőben ázva ástak, akik hideg raktárakban órákon át pakoltak, és akik 24 órával az akció kezdete után még a több órán át tartó kincstári számlálásnál is jelen voltak. Megyünk tovább – közölte a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal (NVVH) Facebook-videójában.
inforadio
ARÉNA
2026.11.16. hétfő, 18:00
Csizmadia Ervin
a Méltányosság Politikaelemző Központ igazgatója
Merész követeléssel állt elő Moszkva, súlyos fenyegetésre figyelmeztet a NATO – Ukrajnai háborús híreink szombaton

Merész követeléssel állt elő Moszkva, súlyos fenyegetésre figyelmeztet a NATO – Ukrajnai háborús híreink szombaton

A német Bild értesülései szerint Moszkva a békéért cserébe a NATO egyik tagországának kilépését követeli a védelmi szövetségből. A Kreml legmagasabb köreiből érkező elképzelés alapján Finnországnak ki kellene lépnie a katonai szövetségből, míg a balti országokból a katonákat kellene kivonni. Tegnap Sándor Zsolt vezérezredes, a Honvéd Vezérkar főnöke pénteken Budapesten, a NATO Katonai Bizottságának elnökével, Giuseppe Cavo Dragone admirálissal közösen tartott sajtótájékoztatót, ekkor a Magyarországot fenyegető külföldi szabotázsakciók is szóba kerültek – írja az MTI. Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború legfrissebb eseményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×