eur:
408.05
usd:
375.07
bux:
73837.78
2024. november 5. kedd Imre
Nyitókép: Digital Vision/Getty Images

Az atomenergia “zöldesítése” mellett állt ki tíz EU-tagállam, köztük Magyarország

Tíz EU-tagállam közös levelet tett közzé az unió több újságjában az atomenergia zölddé nyilvánítása mellett érvelve.

A hónapok óta tartó erőteljes francia lobbizás után Bulgária, Csehország, Finnország, Franciaország, Horvátország, Lengyelország, Magyarország, Románia, Szlovákia és Szlovénia gazdasági és energiapolitikai miniszterei tettek közzé manifesztumot az atomenergia megőrzésének „abszolút szükségessége” mellett.

Az aláírók levelükben abból indultak ki, hogy a klímaváltozás elleni küzdelem jegyében az európai gazdaságok szénmentesítése csak akkor érhető el, ha ezek a gazdaságok “haladéktalan és mélyreható” változtatások révén csekély széntartamú energiákra alapozzák jövőbeni működésüket. E tekintetben “az atomenergia a megoldás része kell hogy legyen”, vélik az aláírók, hangsúlyozva, hogy éppen ennek jegyében kellene az atomenergia környezetvédelmi szempontból fenntartható jellegét még 2021 végéig csatolni az úgynevezett európai taxomónialistához – idézett a közös felhívásból a brüsszeli Euractiv.

„Ahhoz, hogy megnyerjük a klímaharcot, szükségünk van az atomenergiára.

Ez egy meghatározó jelentőségű, megbízható energiaforrás az alacsony széntartamú jövő építésében” – jelentették ki a felhívás szerzői, egyúttal emlékeztettek, hogy az elektromos áram növekvő ára napjainkban csak még inkább aláhúzza ennek észszerűségét.

Az atomenergia révén az európai fogyasztók kevésbé vannak kitéve a szénalapú energia világpiaci áringadozásainak, miközben az EU-bázisú nukleáris energia növeli a külső ellátóktól való függetlenséget – mutatott rá a levél egyúttal, megjegyezve azt is, hogy bár nem kérdéses, hogy a megújuló energiáé a jövő, ám ennek mennyisége a belátható időben meg bizonyosan nem lesz elegendő, miért is ez idő alatt az atomenergia alkalmazása sorsdöntő lehet.

A részletes érvelés ismert módon elsősorban az Európai Bizottságra kíván nyomást gyakorolni, midőn a brüsszeli testület most már hónapok óta dolgozik az uniós klímapolitikai célok majdani végrehajtásának részletszabályozásán. Ennek részeként készül a “taxonómialista”, amely azon paramétereket tartalmazza, hogy a jövőben mely beruházások minősülhetnek környezetvédelmi szempontból fenntarthatónak.

Ennek kapcsán az egyik nagy kérdőjelet az atomenergia hovatartozása jelenti, tekintve, hogy a tagállamok egy csoportja (mindenekelőtt Németország, Ausztria és Olaszország) határozottan elveti jövőbeni alkalmazását, míg mások – élen Franciaországgal – alkalmasint nemzeti energiaellátásuk jelentős hányadát (ha ugyan nem a többségét) éppen a nukleáris erőművekre alapozták.

A kérdésben egyelőre a testület még nem foglalt állást, de több szakértői bizottságot is megbíztak már szakvélemény elkészítésével. Ezek esetében minden attól függ, hogy a végső konklúzió „számottevő környezeti károkozást” meg tud-e állapítani adott technológia esetében.

A Euractiv szerint az előzetes felmérés már eljutott abba a fázisba, hogy a bizottság tudományos tanácsadó testülete, az Egyesített Kutatási Központ a maga részéről megállapította:

nincs arra utaló tudományos bizonyíték, hogy az atomenergia károsabb hatással lenne az emberi egészségre, vagy a környezetre,

mint bármely más, villamos energia előállítására alkalmas technológia.

Sajtójelentések szerint mindezek alapján több mint valószínű, hogy a bizottság végül megadja majd a „zöld”, vagy az „átmeneti” energia minősítést (mindkét esetben az ágazat fejlesztésénél ez alacsonyabb költségkalkulációt tehet majd lehetővé).

Más kérdés, hogy tekintettel a kérdésben fennálló mélységes megosztottságra a tagállamok között, ennek kimondása – ami ma jó eséllyel a „zöldre mosdatás” vádját váltaná ki egyes fővárosokban – nem kizárható módon már csak jövőre, az energiaigényes téli időszak elmúltával fog megtörténni – vélte egy, a kérdéskörnek szentelt elemzésében a Financial Times.

Címlapról ajánljuk
Amerikai elnökválasztás: a történelem sok mindenre kötelez

Amerikai elnökválasztás: a történelem sok mindenre kötelez

Az Egyesült Államoknak eddig 45 elnöke volt, a 2020-ban megválasztott Joe Biden sorrendben mégis a 46. A leghosszabb ideig, 12 évig és 39 napig Franklin D. Roosevelt, a legrövidebb ideig, 32 napig William Henry Harrison volt elnök. Érdekességek az amerikai elnökválasztások történetéből.

Elemző a moldovai elnökválasztásról: Maia Sandu pirruszi győzelmet aratott, egyre többen „gyűlölik” a pártját

A kelet-európai országban a hét végén tartották az elnökválasztás második fordulóját, melyet a hivatalban lévő elnök, Maia Sandu nyert meg Alexandr Stoianoglo ellen. Pászkán Zsolt, a Magyar Külügyi Intézet külső munkatársa szerint nem vár könnyű időszak Maia Sandura, mert bár a moldovaiak többsége támogatja az uniós csatlakozást, az elnök pártja egyre népszerűtlenebb.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.05. kedd, 18:00
Hankó Balázs
kultúráért és innovációért felelős miniszter
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×