Infostart.hu
eur:
377.95
usd:
319.69
bux:
130030.34
2026. február 7. szombat Rómeó, Tódor
COVID-19 PCR test in doctor hand in clinic, coronavirus swab collection kit on medical forms and vaccine background. Concept of corona virus testing, vaccination and immunization during pandemic. (Fake barcode)
Nyitókép: scaliger/Getty Images

Vége az ingyenes Covid-tesztek időszakának Németországban

Az intézkedéstől az oltási hajlandóság növekedését várják.

Megszüntették Németországban az új típusú koronavírus (SARS-CoV-2) gyorsteszt-szolgáltatás ingyenességét.

Az antigén gyorstesztért 10 és 40 euró (3600 - 14 400 forint) közötti összeget kell fizetni. Országszerte jellemző, hogy a repülőtereken a legdrágább a szolgáltatás.

Fizetni azoknak kell, akik elzárkóznak a SARS-CoV-2 okozta betegség (Covid-19) elleni védőoltástól. Továbbra is ingyenes a gyorsteszt mindazoknak, akik valamilyen okból - például életkor, terhesség első három hónapja vagy az oltást kizáró betegség miatt - nem kaphatnak vakcinát.

Az oltással nem rendelkezőknek számos helyzetben szükségük van friss negatív gyorsteszt leletre az úgynevezett 3G-szabály miatt.

A szabály - amelynek elnevezését a "beoltott, gyógyult vagy tesztelt személyek" (geimpfte, genesene oder getestete Personen) kifejezésből képezték - előírja, hogy a teljes oltással rendelkezők és a fertőzésen igazoltan átesettek korlátozás nélkül vehetnek részt zárt térben tartott rendezvényeken, és kereshetnek fel például fodrászatot, a többiek viszont csakis friss negatív SARS-CoV-2 teszttel.

Ugyancsak az oltási hajlandóság növelését szolgálja az a szintén hétfőtől érvényes szabály, hogy nem pótolják ki többé közpénzből mindazok jövedelmét, akik az oltás hiánya miatt karanténba kerülnek, holott beadathatták volna a vakcinát.

Az átoltottsági arány a Robert Koch közegészségügyi intézet (RKI) becslése szerint a felnőttek körében 80 százalék körül lehet. A becslés az RKI rendszeresen elvégzett reprezentatív felmérésein alapul, amelyben azt kérdezik a résztvevőktől, hogy beadatták-e a Covid-19 ellen védő oltást.

A hivatalos adatok alacsonyabb átoltottságot jeleznek, mint az önbevalláson alapuló RKI-s felmérések. A szövetségi kormány hétfőn frissített kimutatása szerint az oltási kampány eddigi 290 napja alatt 109 millió adag vakcinát adtak be, és a felnőtt lakosság 69 százaléka rendelkezik teljes oltással.

A lakosság egészét tekintve legalább egy adag oltást 68,5 százalék - 56 991 542 ember - kapott. Teljes oltással a lakosság 65,3 százaléka - 54 265 293 ember - rendelkezik.

Az RKI hétfői adatai szerint az utóbbi 24 órában 3111 új fertőződést mutattak ki tesztekkel. Ez kismértékű növekedés az egy héttel korábbi 3088-hoz képest.

Az új esetekkel együtt 4 313 384 ember szervezetében mutatták ki a SARS-CoV-2-t Németországban a járvány tavaly kora tavaszi kezdete óta.

A Covid-19-cel összefüggésben egy nap alatt 7 halálesetet regisztráltak, a járvány halálos áldozatainak száma így 94 209-re emelkedett.

Címlapról ajánljuk
„Guru jellegű ember volt” – emlékezés Vásáry Tamásra

„Guru jellegű ember volt” – emlékezés Vásáry Tamásra

Életének 93. évében elhunyt Vásáry Tamás, a nemzet művésze, Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas zongoraművész, karmester. 1933-ban született Debrecenben. 6 éves csodagyerekként már rendszeresen koncertezett, bőven a korhatár alatt nyert felvételt a Debreceni Zenedébe. Egy zseni volt – Batta András zenetörténész, a Magyar Zene Háza ügyvezető igazgatója emlékezése az InfoRádióban.

Új partnereket keresett Friedrich Merz, gázüzlet és fegyvereladás is volt a tarsolyában

Kilenc hónappal hivatalba lépése után bemutatkozó látogatásnak szánta Friedrich Merz a Perzsa-öböl országaiban tett vizitjét. A Rijádban, Dohában és az utolsó állomást jelentő Abu-Dzabiban folytatott tárgyalások azonban messze túlmutattak ezen, mindenekelőtt a gazdasági, ezen belül az energetikai és nem utolsósorban a biztonságpolitikai együttműködést célozták.
inforadio
ARÉNA
2026.02.09. hétfő, 18:00
Salát Gergely
sinológus, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem és a Magyar Külügyi Intézet munkatársa
A klímaváltozás komoly fejtörést okoz a biztosítóknak – Egyre kevésbé jelezhetők előre a kockázatok

A klímaváltozás komoly fejtörést okoz a biztosítóknak – Egyre kevésbé jelezhetők előre a kockázatok

2017-ben a párizsi One Planet Summit során az AXA vezérigazgatója drámai módon kijelentette, hogy ha a világ 4 °C-kal melegebbé válik, akkor az többé nem lesz biztosítható. Pedig a biztosítás célja éppen az, hogy megvédje az embereket és vállalkozásokat az olyan rendszerszintű kockázatokkal szemben, mint amilyeneket az éghajlatváltozás okoz. Egyre világosabbá válik ugyanakkor a kutatók számára, hogy az éghajlatváltozás következménye az is, hogy csak múltbeli adatok alapján már egyre kisebb bizonyossággal jósolhatók meg a jövőbeli viharok, aszályok gyakorisága, intenzitása. Ezért új, sztochasztikus modellek kellenek a rendszerszintű kockázatok és az azokhoz tartozó káresemények következményeinek előrejelzéséhez/becsléséhez és az ezzel összefüggő összes biztosítási gyakorlat átgondolásához.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×