eur:
410.9
usd:
392.32
bux:
79229.24
2024. november 21. csütörtök Olivér
Iszlamista tálib fegyveres az északkelet-afganisztáni Pandzssir-kapunál 2021. szeptember 8-án. Az Afganisztánban hatalomra került tálibok szerint sikerült elfoglalniuk a pandzssir-völgyi ellenálló szervezettől, a Nemzeti Ellenállási Fronttól a nekik ellenálló utolsó tartományt.
Nyitókép: MTI/AP/Mohammad Asif Khan

Nem akárkik ültek le tárgyalni Afganisztán tálib vezetésével

A londoni külügy érdekes bejelentéseket tett erről.

Magas rangú brit diplomaták tárgyaltak az afganisztáni fővárosban a tálib vezetéssel - közölte kedden a londoni külügyminisztérium.

A tájékoztatás szerint Sir Simon Gass, Boris Johnson brit miniszterelnök afganisztáni különmegbízottja és Martin Longden, az Afganisztánban akkreditált, de Dohában működő brit diplomáciai képviselet ügyvivője utazott Kabulba, ahol Amir Hán Muttakival, a tálib vezetés külügyminiszterével, illetve Abdul Szalam Hanafi és Abdul Gáni Baradar miniszterelnök-helyettesekkel találkoztak.

A kabuli brit nagykövetség személyzete a tálib hatalomátvétel után Katarba települt át; azóta ez volt az ez első közvetlen hivatalos kapcsolatfelvétel Kabulban a két ország között.

Dominc Raab akkori brit külügyminiszter a múlt hónap elején, a londoni alsóházban tartott beszámolójában úgy fogalmazott, hogy

a brit kormány nem ismeri el az Afganisztánban hatalomra jutott tálib vezetést, de "kapcsolattartásra" készen áll.

Raab - akit azóta Boris Johnson miniszterelnök az igazságügyi tárca élére helyezett át és miniszterelnök-helyettessé nevezett ki - hozzátette: Nagy-Britannia "ahhoz kalibrálja" majd cselekedeteit, hogy a tálibok milyen döntéseket hoznak és mit tesznek.

A brit külügyminisztérium keddi ismertetése szerint a két magas rangú brit diplomata arról tárgyalt a kabuli tálib vezetéssel, hogy Nagy-Britannia miként tudna segíteni az Afganisztánban kialakult humanitárius válság leküzdésében.

Sir Simon Gass és Martin Longden a megbeszélésen hangsúlyozta annak fontosságát is, hogy Afganisztán ne váljon a terrorizmus táptalajává.

Leszögezték azt is, hogy biztonságos kijutási lehetőséget kell biztosítani mindazoknak, akik távozni akarnak Afganisztánból.

A londoni külügyminisztérium tájékoztatása szerint a két brit kormánytisztviselő a tálib vezetőkkel tartott megbeszélésen felvetette

a kisebbségekkel szembeni bánásmódot, valamint a nők és a lányok jogainak érvényesülését

is.

Boris Johnson nemrégiben, a londoni alsóházban felszólalva azt mondta: hiba lenne, ha bármely külföldi ország "idő előtt és kétoldalú alapon" elismerné az afganisztáni tálib vezetést.

A brit kormányfő szerint azoknak az országoknak, amelyek odafigyelnek Afganisztán jövőjére, közös magatartási feltételrendszert kell kidolgozniuk az afganisztáni tálib vezetés részére, mielőtt együttes döntésre jutnak arról, hogy elismerik-e a kabuli kormányt, és ha igen, milyen feltételekkel.

A brit elhárítás (MI5) vezetője szerint a tálibok hatalomátvétele Afganisztánban növelheti a nagy-britanniai terrorcselekmények kockázatát.

Ken McCallum a BBC rádiónak nyilatkozva a minap kijelentette: az Afganisztánban történtek "lélektani, morális ösztönzést" adhatnak a szélsőségesség nagy-britanniai híveinek.

Hozzátette: az Afganisztánból "exportált" terrorizmus megfékezése még akkor sem lenne egyszerű feladat, ha az új afganisztáni tálib vezetés teljes jóhiszeműséggel törekedne erre, de természetesen azzal is számolni kell, hogy a tálibok jóhiszeműsége ebben a kérdésben "nem maradéktalan".

Címlapról ajánljuk
Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség
Tudósítónktól

Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség

Szlovákiában a rendőrség Szervezett Bűnözés Elleni Hivatala létrehozott egy különleges nyomozócsoportot, melynek feladata az elmúlt választási időszakban Ukrajnának adott szlovák katonai felszerelések adományozásával kapcsolatos jogsértések felderítése. A vizsgálat kiterjed az akkori védelmi minisztérium és a kormány tagjainak döntéseire.

Fontos kérések az érkező havazás miatt, mindenkit érint

Bár a meteorológiai prognózisokban mindig van némi bizonytalanság, az aktuális előrejelzések szerint november 22-én, pénteken akár nagyobb mennyiségű hó is hullhat Budapesten.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Ahogyan arra számítani lehetett, megérkezett a 2025-ben még fennmaradó extraprofitadókról szóló kormánydöntés. A Magyar Közlöny csütörtök esti számában ugyanis megjelent a kormány legújabb rendelete, mely azt szabályozza, hogy miként marad velünk a bankok extraprofitadója, valamint a biztosítók és kiskereskedelmi cégek pótadója. Az eredetileg két évre ígért extraprofitadók egy jelentős része tehát négy évig hatályban marad. A kormány rendelete egyúttal azt is tartalmazza, hogy mely extraprofitadóktól szabadulhatnak meg jövőre az érintett ágazatok. Ezek szerint örülhetnek a gyógyszergyártók, a távközlési szektor cégei, valamint a megújuló energiát termelők, bányajáradék-alanyok.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×